https://doi.org/10.59851/jk.80.04.2
A sajtó-helyreigazítási eljárás célja, hogy a sajtóközlemény kijelentései által sérelmet szenvedett személynek gyors, hatékony jogvédelmet biztosítson. A hatályos anyagi jogi és eljárási szabályok nem alkalmasak arra, hogy ezt a védelmet garantálják. A judikatúra megoldásai sem állnak összhangban a sajtó-helyreigazítási eljárások céljával, az igényérvényesítő felperesek érdekeivel és a magyar sajtó szervezeti viszonyaival, ezért a bírósági gyakorlat is finomhangolásra szorul. A speciális illetékességi szabályok, az eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezések, a perbeli bizonyítás szabályai, a helyreigazító közlemény tartalma és a közzététel határideje kapcsán indokolt a jelenlegi szabályozás és gyakorlat módosítása annak érdekében, hogy a sajtó-helyreigazítás megőrizhesse adekvát jogvédelmi funkcióját.
Tárgyszavak: sajtó-helyreigazítás, személyiségvédelem, sajtószabadság, bírósági illetékesség, eljárási határidők
The purpose of the press correction procedure is to provide a quick and short-term remedy to a person who has been harmed by statements in a press release. The existing substantive and procedural rules are not sufficient to guarantee this protection. The solutions adopted by the judiciary are also inconsistent with the purpose of the press correction procedure, the interests of the plaintiffs and the organisational structure of the Hungarian press, and therefore the practice of the courts needs to be fine-tuned. With regard to the special rules of jurisdiction, the provisions on procedural deadlines, the rules of evidence in the proceedings, the content of the notice of correction and the deadline for publication, it is justified to amend the current rules and practice in order to ensure that press correction can retain its adequate legal protection function.
Keywords: press correction, protection of personality rights, freedom of the press, jurisdiction, procedural deadlines
A modern társadalmak elképzelhetetlenek a sajtó széles körű véleményformáló tevékenysége nélkül. A digitális korban különösen felértékelődött azoknak a sajtószerveknek a szerepe, amelyek a külvilágban zajló történésekre azonnal reflektálnak az online környezetben, és a gyakran több ezer kilométerrel távolabbi eseményekről is valós időben számolnak be. A jog részletesen szabályozza a sajtó tevékenységét. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) garantálja a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítva a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit is,[1] azzal, hogy a sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, sajtótermékek felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.[2] Az Alkotmánybíróság értelmezésében a sajtó a véleménynyilvánítás eszközeként funkcionál, de egyben a tájékoztatás eszköze is, amelynek "alapvető szerepe van a véleményalkotás feltételét képező tájékozódásban. [...] Demokratikus közvélemény azonban csakis teljes körű és tárgyilagos tájékoztatás alapján jöhet létre."[3] A sajtó ugyanakkor a személyiségi jogok megsértésének is színtere, ez a sérelem gyakran sajtó útján valósul meg.[4]
A sajtószabadsággal lehet élni és visszaélni. A sajtószabadsággal való visszaélés jogszabály által meghatározott keretek között a sajtószerv felelősségének megállapítását eredményezheti.[5] Ahogy arra az Alkotmánybíróság már az 1990-es évek elején rámutatott, a sajtószabadság külső korlátai közé tartozik a sajtó-helyreigazítás intézménye.[6] A különböző jogrendszerek és a különböző jogirodalmi megközelítések is különbséget tesznek a sajtószabadság korlátjaként értelmezhető két jogintézmény, a válaszadás joga (right of reply) és a helyreigazítási jog (right of rectification, correction)[7] között, elsődlegesen aszerint, hogy a sajtó feladatát miben ragadják meg: a szólásszabadság letéteményese vagy a társadalom tájékoztatásában, információkkal való ellátásában szerepet játszó entitás.[8] A közös tőről fakadó két jogintézmény között az alapvető különbség az, hogy míg a helyreigazítás csak a hamis tényállítások korrekcióját jelenti, és maga a helyreigazító közlemény is rövid, kizárólag a valótlan tények helyesbítésére
- 162/163 -
helyezi a hangsúlyt, ily módon a sajtóanyagba kisebb mértékű tartalmi beavatkozást jelent,[9] addig a válaszadás joga a sérelmet szenvedett fél saját álláspontjának hosszabb kifejtését biztosítja, gyakran a véleményekkel szembeni reflexiót is lehetővé téve.[10] A jogirodalom a sajtó-helyreigazítás kettős funkcióját is kiemeli: egyrészt biztosítja a közönség megfelelő tájékoztatáshoz való jogát,[11] másrészt így - a személyiségvédelmi eszköz jellegének megfelelően - "a jogsértés által megbomlott egyensúly valós helyreállítását szolgálja".[12] A két funkció, a személyiségi jogok védelme és a tájékoztatáshoz fűződő jog közül egyik sem élvez elsőbbséget,[13] a jogirodalomban azonban egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a tájékoztatáshoz fűződő közérdek fontossága.[14] Bár a magyar szabályozástörténet is ismer kísérleteket a helyreigazítási jog bővítésére, egyfajta válaszadási jogintézmény bevezetésére,[15] és számtalan külföldi példa említhető a válaszjogra,[16] a hatályos magyar szabályozási rezsim részét kizárólag a sajtó-helyreigazítás jogintézménye képezi,[17] ezért a továbbiakban ennek vizsgálatára szorítkozunk.
A sajtó-helyreigazítási szabályok körében polgári anyagi jogi és polgári eljárásjogi normákat egyaránt találunk, emellett a jogintézmény alkotmányjogi megközelítése is hangsúlyos. Ezek közül az aspektusok közül a jelen írás keretében kizárólag néhány olyan eljárásjogi kérdést vizsgálunk, amelyekre vonatkozóan a bírósági gyakorlatban különös hangsúllyal merülnek fel jogértelmezési kérdések, de amelyekre a Legfelsőbb Bíróság PK 12-15. számú állásfoglalásai nem adnak kellő iránymutatást, és amelyek vonatkozásában precedensképes kúriai döntések is csak szórványosan találhatók. Az elemzésünk, problémafelvetéseink a sajtó-helyreigazítási eljárás egy-egy elemét ragadják ki, látszólag sporadikus jelleggel (e terjedelmi korlátok között nincs lehetőségünk komplex[18] elemzésre és olyan lényeges eljárási kérdések vizsgálatára sem, mint például a keresethalmazati tilalmak érvényesülése), ugyanakkor olyan alapvető kérdésekre, eljárásjogi anomáliákra kívánunk rámutatni, amelyek döntően befolyásolhatják egy adott helyreigazítási per kimenetelét. E körben a jelenlegi magyar médiaviszonyok jelentette tényhelyzetet, valamint a digitális kor, a technikai fejlődés indukálta egyes attribútumokat is kiindulópontként tételezzük, anélkül hogy a digitális környezet sajátosságainak, az interneten közzétett sajtóközlemények helyreigazításának a részleteibe bocsátkoznánk.[19] Arra keressük a választ, hogy a felvetett jogértelmezési kérdések olyan súlyúnak minősülnek-e, amely miatt indokolt lehet a bírósági jogfejlesztő értelmezésen túlmenő törvényi szabályozás.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
