A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen alkotja meg, illetve vizsgálja felül a szervezeti és működési szabályzatát. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszéke keretén belül készült tanulmány egyes újonnan megalkotott, illetve felülvizsgált szervezeti és működési szabályzatokat vizsgál annak érdekében, hogy a helyi jogalkotás számára támpontokat nyújtson a helyes jogszabályszerkesztéshez. Az írásban példaként vett rendeletek elemzése segítő szándékkal történik és kizárólagos célja a jogalkotási követelmények helyi jogalkotásban való érvényesülésének elősegítése.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (2) bekezdése értelmében a 2014. évi helyi választásokat követően a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen alkotja meg, illetve vizsgálja felül a szervezeti és működési szabályzatát. Lévén írásunk készültekor a választások már bő egy éve lezajlottak, így lehetőségünk van az újonnan megalkotott, illetve felülvizsgált szervezeti és működési szabályzatok tanulmányozására, amelynek során arra a megállapításra jutottunk, hogy e feladatnak számos önkormányzat sok esetben nem tudott kifogástalanul megfelelni.
Ez tapasztalható például Bakháza Község Képviselő-testületének 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendelete (a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet,[1] a továbbiakban: SzMSz) esetében is. Bakháza SzMSz-e mind a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.), mind a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) számos, a helyi jogalkotásra vonatkozó szabályát sérti, ennek tükrében úgy véltük, érdemes e rendeletet részletesen megvizsgálni, az egyes - az SzMSz kapcsán - felmerülő problémákat pedig további helyi rendeletekből vett példákkal illusztrálni.
A továbbiakban az SzMSz mentén vizsgálva mutatjuk be a felmerülő, tipikus jogalkotási hibákat, amelyek elsődlegesen a felgyorsult, kapkodó jogalkotásra és a jogalkotó "felületességére" vezethetőek vissza, ugyanis megállapítható, hogy az észlelt problémák elkerülése nem igényli feltétlenül a Jat. és a Jszr. teljes körű, mélyreható ismeretét, úgy is mondhatnánk, hogy e két jogszabály szabályainak maradéktalan betartásával e hibák elkerülhetőek lettek volna.
A Jszr. 40. § (2) bekezdése értelmében a fejezetek sorszámát pozitív egész római számmal kell jelölni, illetve a "Fejezet" szó és a cím esetében nagy kezdőbetűt kell alkalmazni.
Ezzel szemben az SzMSz-ben több, ettől eltérő megoldással találkozunk, arról nem is beszélve, hogy két III. fejezettel is találkozhatunk, miközben V. fejezet nincs a rendeletben, holott az SzMSz a VI. fejezettel zárul. Tekintsük át, hogy a fejezetek kapcsán mit láthatunk:
a) "I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK"
b) "II. fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei"
c) "III. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE"
d) "III. Fejezet
A Képviselő-testület szervei"
e) "IV. Fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai"
f) "VI. Fejezet
Záró rendelkezések"
A hat fejezetcím esetében négy különböző megoldást alkalmazott a jogalkotó, és az egyes szerkezeti egységek számozását sem sikerült hiba nélkül megvalósítani. Úgy véljük, ezek nagyobb odafigyeléssel könnyedén elkerülhetőek lettek volna: még ha nem is a Jszr.-nek megfelelő jelölést alkalmazza a jogalkotó, arra ügyelhetett volna, hogy egy egységesen rossz megoldást válasszon.
Más települések rendeleteinek vizsgálata során is előfordulnak részben vagy egészben azonos jogalkotói figyelmetlenséget megtestesítő hibás rendelkezések. Így például Eperjes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 25.) önkormányzati rendeletében (Eperjes Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata)[2] is találkozhatunk hasonló fe-
- 15/16 -
lületességgel, melyek ebben az esetben a fejezetek sorrendjének hibás megjelölésében tükröződnek.
a) "I. Fejezet Általános rendelkezések"
b) "I. Fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre"
c) "II. Fejezet A képviselő-testület működése A képviselő- testület üléseinek a száma"
d) "IV. Fejezet A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő községek"
e) "V. Fejezet A települési képviselő"
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
