(Az alábbiakban közreadott cikk még a szigorú kijárási korlátozások idején készült. A helyzet azóta valamelyest normalizálódott, azonban a vészhelyzet nem múlt el, a járvány esetleges újabb fellángolása esetén a szerző javaslatai szomorú aktualitást nyerhetnek, ezért azok megismertetését ebből az okból, és azért is szükségesnek tartjuk, mert a jövőben bizonyosan gyakrabban merül majd fel a virtuális térben tartandó tanácskozások kérdése.)
Az első sokk után megszülettek a különböző jogszabályok a COVID-19 vírus okozta helyzet kezelésére: az adósok moratóriumot kaphatnak; a vállalkozások hiteleket; szabályozták, hogy a bíróságok hogyan tudják kezelni a folyamatban levő polgári peres és büntetőeljárásokat, mi legyen a végrehajtásokkal stb. Nem született kifejezett rendelkezés a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatban.
A Csődtörvény részben bíróság előtti eljárásokra ír elő szabályokat, azonban túlnyomó részt bíróságon kívüli eljárási kötelezettségeket tartalmaz az adósok-hitelezők-vagyonfelügyelők-felszámolók részére, és határidőket ír elő az egyes eljárási cselekmények elvégzésére.
Sok minden elintézhető telefonon, e-maillel, vannak azonban olyan rendelkezések a törvényben, amelyek teljesítése - a jogszabály szövege szerint - személyes találkozást igényel. Így a csődeljárásokban az adósnak rövid időtartamon belül meg kell tartania a csődegyezségi tárgyalást, és a Csődtörvény - számos nyugat-európai ország törvényétől eltérően - nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy vajon távollevők milyen módon vehetnek részt az egyezségi tárgyaláson. Egyáltalán: egyezségi tárgyalás-e az, amikor elektronikus úton, digitális eszközök segítségével tartanak meg egy tárgyalást?
Ha figyelmesen olvassuk a Csődtörvénynek a csődegyezségi tárgyalás megtartásáról szóló 17-18. §-ait, akkor abból nem vonható le olyan következtetés, hogy csak az egy helyiségben jelen levő emberek részvételével bonyolítható le egy egyezségi tárgyalás. A személyes jelenlét tehát lehet fizikai jelenlét és elektronikus úton való jelenlét is.
Álláspontom szerint az ilyen értelmezést alátámasztja, hogy jóllehet a fizetésképtelenségi eljárások során nem tették kifejezetten lehetővé az elektronikus út segítségével történő tárgyalás lefolytatását, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a polgári peres eljárásokban - ahol pedig alapelv a közvetlenség és a nyilvánosság - előírja, hogy a bíróságon tartott tárgyalás helyett "a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani" [21. § (3) bekezdés]. Ha a szigorú peres eljárási szabályoknál lehetőség van ilyen módon tárgyalás tartására, ez a csődegyezségi tárgyalásnál sem lehet kizárt.
A Csődtörvényben írt feltételeket azonban ilyen esetben is mindenképpen szigorúan biztosítania kell az adósnak: előzetesen meg kell küldenie az iratokat a hitelezők számára oly módon, hogy azok számára a törvényben előírt megfelelő határidő rendelkezésre álljon. Nem feltétlenül postai úton kell ezt megküldenie, a Csődtörvény 17. § (1) bekezdése szerinti "közvetlen meghívás" és "eljuttatás" fogalmába beletartozik az is, ha számukra a felek között korábban használt elektronikus úton (e-mail) juttatja el az adós az iratokat, meghatározva azt, hogy milyen elektronikus eszköz igénybevételével, milyen módon és mikor lesz megtartva a csődegyezségi tárgyalás (lásd: https://kuria-birosag.hu/hu/fizkepugy/gfv-vii3041720142-szamu-hatarozat).
Ha korábban postai úton kommunikáltak, akkor is meg kell szerezni a hitelező digitális elérhetőségét, és ha másképp nem megy, akkor kell csak postai úton közölni a hitelezővel - megfelelő időt hagyva számára az iratok megismerésére és az előkészületekre -, hogy milyen módon tud a digitális egyezségi tárgyaláson részt venni.
