Jelen recenzió célja A munkaügyi kapcsolatok joga Magyarországon című, nemrég megjelent könyv bemutatása, mely a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak közös munkája. A mű a munkaügyi kapcsolatok szabályozásának és az erre vonatkozó joggyakorlatnak a rövid, ám mégis alapos áttekintését teszi lehetővé nemcsak a diákok, hanem a jogalkalmazók számára is. A kötetben hét fejezet található, melynek alpontjai jelentősen megkönnyítik az eligazodást az egyes fő témakörökön belül. A recenzióban ezeknek az egységeknek a tartalmi elemzését végzem el.
1. A munkaügyi kapcsolatok története
2. A munkaügyi kapcsolatok hazai szabályozása
3. A munkajogi érdekképviseleti szervek a magyar munkajogban
4. A munkaügyi érdekegyeztetés Magyarországon
5. Kollektív munkajogi megállapodások az Mt.-ben
6. Kollektív munkaügyi viták és a vitarendezés mechanizmusai
7. A munkaküzdelemhez való jog
8. Ajánlás
Ebben a fejezetben az úgynevezett fejlődési modell alapulvételével - mely a munkaügyi kapcsolatok fejlődésének történetét vonja elemzés alá egy adott területen - nyerhetünk betekintést abba, hogyan alakult ki a munkaügyi kapcsolatok mai rendszere, mely "egy folyamatosan, de szakaszosan fejlődő, módosuló és bővülő rendszer".[1]
Ismertetésre kerülnek a munkaügyi kapcsolatok kialakulásának feltételei, valamint fejlődésük egyes szakaszai is, úgymint a szerződéses liberalizmus, az ipari kapcsolatok, valamint az átmeneti, a komplementer, a szupranacionális és a globális munkaügyi kapcsolatok modellje. Az egyes modelleken belül - a prekapitalista időszaktól kezdődően napjainkig - több államnak (Anglia, Németország, Magyarország stb.) a téma szempontjából legfontosabb jogszabályai és jogintézményei is elemzésre kerülnek. Példaként említhetők a gyári törvények, melyek szabályanyaga (gyermekmunka - napi munkaidő mennyisége, éjszakai munkavégzés, foglalkoztatás alsó korhatára) kiemelt figyelmet kap. A munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek, a kollektív szerződések, illetve a participációs szervek (felügyelőbizottsági tagság, üzemi tanács) megjelenése is helyet kapott ebben az egységben, melynek záró gondolatai átvezetik az olvasót a közelmúltba.
Ebben a részben a munkaügyi kapcsolatok szereplőiről, a működésüket és tevékenységüket alapvetően meghatározó jogszabályi háttérről, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó általános rendelkezéseiről olvashatunk, mely lényegében egyfajta bevezetőként is szolgál a további ismeretanyaghoz.
Elhatárolásra kerül egymástól az üzemi tanács és a szakszervezet a munkáltatóhoz fűződő viszonyrendszerük alapján. A szerzők elemzik a munkavállalói érdekképviseletet alapvetően meghatározó normaanyagot, így Magyarország Alaptörvényét és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt is.
Az Mt.-ben szereplő általános szabályok közül a tájékoztatás és a konzultáció definiálása és az ezekhez kapcsolódó legfontosabb jogok és kötelezettségek kerülnek részletesen kifejtésre. Megjegyzendő, hogy a szerzők felhívják a figyelmet azokra a rendelkezésekre is, melyek álláspontjuk szerint jelenleg aggályosnak minősíthetőek (például a konzultáció munkáltató általi befejezése megállapodás hiányában).
Az érdekképviseleti szervek áttekintése a szakszervezettel kezdődik. Nemcsak a szakszervezet definícióját, létrejöttét, jogállását és jogait, valamint a szakszervezeti tagok és tiszt-
- 75/76 -
ségviselők munkajogi védelmét ismerhetjük meg, hanem a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat és a legfrissebb bírósági döntéseket is, valamint részletes magyarázatot kapunk az egyes jogok és kötelezettségek mibenlétére is, mind a szakszervezeti, mind a munkáltatói oldalra vonatkozóan. A koalíciós szabadság vonatkozásában az Amerikai Egyesült Államokban kialakult gyakorlatról is tájékozódhatunk.
Az üzemi tanács tekintetében kiemelendő az annak választására vonatkozó, rendkívül jól tagolt és közérthető formában megfogalmazott, a szerzők saját szerkesztésű táblázataival ellátott rész, melynek tanulmányozása véleményem szerint nagyban megkönnyítheti a sokszor bonyolultnak tűnő szabályok alkalmazását a gyakorlatban.
Az elemzésben helyet kaptak a munkavédelem területén fennálló érdekképviseleti megoldások is (a közvetlen tanácskozás, munkavédelmi képviselő, munkahelyi munkavédelmi bizottság és a paritásos munkavédelmi testület), valamint a munkavállalói részvétel a gazdasági társaságok esetében, mely által az eddig talán kevesebb figyelmet kapó intézményekről nyerhetünk fontos ismereteket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
