A napjainkban bekövetkezett fejlődés minőségileg új fejezetet nyitott az Európai Unióban a szellemi alkotások szabályozásában az elmúlt öt évben.
Az Európa Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadták el a tagállamok az Európa 2020 stratégiát. Az EU intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődése megvalósítása céljából öt számszerűsített célt tűztek ki, amelyek az EU létfontosságú érdekeit fogták össze, (http:/eu.kormány.hu/europa-2020-stratégia).
A) A kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, olyan értelemben, hogy a köz- és magánszféra beruházásai együttes mértéke elérje a GDP 40%-át;
B) A képzettségi szint javítása, mely feltételezi annak elérését, hogy 10% alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók és 40% fölé emelkedjen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya,
C) A 20-64 éves korosztály foglalkoztatottságának 75%-ra emelése;
D) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-os csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-kal való növelése a teljes energiafogyasztásban és az energia hatékonyság 20%-kal növelése; és végül
E) A társadalmi befogadás erősítése, mindenek előtt a szegénység csökkentésével és 20 millió ember kiemelése a kirekesztődés fenyegetettségéből.
Az Európa 2020 Stratégia hét zászlóshajó kezdeményezést tartalmaz, amelyek közül szempontunkból legfontosabb "Innovatív Unió" program - Innovatív Unió COM (2010. 546.) - célja az innováció és legfontosabb kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása.
A szakemberek szerint az EU jövőbeli életszínvonala attól függ, hogy képesek-e innovatív megoldásokat találni a termékek, szolgáltatások, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok és modellek számára. Az innováció ezért került az Európa 2020 stratégia középpontjába. Az Innovatív Unió projekt - Innovatív Unió COM (2010) 546. különleges figyelmet fordít a szellemi alkotásokra különösen pedig az innovációra a szabadalmaztatásra és a szerzői alkotások digitalizálására.
A szellemi alkotások az innováció elsődleges, alapvető fontosságú megjelenési formáit képezik.
A szellemi alkotások szakmai erkölcsi és anyagi támogatottságát soha nem látott mértékben meg növelte, hogy A Belső Piac Harmonizációs Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal közös kutatásban 2013-ban felmérték és számszerűsítették (Intellectual property rights intensive industries in the Euro pean Union:contribution to economic performance and employment,Joint proect the European Patent Offi ce and the Office for Harmonisation in the Internal Market, September 2013.6.), hogy az Európai Unióban a szellemitulajdon-intenzív ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá az uniós gazdasághoz a GDP, a foglalkoztatás, a bérek és a kereskedelem tekintetében. Az EU teljes gazdasági tevékenységének mintegy 39 százaléka (évi kb. 4,7 billió euró) a
- 22/23 -
szellemitulajdon-intenzív iparágakban keletkezik, a teljes uniós foglalkoztatás körülbelül 26 százaléka (56 millió állás) köthető közvetlenül ezekhez az iparágakhoz, további kilenc százalék pedig közvetetten kapcsolódik hozzájuk, így összességében a szellemitulajdon-intenzív ágazatok adják az uniós álláshelyek 35,1 százalékát (77 millió állás).
A szellemi alkotásokra fordított figyelem érthetővé teszi a sohasem látott szabályozási dömpinget az elmúlt öt évben Ez éppúgy érintette
- a szerzői jogot,
- a hamisítások és kalózkodások elleni fellépést,
- a know-how-t,
- a földrajzi árujelzőket,
- a védjegyeket, és végül,
- a szabadalmakat.
Célszerűnek tűnik annak részletes bemutatása, hogy milyen szabályozásokra került sor.
Különböző dimenziójú, szerzői alkotásokra vonatkozó normák meghozatalára került sor.
Az érintett időszakban 2010-ben kísérelték meg bevezetni egy uniós szerzői jogi kódex, az ún. Wittem kódex tervezetét, amely sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem lépett hatályba.
Különösen fontos az audiovizuális médiaszolgáltatások irányelve, az Európai Parlament és Tanács 2010. március 10-i, 2010/13 irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó e gyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. Ez az irányelv igen fontos rendelkezéseket tartalmaz az audiovizuális szolgáltatások nyújtása területén a digitális technika alkalmazásáról.
2011-ben került sor a 2006-os védelmi idő irányelv módosítására. Az irányelv módosítás hivatalos elnevezése: az Európai Parlament és a Tanács 2011/77/EU irányelve (2011. szeptember 27.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról -, amely az előadóművészek produkciója védelmi idejét 50 évről 70 évre emelte.
Komoly hiányosságot hivatott pótolni az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek e gyes megengedett felhasználási módjairól. Directive 2012/28/EU of the European Parliament and of the Council of 25 October 2012 on certain permitted uses of orphan works.
Az árva műveknek nagy szerepük van az európai szellemi örökség megőrzésében és a kultúra kincseinek a társadalomhoz való eljuttatásában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
