1. Egy előkérdést, illetve egy feltételező jellegű jogviszonyt az eljáró bíróság alapvetően két módon állapíthat meg: a) hivatalból, azaz saját kezdeményezésre, vagy más illetékes szerv kezdeményezésére, vagy b) az egyik peres fél kérelme alapján. Az utóbbi valójában a köztes megállapítási kérelem fogalmához kapcsolódik, ami nem más, mint a peres fél azon eljárásjogi lehetősége, hogy az eljáró bíróságtól olyan választ kapjon egy előkérdésre, amely jogerőre emelkedhet.1 Ezt a kérelmet a peres eljárás során azonban csak polgári jogi jellegű előkérdés kapcsán lehet előterjeszteni.
Egy feltételező polgári jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására vonatkozó közbenső megállapítási kérelmet a felperes a folyamatban levő peres eljárás során terjesztheti elő (a főtárgyalás berekesztéséig), az elsődleges főkereset mellett, külön kérelem formájában (köztes- vagy prejudiciális megállapítási kérelem, illetve megállapítási közteskérelem).
Egy előkérdés közbenső kérelem alapján történő megállapításának jelentősége abban áll, hogy ezáltal kötelező érvényű prejudícium érhető el, azaz az elsődleges keresetlevél alapján eljáró bíróság jogerős ítélet formájában állapítja meg az előkérdést, amennyiben hatásköre az előkérdés tekintetében is fennáll. Azonban, ha a feltételező természetű előkérdés megállapítása másik peres bíróság hatáskörébe tartozik, a peres fél annak jogerős megállapítását megállapítási keresettel érheti el az illetékes bíróság előtt. Ez a helyzet akkor válik lehetségessé, ha a polgári jogi ügyekben az elsőfokú peres eljárás lefolytatására vonatkozó illetékesség megosztott az alacsonyabb és magasabb rendű bíróságok között.
A közbenső megállapítási indítványra vonatkozó joganyagot a legtöbb törvényhozás a megállapítási kereset intézményén belül szabályozza.2 Ugyanez volt a helyzet Szerbiában is, egészen az új Polgári perrendtartásról szóló törvény meghozataláig.3 Azzal, hogy külön szakaszt szentelt a per folyamán előterjesztett megállapítási kérelem törvényi szabályozásának, a törvényhozó világosan elhatárolta ezt az intézményt a megállapítási kereset intézményétől. Sőt, elhatárolta azt a keresetváltoztatás (keresetmódosítás) intézményétől is, hiszen a per folyamán előterjesztett megállapítási kérelmet a törvényhozó nem minősíti keresetváltoztatásnak. Az új törvényi megoldásnak köszönhetően a per folyamán előterjesztett megállapítási kérelem tényleges eljárásjogi jelentőséget nyert.
2. A közbenső kérelem formájában előterjesztett előkérdés elbírálásának feltételei a következők:
a) a feltételező jogviszonynak polgári jogi jellegűnek kell lennie. Ennél fogva, a köztes kérelem tartalmi szempontból is különbözik a szélesebb értelemben vett előkérdéstől, amely nem polgári jogi jellegű is lehet. Sőt, az összehasonlító jogi szakirodalom álláspontja szerint, nem lehet minden polgári jogviszony sem köztes megállapítási kérelem tárgya. Ezen vélemény szerint ugyanis köztes kérelem alapján nem állapítható meg feltételező jellegű házassági vagy szülői jogviszony (amilyen, például, a házasság fennállásának kérdése vagy annak a kérdésnek a megállapítása, hogy egy gyermek házasságon belül vagy kívül született-e), egy okirat valódiságát vagy valótlanságát (hamisságát) megállapítandó per, váltó jogviszonyok és végül meghatalmazás felmondása kapcsán kialakult perek.4 Mindamellett, hogy a szakirodalom e kivételek létjogosultságát nem indokolja meg, véleményünk szerint a kivételalkotás lehetséges okai abban rejlenek, hogy egyesek az említettek közül a különleges polgári eljárások közé sorolhatók. Ugyanis a házassági és a származás-megállapítási perek, például jogi jellegüknél és jelentőségüknél fogva a különleges perek csoportjába sorolhatók. E perek különleges mivolta felteszi az általános peres eljárás szabályaitól való eltérések szükségének kérdését is. Hasonló módon, egy okirat valódiságának vagy valótlanságának (hamisságának) a megállapítására irányuló perben a megállapítás tárgyát tények képezik, ami eltérést jelent azon általános szabálytól, hogy megállapítás tárgya csak jogosultság vagy jogviszony lehet.
b) Szükséges, hogy a feltételező jellegű polgári jogviszony vitás legyen a peres felek között,5 azaz a feltételező jogviszony tekintetében a felek között ne legyen egyetértés. A jogviszonnyal kapcsolatos vitának a per folyamán kell létrejönnie.6 Léteznek azonban olyan törvényi megoldások is, amelyek a köztes megállapítási kérelem előterjesztését abban az esetben is lehetővé teszik, ha a jogviszonnyal kapcsolatos vita még a per létrejötte előtt kialakult.7 Ilyen helyzetben a felperes a fő-kereset előterjesztésével egy időben köztes megállapítási kérelmet is előterjeszthet. Az ilyen módon keresethalmazatban előterjesztett kereseteket a bíróság együttesen is elbírálhatja egy ítélet formájában, amennyiben az eljáró bíróság hatásköre mindegyik kereseti kérelem esetében fennáll, illetve, ha mindegyik kereseti kérelem elbírálására ugyanaz az eljárástípus van előlátva.
c) A közbenső megállapítási kérelem akkor tekintendő megengedettnek, amennyiben a megállapítandó feltételező jellegű jogviszony egységes egészet képez. A jogviszony akkor tekintendő egységesnek, ha a felperesnek a főkeresettől történő esetleges elállása nincs kihatással a köztes megállapítási kérelem elbírálására.
d) A közbenső megállapítási kérelem tárgya kizárólag egy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása lehet, tehát ezzel a kérelemmel nem kérelmezhető az, ami megállapítási keresettel sem kérelmezhető.8
e) A közbenső megállapítási kérelem előterjesztéséhez szükséges az általános eljárási feltételek fennál-lása.9 A köztes megállapítási kérelem esetében a jogi érdek fennállása, mint általános eljárási feltétel vélelmezett, így ezt a felperesnek nem kell bizonyítania, ellentétben a megállapítási keresettel, amelynél a jogi érdek fennállása nem vélelmezett. Ez azzal indokolható meg, hogy a bíróságnak a feltételező jogviszonyról, mint előkérdésről kellett volna állást foglalnia10, ha a peres fél kérelmével ezt nem kezdeményezte volna.
Ahhoz, hogy az eljáró bíróság határozatot hozhasson a folyamatban levő perben előterjesztett megállapítási kérelem alapján, elengedhetetlen, hogy az eljáró bíróság hatásköre e kérelem tekintetében is fennálljon.
Amennyiben az általános eljárási feltételek nem állnak fenn, az eljáró bíróság a közbenső megállapítási kérelmet érdemi tárgyalás lefolytatása nélkül elutasítja. A közbenső megállapítási kérelem elbírálásának nem feltétele a különleges eljárási feltételek fennállása."
3. A jogösszehasonlító szakirodalom álláspontja szerint egy feltételező jellegű jogviszony megállapítására vonatkozó köztes kérelem keresetváltoztatás formájában is előterjeszthető, úgy, hogy a felperes a már előterjesztett kereseti kérelmét még egy keresettel, a köztes megállapítási kérelemmel egészíti ki.12
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
