Cabrera Alvaro: Parlamenti jövőkép az európai parlamentek gyakorlatában - előretekintő kutatások és technológiai értékelő vizsgálatok (PSz, 2020/1., 5-24. o.)

Ebben a tanulmányban a parlamenti előretekintő és technológiai értékelő kutatásokat intézményi megközelítésből szeretném bemutatni. A jövőkutatás különböző típusai, mint a döntéshozatalt segítő és a technológiai fejlődés és az emberi tevékenység hosszú távú, jövőben várható hatásait felmérő kutatási formák évtizedek óta jelen vannak egyes fejlett országok parlamentjeinek életében. Újabban a jövőorientált technológiai elemzés kifejezést is használják, amely egyesíti a technológiai előretekintés, technológiai előrejelzés és a technológiai értékelés fogalomkörét. A tanulmányban elsőként az alapfogalmak ismertetésére kerül sor. A fogalommagyarázat részeként röviden a technológiai vizsgálatok amerikai gyökereit, majd európai elterjedésének időbeli és intézményi hátterét is megismerhetjük. Ezt követően néhány konkrét európai példán keresztül az előretekintő és technológiai értékelő vizsgálatok különböző, elsősorban parlamenti intézményen belüli megoldásait mutatom be. Végül az összes ismert európai parlamenti gyakorlat intézményi szempontú csoportosítása is az elemzés részét képezi. Az előretekintő és technológiai elemzőtevékenység a parlament három alapfunkciójában is megjelenik. Elsősorban a törvényalkotásban, hiszen ezek döntést megalapozó tevékenységek. Erősíti és szélesíti egyúttal a parlament klasszikus (politikai) vita funkcióját is annyiban, hogy ezek az új módszerek a képviselőket a szakértőkkel és az állampolgárokkal egyetemben az előretekintő vizsgálati folyamat aktív részeseivé teszik. Ahol a kormányzat végzi ezt a vizsgálati tevékenységet ott a parlament elsősorban ellenőrző funkciója keretében tudja a kormányt befolyásolni, ellenőrizni és elszámoltatni, így a parlament harmadik nagy alapfunkciója érvényesül: az ellenőrzés. A különböző intézményi és szervezeti megoldások így a parlament funkciói szempontjából összeköthetők egy-egy nagyobb területtel, a törvényhozással, a vitával és az ellenőrzéssel, így az egyes országok megoldásaiban más és más parlamenti alapfeladat válik hangsúlyossá. A tanulmány összegzéseként elmondható, hogy az előretekintő és technológiai értékelő kutatásokkal foglalkozó parlamenti vagy parlament által megbízott szervezetek az áttekintett példák alapján hosszú távon akkor tudnak sikeresen működni, ha egyúttal részei egy hálózatszerűen működő innovatív tudományos ökoszisztémának. Ezért a sikeres működést elsősorban ebben és nem az egyes intézményi megoldásokban találhatjuk meg.

- 5/6 -

Bevezetés

Ebben a tanulmányban a parlamentek munkájának jövőkutatási módszerekkel történő megalapozását és európai gyakorlatát szeretném bemutatni. A jövőkutatás két típusát kiemelten is szeretném felvázolni, így a parlamentekben is alkalmazott előretekintő kutatásokat (foresight) és a technológiai értékelő vizsgálatokat (technology assesment).[1] A címben is jeleztem, hogy témámat a törvényalkotás intézményi szemszögéből közelítem meg, hiszen hasonló vizsgálatok az üzleti, civil és kormányzati szférában is léteznek. A jővőkutatás eme két egymáshoz módszertanilag is egyre közeledő formája nem újdonság a hazai jövőkutatással foglalkozó szakirodalomban és annak gyakorlatában sem.[2] Hazánkban ugyanis fél évszázados hagyománya és akadémiai szintű önálló tudományos elismertsége van a jövőkutatásnak.[3] Ennek parlamenti vonatkozásaival és elsősorban az európai gyakorlatra támaszkodó bemutatásával azonban nagyrészt adós a szakirodalom, ezért írásomban szeretném erre irányítani a figyelmet.

