Salzburg 2006. április 20-22.
Az UINL Európai Ügyek Bizottságának résztvevői meghívást kaptak az Európai Közjegyzők Napjának rendezvényére is, amely 2006. április 21-én került megrendezésre. Témája a Családi- és az öröklésjog európai perspektívái, melynek aktualitását az adta, hogy a polgári jogterületek európai integrációja a közjegyzőket is új kihívások elé állítja. A cél az, hogy ezen a jogterületen is megoldást találjanak az állampolgárok problémáira, amelyek a határok fellazulásából erednek. Ezért olyan témákat tűztek napirendre, amelyek ezeket az érzékeny témákat érintik, például a lakosság demográfiai összetételének változása, az együttélés új formái, az emberek növekvő mobilitása az EU-n belül.
Horst W. Opaschowski a Hamburgi Egyetem jövőkutatással és politikai tanácsadással foglalkozó professzora a demográfiai változásokról és azok társadalmi következményeiről tartott előadást az Európai Közjegyzői Napok előestéjén. Kifejtette, hogy 2030-ra már minden harmadik állampolgár 60 éven felüli lesz, ezért a XXI. század a nyugdíjasok évszázada. Ez egyrészt felveti az egészségügyi ellátás, az egészségmegőrzés problémáját, amely nagy terhet ró a társadalomra, másrészt azonban nem szabad elfelejteni az emberek, a generációk között meglévő természetes összetartást, azt, hogy a családtagok egymásról gondoskodnak, és ez egy életre szóló kapcsolatot jelent, amelyben az idősebbek is sokat nyújtanak a fiatalabb generáció számára.
Április 21-én Michael Umfahrer, az Osztrák Közjegyzői Akadémia elnöke nyitotta meg az ülést. José Manuel Garcia Collantes, az UINL Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának elnöke rámutatott, hogy a Közjegyzők Napjának témája 100 millió európai állampolgárt érint. Ezt követően Klaus Woschnak, az Osztrák Közjegyzői Kamara elnöke köszöntötte a megjelenteket. Három alapvető kérdést vetett fel, miszerint van-e európai identitása az öröklési és a családi jognak, a helyi identitás erősebb-e, mint az európai, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a latin típusú és a common-law országok.
Jürgen Mittelstraß professzor, a Londoni Európai Akadémia elnöke "Jövés-menés - Az európai értékek és életformák átalakulása" című előadásában rámutatott, hogy a modern társadalmi fejlődés az életmód és az életformák partikularizációjával és individualizációjával jár együtt. Ezek a hatások a házasság és a család intézményére is kiterjednek, ezáltal a társadalom alapvető összekötő erejét veszíti el. A konvenciók feloldódásának következménye, hogy a válás intézménye is a társadalom létfontosságú elemét károsítja. "pachwork családok" jönnek létre közös és nevelt gyermekekkel. A kérdés az, hogy a jövőben, a változó jogrend és jogi kultúra keretei között, a házasság és a család mennyiben tudja betölteni a stabilitás feladatát.
Ezt követően Olivier Tell, (a brüsszeli Európai Bizottság egyik vezetője) tájékoztatta a megjelenteket a bizottság munkájáról. 2005-ben tervezetet dolgoztak ki, amely elősegíti a tartásdíjak behajtását és most készítik elő a házasság felbontásával kapcsolatos törvénytervezetet. A Bizottság ajánlást dolgoz ki a nemzetközi végrendelet és öröklés tárgyában, valamint az élettársi kapcsolat megszűnésének vagyonjogi következményeiről.
Gerhard Hopf professzor, az osztrák Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője az osztrák családjogi törvényhozást mutatta be az EU jog tükrében.
Christian Winkler német közjegyző azt a problémát elemezte, hogy az utóbbi időben a politika érdeklődése a vállalkozások vagyonának öröklése, és ennek megadóztatása felé fordult. Kérdés, hogy ezzel kapcsolatban milyen egyéb célokat részesítenek előnyben: a rendelkezési jog szabadságát, a családtagoknak biztosított minimális részt (kötelesrész) a hagyatékból, a kis-, és középvállalatok fennmaradását, az esélyegyenlőséget (annak elkerülését, hogy kis számú örökös kezében nagy vagyontömeg koncentrálódjon) vagy az állami feladatokat (új öröklési kódex bevezetése, öröklési illeték felemelése). Az előadó szerint a kis-, és középvállalkozások védelmének nagyobb figyelmet kellene szentelni, mivel ezek a gazdaság motorjai, és az Európai Unióban élő állampolgárok jólétének zálogai.
Brigitta Lurger a Harvardi Egyetem professzora lendületes előadást tartott, melynek témája az európai családi és öröklésjog jövőbeni perspektívái volt és amelyben együttgondolkodásra késztette a hallgatóságot a családjogi, az állampolgársággal és a tartózkodási hely megválasztásával és az örökléssel kapcsolatos jogelvek és anyagi jogi szabályok összeütközésének eseteiben.
Végezetül Weiss Emilia professzor asszony tartotta meg előadását, amelyben bemutatta a magyar öröklési jog fejlődésének fontosabb mérföldköveit 1861-től napjainkig, és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország jogfejlődése a társadalmi viszonyok változása ellenére a hagyományokat megőrizve halad előre.
Másnap, április 22-én került sor a CAE III. ülésének megtartására, José Manuel Garcia Collantes elnökletével, aki köszöntötte a megjelenteket, majd ezt követően Klaus Woschnak, az Osztrák Közjegyzői Kamara elnöke tartott nyitóbeszédet.
