A világpiac összgazdaságának növekedési dinamikája az előző válságidőszak tendenciájának nyomán tovább csökkent még 2011-ben is.
Így a 2011-es esztendő az európai adósság-krízis árnyékában telt el. A krízis különösen Görögországban öltött, olyan komoly mértéket, hogy fenn állt a veszélye a csődnek más országokra - alapvetően fizetésképes nemzetgazdaságokra - történő átterjedésének.
A pénzpiacokon kialakult tartós feszültség következtében romlottak a finanszírozás feltételei, valamint megingott a vállalkozói és fogyasztói bizalom. Ez társulva a komoly takarékossági és megszorítási programokkal átfogóan lefékezte a gazdasági fejlődés dinamikáját Európában. Mindezek nyomán összességében jelentősen gyengült a növekedés üteme Európa szerte.
Egyes gazdaságok, mint Németország, Hollandia, vagy Dánia növekedési mértéke szinte megegyezik a krízis előtti időszakkal. Másrészt bizonyos országok, így Görögország, Írország, vagy Portugália, drámai csődöket könyvelhettek el. A legrosszabb következmény csak az Euro-védőernyő nyújtotta pénzügyi támogatással volt elkerülhető.
A német gazdaságot sem hagyták érintetlenül ezek a folyamatok, mégis legmesszebbmenőkig sikerült magát függetleníteni és mára bizonyos tekintetben Európa konjunkturális lokomotívjának tekinthető.
Az első félévben különösen meghatározó felhajtó erőt jelentett a növekvő export. Noha a második félévben veszített az addigi növekedési üteméből, egészében véve robosztusnak mutatkozik a német gazdaság.
Európa csőd adatait nézve megosztott képet látunk 2011-ben: a csődök száma sok törzsállamban, mint Németország, vagy Dánia csökkent, addig a periférikus országokban a cégcsődöket tekintve, mély nyomokat hagyott a krízis.
Az előzőekben felvázoltak szerint az EU-törzsállamok és a periférikus országok igencsak elsodródtak egymástól.
Az európai államadóssági krízis 2010-ben érte el a tetőpontját, majd a múlt év folyamán vészterhes folyamat vette útját, ami általános bizalmi válságba torkollott.
Az európai gazdaság 2011-ben adósság-krízis hatása alatt állt, és ez meghatározta - ha nem is közvetlenül - a csődök alakulását a nyugat-európai államokban (EU-15 plusz Svájc és Norvégia) is. Ennek megfelelően a pénzügyi válság utáni második évben is feszült maradt a csődhelyzet. A múlt év azonos időszakához képest enyhe, mintegy 0,3%-os emelkedés tapasztalható.
Miközben 2010-ben 174 463 csődeset volt, a 2011. év folyamán 174 917-re emelkedett az érintett cégek száma. Ez az enyhe emelkedés akár stagnáló állapotnak is minősíthető. Történelmi összehasonlításban a csődök száma azonban még mindig aggasztóan magas.
Köszönhetően a törzsállamokban tapasztalható viszonylag pozitív állapotoknak, a cégcsődök még stagnálnak. Csak a törzsállamokban tapasztalható viszonylag pozitív állapotok miatt nem öltött drámai mértéket az európai csődhelyzet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
