" Társadalmi kérdésekben nem sok hasznos tanácsot tudna adni a tudomány, ha nem fedezték volna fel, és fejlesztették volna ki éppen időben a számítógépet" (Gábor Dénes)
A számítógép tömeges elterjedésével az emberi tevékenységek szinte valamennyi szférájában tért hódított. A számítástechnikai alkalmazások megjelenése és fejlődése pozitív hatást gyakorolt az információ-áramlásra, az adatrögzítésre és -feldolgozásra, a munkafolyamatok kivitelezésének gyorsaságára. A számítógépek felhasználási lehetősége határtalanul széles, ezért állandó az igény a korszerűsítésre és fejlesztésre.
Az informatika nyújtotta előnyöket minden szakma képviselői - így a bűnüldöző és a büntetőjogi döntéshozó szervek is - igyekeznek minél szélesebb körben kihasználni, kamatoztatni, folyamatosan bővítve annak alkalmazási területeit. Csak a legjellemzőbb példákat említve: az iratok elkészítése ma már elképzelhetetlen a szövegszerkesztő és nyomtató nélkül; az országos nyilvántartó rendszerek (elítéltek és büntetéseik, fogva tartottak adatai, lakcímek, tárgy-, gépjármű- és személy körözések stb.) adatai számítógépes hálózaton keresztül érhetők el a hatóságok számára; az iratok iktatását, az ügyészi, bírói intézkedések nyilvántartását számítógépes ügyviteli rendszereken keresztül végzik; a jogszabályok, a bírósági döntvénytár, az iratminták pedig számítógépes jogtárakból hívhatók le.
A számítógépes alkalmazásokban egyre nagyobb szerepet kapnak az ún. számítógépes hálózatok, amelyek egyik típusa a számítógépek egy meghatározott kisebb csoportját köti össze, és az adatbázisukhoz csak ezeknek a gépeknek a vonatkozásában engedéllyel rendelkező felhasználók férhetnek hozzá (lokális hálózatuk), másik típusa pedig bármely felhasználó számára szabad belépést és adatforgalmat biztosít (globális hálózat, Internet). A lokális hálózatok nagy előnye, hogy nem kell az összes adatot és programot minden felhasználói gépre felvinni, hanem a hálózatba kapcsolt számítógépek bármelyikéről elérhető a teljes adatbázis, Ezen kívül lehetőséget nyújt a munkatársak közötti gyors kommunikációra, valamint a közös perifériák (pl. nyomtatók, CD-meghajtók) használatára is.
Az Internet alapjait a '60-as években az Amerikai Egyesült Államokban dolgozták ki a szakemberek a Védelmi Minisztérium támogatásával indított "ARPA" nevű kutatási program keretében.1 Az Internet mára az információs szabadságjogok megtestesítőjévé vált és általa leomlott minden földrajzi akadály az információk szabad áramlása, a távollevők közti kapcsolattartás, a különböző ügyletek lebonyolítása, szolgáltatások nyújtása és igénybevétele előtt.
A számítógépek elterjedésével azonban felbukkant egy nem kívánatos jelenség is: a számítógépes bűnözés. A számítógép - éppen a sokoldalúsága folytán - egyrészt eszközévé vált egyes már korábban ismert bűncselekményeknek, másrészt újabb, a társadalomra veszélyes cselekmények megjelenését is előidézte. A jelen tanulmány a számítógép és a büntetőjog témakörén belül ezeket a számítógéppel kapcsolatos bűncselekményeket kívánja tüzetesebben górcső alá venni.
Egyes szakmai nézetek2 szerint a számítógép alapgondolata Charles Babbagge angol matematikustól származik, aki 1820-ban az angol kormány megbízásából kidolgozta az analitikus számítógép elvét, ám az első valódi számítógép megjelenésére egészen 1880-ig várni kellett, amikor is Hermann Hollerith német származású amerikai mérnök megépítette a lyukkártyás számítógépet.
