Az átalakuló önkormányzati rendszerben, ennyi kihívás közepette mindig fontosak a biztos fogódzók és a rendszerező orientációk. Ennek jegyében kértük fel Dr. Gyergyák Ferencet arra, hogy segítsen eligazodni az új lehetőségek és a rendelkezésre álló mozgástér világában. A KÖZSZÖV főtitkárának rendkívül tömör és lényeglátó összefoglalója olyan kérdésekben nyújt biztos szakmai támpontot, amely a mindennapokban nélkülözhetetlen valamennyi önkormányzati vezetőnek és kollégának.
A kormányváltás óta eltelt közel három évben jelentős változások történtek Magyarország közjogi berendezkedésében, az állam különböző alrendszereiben. A közigazgatást illetően először az államigazgatásban történtek jelentős változások, a kormányzati struktúra átalakítását követően a fővárosi/megyei kormányhivatalok létrejötte, majd ez év január 1-jétől a járási hivatalok (fővárosban kerületi hivatalok) felállítása, amely nagymértékben érintette az önkormányzatok hivatalaiban (polgármesteri hivatalokban, körjegyzőségekben) ellátott államigazgatási feladatokat is: a jegyzők/körjegyzők által gyakorolt államigazgatási hatáskörök jelentős része átkerült a járási/kerületi hivatalokhoz és ez kihatott az önkormányzati hivatalok személyi állományára is.
Az önkormányzati igazgatásban a változás alapját az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott, a köztársasági elnök által 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvénye jelentette, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg. E sarkalatos törvényt az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépéséig, azaz 2012. január 1-jéig meg kellett alkotnia. Ez a sarkaltos törvény lett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.).
A Mötv. az Alaptörvényben adott jogalkotási felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati rendszert a meglévő értékek megőrzésével és több új elem beillesztésével átfogóan újítja meg, megőrizve a demokratikus jogállam alapelveinek a helyi hatalomgyakorlásban is érvényesülő szabályait. A Mötv. szabályai szakaszosan léptek/lépnek hatályba: egyes rendelkezései 2012. január 1-jén és 2012. április 15-én léptek hatályba, illetve a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lépnek hatályba, de a legtöbb rendelkezése 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ez utóbbi hatályba lépő új szabályok jelentik a legnagyobb volumenű változást a helyi önkormányzatok életében, mert ezek érintik az önkormányzati és államigazgatási feladat- és hatásköröket; a helyi önkormányzatok szervezetét, szerveiket és azok működését; a képviselő-testületek jogállását, működését, feladat- és hatásköreit; a polgármesterek és jegyzők jogállását, feladatait- és hatásköreit; a polgármesteri hivatalokra és a közös önkormányzati hivatalokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályozást; az önkormányzatok gazdasági alapjait és gazdálkodását; a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatát stb.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés: kihez fordulhatnak az önkormányzatok 2013. január 1-je után?
Itt rögtön külön kell választanunk, hogy önkormányzati jogok, érdekek védelméről, szakmai kérdésről vagy egyéb, a helyi önkormányzat közigazgatási területén élő természetes személyekkel, vagy ott működő jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekkel kapcsolatos, nem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdésről van-e szó. És aszerint is csoportosíthatunk, hogy a közigazgatási rendszeren belülről, vagy azon kívülről szeretne felvetésére választ kapni az önkormányzat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