Collantes elnök először is köszöntötte Litvánia küldötteit, akik először vettek részt a CAE ülésén. Ezután beszámolt az UINL Állandó Tanácsának 2005 novemberi üléséről, ahol kimondták, hogy az unió nem csak a latin típusú közjegyzőségeket tömöríti. 2006. március 23-án Brüsszelben üléseztek az európai közjegyzőségek elnökei. A mi szempontunkból jelentős, hogy először javasoltak kidolgozandó témakört a közjegyzők részére, mégpedig a közjegyzők továbbképzésével kapcsolatosan.
Michael Becker tájékoztatta a részvevőket, hogy az IRENE honlapját bővíteni szeretnék, bizonyos információk minden résztvevő ország nyelvén elérhetőek lesznek, és ehhez kérte a küldöttek segítségét.
T. Vachon: a házasság felbontásával kapcsolatos kérdőívre eddig négy ország válaszolt.
P. Böse: a gazdasági társaságok képviseletével kapcsolatosan a szintézis elkészült, kislemezen kiosztották az anyagot, amit a magyar küldöttség is megkapott.
G. Arico: a nemzetközi meghatalmazással kapcsolatos tanulmány elkészült, CD-n minden küldött megkapta, mi is megkaptuk.
J. Erdkamp: az összefoglalás még nem készült el a regisztrált partnerkapcsolatok témakörében.
E. B. Núnez: a pénzmosással kapcsolatos anyag hamarosan elkészül.
V. Tomala: a Le Notaire munka hatályosítására még nem érkezett meg minden ország válasza, az összegzést igyekeznek minél hamarabb befejezni.
F. S. Cardillo: a Kék könyv tartalmának aktualizálása folyamatban van.
Ezt követően a küldöttek azt a kérdést bocsátották vitára, hogy milyen módon aktualizálják a későbbiekben a már kidolgozott témákat. Több megoldás is szóba került, miszerint az aktuális jogszabályváltozásokat le lehetne tölteni minden kamara hivatalos web-oldaláról, vagy a kamarák elnökei küldenék el, végül arra a döntésre jutottak, hogy a mindenkori munkacsoport vezetője legyen a felelős a változások nyomon követéséért. Ennek a feladatkörnek a CAE részéről Licini úr lesz a felelőse.
Részünkről minden kérdőív megválaszolásra került. Itt kell megemlíteni, hogy a kérdőívek magyar válaszainak elkészítésében közreműködtek: Barta Melinda, Bartha Attila, Bazsó Sándor, Kerekes Henrietta és Toldi Judit közjegyző helyettesek is.
Ennél a napirendi pontnál az idő rövidsége miatt csak a legnagyobb horderejű változások kerültek ismertetésre. A küldöttségek írásban adták le országjelentéseiket, amelyek közül kiemelést érdemel Hollandia és Szlovákia. Ezeket a jelentéseket magyarra lefordítva ehhez a beszámolóhoz mellékelem.
A Bureau javaslatára a következő témák kerülnek kidolgozásra:
Határon túli öröklés - felelőse Pierre Becqué.
A közjegyzők továbbképzése (Formation) - ezt a feladatot a magyar küldöttség kapta, mivel megállapították, hogy országunkban különösen fejlett a továbbképzési rendszer.
Végrehajtható okiratok - felelőse Stephan Matyk.
Részvénytársaság - Luc Weyts (a belga küldöttség) vállalta el.
Európai öröklési bizonyítvány - francia küldöttség vállalta.
Ezekben a témakörökben kérdéseket még nem kaptunk.
A bizottsági ülés szünetében kaptunk egy megválaszolandó kérdőívet Antonluigi Magi olasz közjegyzőtől a díjszabásra vonatkozóan. Ezt részben már a helyszínen kitöltöttük, a kifejtős kérdések megválaszolásában pedig Bazsó Sándor közjegyzőhelyettes segített. A válaszok jelenleg fordítás alatt vannak, legkésőbb május 19-én kell elküldenünk a megadott címre.
Jean-Paul Decorps, a Nemzetközi Közjegyzői Együttműködési Bizottság (CCNI) elnöke, a CAUE korábbi elnöke beszámolt a tagországok helyzetéről. Felhívta a figyelmet, hogy sürgősen foglalkozni kell a bajba jutott tagközjegyzőségekkel. Nem szabad elfelejteni, hogy a közjegyzőségnek minden országban két bástyája van, a hozzáértés (compétence) és a bizalom (confiance).
Reyners úr ismertette az elmúlt évek során a Világbank által kiadott jelentéseket, és a közjegyzők ellen irányuló támadások hátterét próbálta megvilágítani. Az egyik mozgató erő az USA azon törekvése lehet, hogy jogrendjét minél szélesebb körre kiterjessze (a Világbank elnöke mindig amerikai). Becqué úr szerint a Világbank támadását a javunkra fordíthatjuk, ha bebizonyítjuk, hogy a legnagyobb jogbiztonságot a közjegyzők közreműködése biztosítja. Licini úr szerint nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a Világbank a közjegyzőség ellen van, ők is csak megoldásokat keresnek, együtt kell velük működni.
A soron következő CAE ülésre Bulgáriában, Szófiában kerül sor 2006. szeptember 29-30-án. ■
Lábjegyzetek:
[1] Nyilas Margit közjegyző, Gyöngyös
Visszaugrás