A XX. század '30-as éveiben az elektronika új fejlődési irányzatainak hatására fejlesztette ki Konrad Zuse a digitális programvezérelt számítógépet. E korszakban számítógépeit az '50-es évekig az egyedi építés jellemezte, valamint az, hogy tipikusan kutató laboratóriumokban használták őket és a közönségnek csak igen szűk rétege rendelkezett ismeretekkel a létezésükről.
1946-ban a Pennsylvaniai Egyetem két munkatársa, J. Presper Eckert és John W. Manchly készítette el az első teljesen elektronikusan működő számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator and Calculator).
A ma ismert modern számítógép alapelvét Neumann János matematikus dolgozta ki. Elméletével megteremtette a számítógépek ipari méretekben történő gyártásának lehetőségét. 1958-ban az eddig alkalmazott viszonylag rövid élettartamú elektroncsövet felváltják a tranzisztorral, amelynek alkalmazásával lényeges mértékben csökkenthető volt a gépek nagysága és energiafogyasztása, ellenben nagyságrendekkel növelhető az üzemeltetés biztonsága. A számítógépek használata a '60-as évek közepéig még mindig csak egy viszonylag szűk területen jellemző. Ennek dacára az első számítógépes bűncselekményt mégis ebből az időből jegyezték fel, ugyanis az egyesült államokbeli Walston and Co. alelnöke 1959-ben 250 000 USD-t sikkasztott hamis lyukkártyák segítségével.3
A számítógépek tömeges elterjedése a '60-as évek végére tehető. A gépekre még mindig a nagy méret volt jellemző, az adatokat eleinte lyukszalagra, lyukkártyára, később mágnesszalagra rögzítették.
A gépek használatának terjedésével és általánossá válásával egyidejűleg jelentek meg, majd szaporodtak el a számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények. A '70-es évek első tudósításai számoltak be először az újfajta bűnözésről. Az ekkori riportok a számítógépek jogtalan használatáról, adatbázisainak "megcsapolásáról" adtak számot. A kriminológiai kutatások, vizsgálatok csak az évtized második felében indultak, ekkor jelentek meg az első tanulmányok is.
Érdekes jelenség, hogy bizonyos katonai körök már a '60-as években foglalkozni kezdtek kártékony számítógépes programok (vírusok, trójai programok stb.) megírásával. A fejlesztések arra irányultak, hogy a "kártevőket" rombolási vagy információ szerzési célzattal az ellenséges csapatok gépeibe juttassák el. A "hivatalos" víruskutatások azonban csak a '70-es évek közepétől vették kezdetüket.4
A tranzisztorok helyett integrált áramköröket alkalmazó gépek - a mikroelektronika fejlődésének köszönhetően - a '80-as években terjedtek el.
Az egyes államok az illetéktelen hozzáférések kivédésére első menetben megalkották nemzeti adatvédelmi törvényeiket. A kodifíkáció második hulláma a '80-as években bontakozott ki, amikor az országok megfogalmazták az elektronikus adatfeldogozással összefüggő bűncselekmények törvényi tényállásait és ezeket beiktatták büntető törvénykönyveikbe.
Ezek a tényállások aztán a számítógépes bűnözés újabb és újabb megjelenési formáinak megfelelően sorozatos módosításokon mentek keresztül.5
A '80-as évek második felében és a '90-es évek elején a számítástechnikai alkalmazások rohamos bővülésével, a bankkártyák használatának általánossá válásával, a szoftverek kínálatának bővülésével és a hálózati megoldások - ezen belül főleg az Internet - alkalmazásának egyre gyakoribbá válásával a számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények köre kibővült, az elkövetések száma pedig - mind a mai napig - kitartó növekedést mutat. A bűnözés palettáján megjelentek a számítógépes adatbázis adatainak manipulálásával megvalósított csalások, a számítógépes hamisítások, a számítógépes rendszerek biztonsági-védelmi falának feltörésével és a tárolt adatok jogtalan megszerzésével megvalósított támadások, a szoftverek illegális másolása és terjesztése, a számítógépek adatszállító vezetékeinek és elektromos berendezéseinek lehallgatása, hamis bankkártyák és telefonkártyák készítése és felhasználása, a mobil telefonkészülékek "klónozása" stb.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
