Tíz ember életét követelő, a hazánkban eddig bekövetkezett legnagyobb ökológiai katasztrófa Veszprém megye településeit sújtotta. Az emberi segítőkészség és tenni akarás, a munkatársak emberfeletti küzdelmének megnyilvánulása, a társadalom és a hivatali szervek összefogása e veszélyhelyzetben példaértékű.
A helyhatósági választást követő hétfőn általános jelenség, hogy a polgármesteri hivatalokban csendesen zajlik az élet. Az előző munkaszüneti napon reggeltől késő éjszakáig feladatot teljesítő munkatársak pihenőnapjukat töltik. Így volt ez 2010. október 4-én is, egészen 12.30 percig, amikor is átszakadt a MAL Zrt. ajkai vörösiszap tározójának X. számú zagykazettája és leírhatatlan pusztítást végzett Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakott területein, a környező települések mezőgazdasági területein, szántóföldeken, legelőkön, erdőkben, folyókban, patakokban.
Kolontár-Pusztamiske Körjegyzőségének épületét közvetlenül érintette a vörösiszap áradat, amely a hivatalban munkájukat végző köztisztviselőket az épületben érte. A körjegyző a pihenőnapjukat töltő munkatársakat azonnal berendelte, s a következő néhány napban a hivatal teljes személyi állománya 24 órás szolgálatban végezte munkáját elképzelhetetlen körülmények között. Döntés született a hivatalnak a pusztamiskei művelődési házba történő áttelepítéséről, ami egy új, működőképes hivatal 24 órán belüli felállítását, berendezését, a működés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtését, a számítógépes infrastruktúra, a technikai eszközök, az anyakönyvi és egyéb hivatali iratok mentését és biztonságba helyezését jelentette. Ezzel a körjegyzőség biztosítani tudta a helyi közigazgatás zökkenőmentes működését a szükségkörülmények között is, s egyben kiszolgálta a kármentesítésben közreműködő szerveket.
Devecserben a hivatali épületet közvetlenül nem érte a pusztító áradat. A munkatársak azonban itt is, az újonnan megválasztott képviselő-testületi tagokkal karöltve vettek részt mentési munkálatokban, a kárt szenvedett emberek segítésében, gyámolításában. Fogadták, rendszerezték, raktározták, osztották az ország minden pontjáról érkezett adományokat. Amellett végezték hivatali feladataikat, s folyamatosan az itt működő Megyei Védelmi Bizottság, valamint a katasztrófa-elhárításban közreműködő szervek rendelkezésére álltak.
A hivatali feladatok ellátásához azonnal segítséget ajánlottak a területi és központi államigazgatási szervek, amely elsősorban az anyakönyvi ügyintézéshez és az építéshatósági feladatok ellátásához kapcsolódtak.
A felelősök keresése során fókuszba kerültek az eljáró hatóságok is, így szinte a pusztító katasztrófa bekövetkeztével egy időben, azonnal kezdetét vette egy hosszú hónapokon át tartó hatásköri vita, ami az építéshatósági, engedélyezési, ellenőrzési jogkör gyakorlása körül folyt. Senki nem tekintette sajátjának a feladatot, s természetszerűleg nem akarta a felelősséget magára vállalni. A hiányos, nem egyértelmű jogszabályi körülmények e vita elhúzódásához megfelelő táptalajt biztosítottak. Viszonylag hamar eldőlt, hogy a hatásköri kérdéseket az építéshatóság és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóság között kell rendezni. Az engedélyeket az utóbbi hatóság adta ki, viszont az építéshatósági feladat-és hatásköröket meghatározó jogi szabályozások tragédiát megelőző, nem körültekintő, jogbizonytalanságot előidéző módosítása az elsőfokú építéshatóság irányába billentette a mérleg nyelvét, legalábbis a 2007. január 1-jét követő időszak vonatkozásában. A zagytározó rendszer elhelyezkedése és az építmény jellege, kiterjedése folytán felmerült továbbá az illetékesség kérdése is. A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal építéshatósága azonnal megkezdte az iratok vizsgálatát mindkét illetékességi szempontból érintett építéshatóságnál, amelynek eredményeként megállapítást nyert, hogy építési engedély kiadására e hatóságoknál nem került sor sem 2007. január 1-jét követően, sem korábban.
Az ajkai MAL Zrt. zagykazetta rendszere egy nagyobb kiterjedésű építmény része, ahol a gátak vonala nem egyezik meg közigazgatási határokkal. Építéshatósági szempontból nem életszerű, hogy egy gátszakaszon húzunk határvonalat a közigazgatási határokat is jelezve. A hasonló ipari létesítmények jellege, rendeltetése indokolja, hogy az építés engedélyezése, a használat, állag ellenőrzése egy, az elsőfokú építéshatóságtól nagyobb területi illetékességű, a szükséges szakmai és jogi erőforrással rendelkező hatóság feladata legyen. Az általános építésügyi hatóságnál, bármelyik város jegyzőjére gondolunk is, nem áll rendelkezésre a megfelelő eljárás lefolytatásához szükséges speciális szaktudás, eszközkapacitás.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
