A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-16-2016-00001 projektszámon futó "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című projekt 6. alprojektének keretében - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Karának Önkormányzati Kutatóintézetével együttműködésben - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszéke - Prof. Dr. Nagy Marianna tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével - vizsgálatokat folytat a helyi önkormányzatok fakultatív feladatellátásának körében. A vizsgálat - a jogtudományi és összehasonlító jogi elemzések mellett - egy pilot kutatás keretében empirikus részt is magában foglal, amelynek során egy nagyvárosi, egy kisvárosi és egy községi önkormányzatnál végezzük el a fakultatív feladatellátás gyakorlati működését.
Az empirikus kutatásban és az eredmények feldolgozásában a Közigazgatási Jogi Tanszék mellett működő tudományos diákkör hallgatói (TDK) is közreműködnek.
Az empirikus kutatást 2018 márciusában kezdte meg a Tanszék és a mellette működő TDK. Jelen cikk az első vizsgált önkormányzat - a nagyvárosi önkormányzatok közül elemzett Budapest Főváros XIV. kerület (Zugló) - fakultatív feladatellátását foglalja össze röviden. Terveink szerint a következő számokban közzétennénk a kisvárosi (balatonlellei), a községi (kesznyéteni) elemzések eredményeit, valamint a szlovéniai összehasonlító vizsgálat megállapításait is.
A cikkben elsőként áttekintjük a fakultatív feladatellátás vizsgálatának kereteit, majd a főbb fakultatív feladatcsoportok esetében vizsgáljuk meg a zuglói működést.
Ahogy azt az Önkormányzati feladatellátás vizsgálata a KÖFOP program keretében (lásd 15. oldal - szerk.) című cikkünkben ismertettük, a szakirodalomban nem alakult ki a fakultatív feladatok egységes fogalma. Amennyiben a különféle, hazai és nemzetközi irodalmi munkákra[2] tekintünk, kiemelhetjük, hogy a fakultatív feladatoknak két fontosabb megközelítése alakult ki: a szűkebb és a tágabb fogalmi megközelítés. A szűkebb megközelítés alapján a fakultatív feladatok körébe csak azok, a helyi közügy körébe vonható feladatok sorolhatóak, amelyek nem tartoznak egyetlen helyi önkormányzat kötelező feladatai körébe sem. A szűkebb értelemben vett felfogás ettől az önkéntes feladatvállalástól elkülöníti az önként átvállalt (alternatív) feladatok körét, amelyet alapvetően az önkormányzati térszerkezet korrekciós eszközének tekintenek: ide azokat a feladatokat sorolják, amelyeket valamely magasabb szintű vagy nagyobb méretű és gazdasági teljesítőképességű önkormányzatoktól vállalnak át az alacsonyabb szintű vagy kisebb méretű helyi önkormányzatok.[3] Ez a megközelítés a német dogmatikájú államokban vált elterjedtté. A tágabb megközelítés a fakultatív feladatok körébe vonja a hagyományos, szűkebb értelemben vett fakultatív ellátáson kívül az alternatív feladatok körét is. Ez a megközelítés elsősorban a franciás dogmatikával rendelkező államokban terjedt el, azonban a hazai közigazgatási jogban is erőteljesen jelen van.[4]
