Ebben a tanulmányban a parlamenti előretekintő és technológiai értékelő kutatásokat intézményi megközelítésből szeretném bemutatni. A jövőkutatás különböző típusai, mint a döntéshozatalt segítő és a technológiai fejlődés és az emberi tevékenység hosszú távú, jövőben várható hatásait felmérő kutatási formák évtizedek óta jelen vannak egyes fejlett országok parlamentjeinek életében. Újabban a jövőorientált technológiai elemzés kifejezést is használják, amely egyesíti a technológiai előretekintés, technológiai előrejelzés és a technológiai értékelés fogalomkörét. A tanulmányban elsőként az alapfogalmak ismertetésére kerül sor. A fogalommagyarázat részeként röviden a technológiai vizsgálatok amerikai gyökereit, majd európai elterjedésének időbeli és intézményi hátterét is megismerhetjük. Ezt követően néhány konkrét európai példán keresztül az előretekintő és technológiai értékelő vizsgálatok különböző, elsősorban parlamenti intézményen belüli megoldásait mutatom be. Végül az összes ismert európai parlamenti gyakorlat intézményi szempontú csoportosítása is az elemzés részét képezi. Az előretekintő és technológiai elemzőtevékenység a parlament három alapfunkciójában is megjelenik. Elsősorban a törvényalkotásban, hiszen ezek döntést megalapozó tevékenységek. Erősíti és szélesíti egyúttal a parlament klasszikus (politikai) vita funkcióját is annyiban, hogy ezek az új módszerek a képviselőket a szakértőkkel és az állampolgárokkal egyetemben az előretekintő vizsgálati folyamat aktív részeseivé teszik. Ahol a kormányzat végzi ezt a vizsgálati tevékenységet ott a parlament elsősorban ellenőrző funkciója keretében tudja a kormányt befolyásolni, ellenőrizni és elszámoltatni, így a parlament harmadik nagy alapfunkciója érvényesül: az ellenőrzés. A különböző intézményi és szervezeti megoldások így a parlament funkciói szempontjából összeköthetők egy-egy nagyobb területtel, a törvényhozással, a vitával és az ellenőrzéssel, így az egyes országok megoldásaiban más és más parlamenti alapfeladat válik hangsúlyossá. A tanulmány összegzéseként elmondható, hogy az előretekintő és technológiai értékelő kutatásokkal foglalkozó parlamenti vagy parlament által megbízott szervezetek az áttekintett példák alapján hosszú távon akkor tudnak sikeresen működni, ha egyúttal részei egy hálózatszerűen működő innovatív tudományos ökoszisztémának. Ezért a sikeres működést elsősorban ebben és nem az egyes intézményi megoldásokban találhatjuk meg.
The study describes parliamentary foresight studies and technology assessment, based on institutional approach. Various types of future studies, such as research forms that support decision-making and assess the expected long-term effects of technological development and human activity, have been present in the lives of some developed countries' parliaments for decades. More recently, the term future oriented technology analysis is also used, which combines the concepts of technology foresight, technology forecasting, and technology evaluation. First the study introduces the basic concepts. As part of the explanation, we will briefly learn about the American roots of technology assessment and then the temporal and institutional background of its expansion in Europe. Subsequently, a number of specific European examples will be presented of the various but mainly internal parliamentary institutional solutions for foresight and technology assessment studies. Finally, the institutional grouping of all known European parliamentary practices are part of the analysis. Foresight and technological assessment analysis activities are reflected in Parliament's three core functions. First and foremost in the legislation, as these forms are supporting parliamentary decision making processes. At the same time, these new methods strengthen and broaden parliament's political discussion function by involving members of parliament along with experts and citizens in the foresight research procedure. In countries, where the government carries out this research activity, the primary function of parliament is to provide the oversight function by controlling government thus a major function of parliament is exercised: controlling government. The various institutional and organizational solutions are linked to core functions of parliament: legislation, discussion and oversight. Therefore different functions of parliament have gained importance in practice of different countries. To sum up, the study shows that, based on the examples reviewed, parliamentary organizations or independent research organization entrusted by parliament for foresight and technology assessment studies can be successful in the long term if they are also part of a networked innovative scientific ecosystem. Therefore, successful operation is primarily to be found in these networks rather than in individual institutional solutions.
Keywords: Parliamentary foresight research, Parliamentary technology assesment, Future oriented technology assesment, Future research, Parliamentary innovation
- 5/6 -
Ebben a tanulmányban a parlamentek munkájának jövőkutatási módszerekkel történő megalapozását és európai gyakorlatát szeretném bemutatni. A jövőkutatás két típusát kiemelten is szeretném felvázolni, így a parlamentekben is alkalmazott előretekintő kutatásokat (foresight) és a technológiai értékelő vizsgálatokat (technology assesment).[1] A címben is jeleztem, hogy témámat a törvényalkotás intézményi szemszögéből közelítem meg, hiszen hasonló vizsgálatok az üzleti, civil és kormányzati szférában is léteznek. A jővőkutatás eme két egymáshoz módszertanilag is egyre közeledő formája nem újdonság a hazai jövőkutatással foglalkozó szakirodalomban és annak gyakorlatában sem.[2] Hazánkban ugyanis fél évszázados hagyománya és akadémiai szintű önálló tudományos elismertsége van a jövőkutatásnak.[3] Ennek parlamenti vonatkozásaival és elsősorban az európai gyakorlatra támaszkodó bemutatásával azonban nagyrészt adós a szakirodalom, ezért írásomban szeretném erre irányítani a figyelmet.
Meggyőződésem ugyanis, hogy az ilyen típusú jövővizsgálati formák jelentős és minőségi változást képesek elérni a parlamentek távolabbi jövőre, vagyis legalább a 20-30 éves, illetve annál hosszabb időtávra irányuló törvényalkotási tevékenységében. Ezek a vizsgálati módszerek ráadásul olyan részvételi elemeket tartalmaznak, amelyek szintén sokban segítik a parlamentek munkáját. Alkalmazásuk esetén a képviselők számára lehetővé válik olyan jövőbeli következményeket bemutató forgatókönyvek és hosszabb távon várható jelenségek és kimenetelek megismerése, amely alapján tudományosan megalapozottabb döntéseket hozhatnak és ezzel újabb lépést tehetnek a minőségi törvényalkotás felé. Az előretekintő kutatások során ezen forgatókönyvek megalkotásában a döntéshozók is részt vehetnek, így egyúttal a kutatási folyamat aktív résztvevőivé és formálóivá válnak. Mindkét kutatási módszertan feltételezi ugyanis, hogy a jövő nem teljesen determinisztikus, hanem arra a jelenben is befolyással lehetünk. Mindennek befolyásolásához a jelenben cselekvésre és aktív törvényalkotó tevékenységre van szükség. A címben is említett két jövőkutatási szakterület egyes eltéréseivel együtt
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