Meggyőződésem ugyanis, hogy az ilyen típusú jövővizsgálati formák jelentős és minőségi változást képesek elérni a parlamentek távolabbi jövőre, vagyis legalább a 20-30 éves, illetve annál hosszabb időtávra irányuló törvényalkotási tevékenységében. Ezek a vizsgálati módszerek ráadásul olyan részvételi elemeket tartalmaznak, amelyek szintén sokban segítik a parlamentek munkáját. Alkalmazásuk esetén a képviselők számára lehetővé válik olyan jövőbeli következményeket bemutató forgatókönyvek és hosszabb távon várható jelenségek és kimenetelek megismerése, amely alapján tudományosan megalapozottabb döntéseket hozhatnak és ezzel újabb lépést tehetnek a minőségi törvényalkotás felé. Az előretekintő kutatások során ezen forgatókönyvek megalkotásában a döntéshozók is részt vehetnek, így egyúttal a kutatási folyamat aktív résztvevőivé és formálóivá válnak. Mindkét kutatási módszertan feltételezi ugyanis, hogy a jövő nem teljesen determinisztikus, hanem arra a jelenben is befolyással lehetünk. Mindennek befolyásolásához a jelenben cselekvésre és aktív törvényalkotó tevékenységre van szükség. A címben is említett két jövőkutatási szakterület egyes eltéréseivel együtt

- 6/7 -

is egymás felé konvergál és továbbgondolt, komplexebb formáját újabban jövő orientált technológiai elemzésként is említik,[4] erről később is szó lesz.

Ez az írás egyúttal része annak az eddig három nagyobb területet feldolgozó sorozatnak, amelyben a parlamentek XXI. századi fejlődése szempontjából meghatározó néhány új területről írtam. Az első - egyúttal legrészletesebb - az e-parlament, amely egyrészt a parlament belső munkafolyamatainak digitalizálását, másrészt az állampolgárokkal való kapcsolatának új alapjait (e-petíció, online fórumok stb.), továbbá ennek lehetséges modelljeit fedi.[5] A második nagyobb téma a parlamenti hatástanulmányok és azok lehetséges jövőbeli szerepe,[6] amelyet elsősorban a minőségi jogalkotás meghatározó elemének tartok. Végül harmadikként jelen tanulmányban kezdtem el a jövőbeli hatásokat feltérképező előretekintő kutatások és technológiai értékelő vizsgálatok parlamenti vonatkozásainak bemutatását.

Ezen a területen többféle hasonló és egymással rokon szakkifejezéssel találkozhatunk, így az említetteken túl előfordul a parlamenti gyakorlatban az általánosabb jelentésű jövőkutatás vagy annak másik nagy ága, az előrejelző (forecast) kutatás és így tovább. Elsőként ezért röviden ismertetem az alapfogalmakat és azok kapcsolatát a parlamenttel. Elnagyolt képet tudok csupán alkotni itt ezekről a vizsgálattípusokról, tekintettel a terjedelmi korlátokra és az írás céljára, vagyis elsősorban a parlamenti-intézményi nézőpont érvényesítésére, így például részletes módszertanra sem térek ki. A fogalommagyarázat részeként röviden vázolom a technológiai vizsgálatok amerikai történetét, ugyanis intézményesült formában először az Egyesült Államok Kongresszusában jelent meg, majd mindennek európai elterjedését ismerhetik meg. Ezután néhány példán keresztül bemutatom, hogy milyen típusú megoldások léteznek az európai nemzeti parlamentekben. Itt arra törekedtem, hogy elsősorban a parlamenten belüli, de egymástól eltérő intézményi formák és megoldások szerepeljenek írásomban, ezzel is teljesebb képet nyújtva erről az izgalmas és folyamatosan fejlődő területről. Az előretekintő és technológiai kutatások európai gyakorlatának jobb áttekinthetősége céljából ismertetek egy összegzést az egyes európai országok intézményi megoldásairól. Végül összefoglalom a korábban leírtakat és igyekszem azoknak a parlamenti alapfunkciókkal való kapcsolata mellett érvelni. Bízom abban, hogy a parlamentek