BALATONFÜRED, 2008. JÚNIUS 12-14.
1. A Jogászgyűlés támogatja, hogy az új Polgári Törvénykönyv tervezete az élő magyar jogból kiindulva nyerje el végleges formáját, és a változások társadalmilag indokoltak, jövőbe mutatóak és jogdog-matikailag kiérleltek legyenek.
2. A Jogászgyűlés sajnálattal konstatálja, hogy a legújabb tervezet nem tartalmazza a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok részletesebb kidolgozását és a telekkönyvi anyagi jogot.
3. A Jogászgyűlés szükségesnek tartja, hogy az új Polgári Törvénykönyv ne engedjen teret az ún. fiduciárius biztosítékoknak, hanem segítse elő azt, hogy az egyetlen legitim dologi biztosíték a - különféle szempontokat és érdekeket kiegyensúlyozottan figyelembe vevő - zálogjog legyen.
1. Erősíteni kell a piac szereplőiben a kockázatvállalás mellett a felelősségtudatot is, jogvitáik rendezésében egyre szélesebb körben lenne szükséges bevezetni a peres eljárást mellőző egyeztetéseket, mediációs eljárásokat.
2. Át kell tekinteni a közigazgatási bírságrendszert és szét kellene választani az objektív, valamint a fele-
lősségi jellegű bírságokat. A felelősségi jellegű bírságoknál megfontolandó a jelenlegi szétszórt intézmények helyett egy átfogó gazdasági bírság rendszerét kialakítani, amelyet bíróság szabna ki vétkességi alapon.
1. Indokolt folytatni az üzleti biztosítás, a nyugdíj biztosítás és az egészségbiztosítás területén is a jogharmonizációt, amely kiterjed
- a magyar társadalombiztosítási rendszer jogi környezetére, a jelenleg hatályos szabályozókra, külön súlyt fektetve az Alkotmánybíróság témába vágó jogértelmező határozataira;
- az egészségügyi és az egészségbiztosítási szabályok átfedéseinek megszüntetésére;
- az információszolgáltatás rendszere és az adatszolgáltatás összehangolására;
- olyan, jogilag releváns fogalmak egyértelmű meghatározására, mint a biztosítási érdek, nemzeti kockázatközösség, egységes társadalombiztosítási rendszer, ideértve a biztosítás és a társadalombiztosítás viszonyának szakszerű rendezését;
- a jog- és érdekérvényesítési, valamint az ellenőrzési rendszerek összehangolására;
- a törvényben foglalt garanciális követelmények felülvizsgálatára a biztosítási egyesületek vonatkozásában.
2. Az állami nyugdíjbiztosítás területén jelenleg nincs újraszabályozási (kodifikációs) helyzet. Rendkívül fontos ezért, hogy a különálló, a nyugdíjbiztosítás különböző területeit (biztosítási jogviszonyt, az ebből adódó járulékfizetési kötelezettséget és az ellátórendszert) érintő jogszabály módosítások szakmailag rendszerszernek, a normaszövegezés pedig olyan minőségű legyen, amely a tapasztalható jogalkalmazási problémákat lehetőség szerint kiküszöböli.
3. A szekció szükségesnek tartja, hogy létrejöjjön egy olyan munkacsoport, amely áttekinti a fenti ajánlások részleteit és gyakorlati javaslatokkal segíti a végrehajtást.
1. Fenntartva a Hetedik és Nyolcadik Magyar Jogászgyűlésnek az igazságszolgáltatási reform folytatása érdekében 2004. és 2006. évben megfogalmazott ajánlásait, javasoljuk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felkérésére 2007-2008. évben elkészített tudományos szakmai anyagok elemzéseinek figyelembevételét.
2. Tekintettel arra, hogy a tudományos elemzésekben a reform-folyamat fejlesztésének eltérő megoldásai jelentkeztek, további egyeztetések szükségesek a szakmai műhelyek, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a jogalkotás különböző szintű képviselői között.
3. Jelenleg a jogalkotás minőségi színvonalának emelése egyik fontos feladat. Ehhez szükséges, hogy a jogalkalmazók aktívabban bekapcsolódjanak a jogalkotási munkába, a jogszabályok véleményezésébe. Tekintettel arra, hogy a jogalkalmazó munka legmagasabb szintje a bírósági jogalkalmazás, ezért szükséges, hogy a jövőben a jogalkotás jobban támaszkodjon a bírósági jogalkalmazó munka tapasztalataira.
4. A reform folytatása szempontjából a Kilencedik Magyar Jogászgyűlés az alábbi témaköröket kiemelten kezelendőnek tartja a jogalkotási folyamatban:
- Pénzügyi automatizmus beépítésével meg kell szüntetni a bírósági fejezet alulfinanszírozottságát, s legalább öt éves időszakokra kormányzati szinten biztosítani kell a működési feltételek ütemezését mind a személyi, mind a tárgyi feltételek tekintetében.
- Pénzügyi feltételek biztosításával, a hatásköri és illetékességi szabályok módosításával és a bírói munka minőségi statisztikai elemzésének felhasználásával ki kell alakítani a bírói munkateher arányosságát a magyarországi bíróságokon. Szükséges a bíróságok nyitottá válása érdekében, hogy a jogászi szakmából nagy tapasztalattal rendelkezők bekerüljenek a bírói karba.
- A bírósági titkári és a bírósági ügyintézői létszám jelentős növelésével - az eljárások gyorsítása érdekében - minimálisra kell korlátozni a bírák adminisztratív munkaterhét.
- A megnövekedett számú közigazgatási perek feldolgozása minőségének, színvonalának, továbbá gyorsaságának és hatékonyságának növelése érdekében indokolt önálló közigazgatási bíróság felállítása szükségességének megvizsgálása.
- Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kialakított álláspontja és a Magyar Bírói Egyesület munkabizottságának ajánlásai alapján haladéktalanul tovább kell fejleszteni a bírói életpálya modellt.
- Törvényt kell alkotni az igazságügyi tájékoztatásról, mely alapját képezheti a tárgyilagos és szakszerű bírósági tudósításoknak, a tudományos és egyéb célú kutatásnak, továbbá erősítheti a nyilvánosság jelenlétét a magyar igazságszolgáltatásban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