A fenti értelmezési keretek jelölték ki vizsgálatunk főbb elemeit. Ki kell emelnünk, hogy az elemzés a fakultatív feladatoknak egy szűkebb értelmezését veszi alapul. A kutatások elsősorban a fakultatív feladatellátást vizsgálják, azonban részben kitérnek az önként átvállalt (alternatív) feladatok elemzésére is. Így csak korlátozottan elemzi azon feladatok körét, ahol a jogalkotó széles hatáskört biztosít az önkormányzatoknak az egyébként kötelező feladat ellátásában. Így a települési támogatást egyértelműen a kötelező feladatok körébe vontuk, ugyanis annak biztosítása a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a alapján a települési önkormányzatok kötelező feladata, ám annak tartalmát és terjedelmét viszonylag nagy önállósággal szabályozzák az egyes önkormányzatok, így az ellátás terjedelme is eltérő lehet. Azonban a feladat kötelező jellegű, s itt - a szélesebb ellátási körrel - a helyi önkormányzat nem önként vállal fel feladatot, hanem a helyi igényekhez igazítja a kötelező feladatellátást.[5] Ez Zuglóban különös jelentőséggel rendelkező kérdés, ugyanis a későbbiekben bemutatott zuglói szociális rendelet viszonylag
- 15/16 -
széles körben, az országosan általánosan biztosítottnál szélesebb körben nyújt ellátásokat és szolgáltatásokat. Ezt a szélesebb feladatellátást nem vizsgáltuk ebben a körben, ugyanis ez tulajdonképpen a kötelező feladatok helyi igényekhez kötődő ellátásaként és nem önként vállalt feladatként értelmezhető. Így ki kell emelnünk, hogy a zuglói elemzés végső soron a szűkebb értelemben vett fakultatív feladatellátási rendszerre gyakorolt hatások elemzésére összpontosít.
Mindezekre figyelemmel a kutatás során az volt az előzetes hipotézisünk, hogy a fakultatív feladatok egyrészt a nagyobb gazdasági erejű és méretű településeken jelennek meg, különösen abban az esetben, ha a település sajátosságainak kifejeződése valamilyen speciális cél, például turisztikai desztináció jelleg miatt kiemelt jelentőségű. Az elmúlt évek változásaira figyelemmel az is a kiegészítő hipotézisünk, hogy a kötelező feladatok visszaszorulása a fakultatív feladatvállalás előtérbe helyeződését hozta el, így megvizsgáljuk az elmúlt évek ilyen irányú hazai változásait. A fenti elméleti áttekintés nyomán az empirikus kutatást megalapozó kérdőívet készítettünk el, amely kérdőív volt a zuglói vizsgálat alapja is.
A zuglói önkormányzat által önként vállalt (fakultatív) önkormányzati feladatok rendkívül széles spektrumú skálán mozognak. Az önkormányzat ilyen jellegű feladatellátása fragmentált: alapvetően nincs átfogó koncepció vagy stratégia, hanem egyes feladatok meghatározására a vonatkozó ágazati anyagon belül kerül sor. Gyakori, hogy a kötelező feladatok ellátását kiegészítő, a törvényi kötelezettséget meghaladó szintű feladatellátással biztosítanak magasabb szolgáltatási szintet. Bár az önkormányzat 2015. évi költségvetése még tartalmazott egy mellékletet[6] a fakultatív feladatokra vonatkozóan, 2018-ra a mozaikszerű feladatellátás miatt ilyen már nem készült.
A következőben az egyes fakultatív feladatokat tekintjük át. Elsőként a jóléti, kulturális és oktatási feladatok ellátását, majd ezt követően a gazdaságfejlesztés terén vállalt feladatokat, végül a rendészeti és az egyéb feladatokat.
A szociális területen önként vállalt feladatok tekintetében az önkormányzat által jóváhagyott koncepcionális programként a 2013-2019 közötti időszakra megfogalmazott "Zugló polgáraiért" Cselekvési Program (a továbbiakban: Cselekvési Program)[7] jelenik meg. A zuglói szociális ellátórendszer kialakítása tekintetében az önkormányzat azonban az önkormányzati rendelet előkészítéséhez erősen támaszkodott külső szakértői anyagokra is.[8] A zuglói önként vállalt szociális feladatok céljaikat tekintve tartalmaznak a rászoruló zuglói polgárok szociális helyzetét javító, illetve - az önkormányzat anyagi teherbíró-képességének figyelembevétele mellett - egyéb, a lakosság életszínvonalának növelését célzó intézkedést is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