A fentiekből levonható az a következtetés, hogy ha az adós biztosítja a Csődtörvényben írt feltételek teljesülését a csődegyezségi tárgyaláson, és a jegyzőkönyvön kívül esetleg az elektronikus úton tartott tárgyalásról készült felvételt is csatolja a kérelméhez, amelyből megállapítható a bíróság számára - amennyiben ez vitássá válik -, hogy szabályosan folytatták-e le az eljárást, úgy önmagában a távollevők között lefolytatott csődegyezségi tárgyalás (azaz, hogy nem egy légtérben voltak az adós, a hitelezők és a vagyonfelügyelő) nem akadályozza meg a csődegyezség jóváhagyását. Ha a hitelező a tárgyaláson történteket kifogásolja, úgy a felvétel egyértelmű bizonyítékot tud szolgáltatni a kérdésben.
Megítélésem szerint a csődegyezség elektronikus úton, távollevők közötti megtartása kérdésében ugyanis azt kell vizsgálni, hogy vajon milyen okból írta elő a Csődtörvény a csődegyezségi tárgyalás lefolytatását. Szólhatna úgy is a törvény, hogy az adósnak be kell szereznie írásban a hitelezők hozzájárulását az egyezségi javaslatához. A csődegyezségi tárgyalásnak azonban az a jelentősége, hogy a hitelezők közvetlen információkhoz juthassanak az adóstól vagy egymástól az adós gazdasági helyzetére nézve, reagálni tudjanak egymás nyilatkozataira, megjegyzéseire is, azaz közösen tudjanak dönteni az adós sorsáról. Rendkívül fontos ez a személyes kontaktus, amelynek azonban nem feltétlenül kell létrejönnie közvetlenül, lehetőség van az elektronikus eszköz segítségével tartott tárgyalásra is. Igaz, hogy közvetlenül semmi nem utal erre a Csődtörvényben, de semmi nem is gátolja ezt, és ha az adós a hitele-
- 4/5 -
zői érdekekre és a törvény előírásaira maximális figyelemmel készíti elő a digitális eszközök segítségével megtartott tárgyalást - amit a bíróság is lefolytathat a saját eljárásában -, úgy elfogadható az ilyen módon megkötött egyezség.
A felszámolási eljárásban a felszámoló nagy tömeggel csak két esetben találkozhat: a Csődtörvény 39. §-a szerinti hitelezői gyűlésen, illetve az egyezségi tárgyaláson (41-45. §).
Az egyezségi tárgyalás kérdése - véleményem szerint - az előzőekben hivatkozott Korm. rendelet szerint megoldott, hiszen a bíróságnak - amennyiben tárgyalást kíván tartani - elektronikus úton kell azt megtartania. A Korm. rendelet hivatkozott 21. § (3) bekezdése azt is mondja: az elektronikus úton megtartott tárgyalás lehetőségének megteremtését követően, "ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti."
Egyezségi tárgyalást tehát úgy is meg lehet tartani, hogy - természetesen a felszámoló nyilatkozatának, az adós javaslatának hitelezők részére való megküldése esetén - a hitelezők írásbeli formában tesznek nyilatkozatot. Itt csak az "írásbeli forma" kifejezés lehet kérdéses, ragaszkodik-e a bíróság a biztonságos elektronikus aláírással ellátott nyilatkozatokhoz, vagy elfogadja a bizonyíthatóan a hitelezőktől érkezett e-maileket.
Véleményem szerint, amennyiben nem merül fel kétség abban a vonatkozásban, hogy kitől származik a nyilatkozat, megváltoztathatatlan (pdf) formátumban érkezik a hozzájárulás, amelyet megfelelő cégjegyzési nyilatkozattal látnak el, elfogadható az egyezségi tárgyalásnál is - a Korm. rendelet szabályai értelmében - az írásbeli nyilatkozatok figyelembevétele, és így akár a felszámolási eljárás egyezséggel való befejezése.
A hitelezői gyűlés esetén - jóllehet nincs rá kifejezett rendelkezés - úgy gondolom, hogy a csődegyezségi tárgyalásnál kifejtetteket lehet alkalmazni. A Cstv. 39. §-a sem mondja ki ugyanis szó szerint, hogy fizikailag kell összehívni a hitelezőket, lehetséges ez egy virtuális térben is.
Különleges helyzetek különleges megoldásokat igényelnek. Mivel a Csődtörvény - a fentiekben kifejtetteknek megfelelően - nem zárja ki a távollevők között megtartott egyezségi tárgyalást, hitelezői gyűlést, felül kell vizsgálnunk az eddigi gyakorlatot, és új szemmel nézve az eddig is meglévő szabályokat kell a felek érdekében is értelmeznünk úgy, hogy ebből senkinek ne legyen hátránya. ■
Visszaugrás
