Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Szentiványi Iván: Új megoldások az adójogszabály-alkotásban (GJ, 2004/5., 12-14. o.)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja.) soha sem tartozott a legkönnyebben emészthető jogszabályok sorába. Nem véletlen, hogy talán minden rekordot megdöntő számú magyarázó állásfoglalást kellett fűzni az egyes rendelkezéseihez. Más kérdés, hogy az esetek egy részénél ezek az állásfoglalások sem segítettek túl sokat az egyszerű adózóknak, de olykor még a szakembereknek sem. Rövidre fogva: úgy gondoltam, hogy az Szja sokéves történelme során már kellően megedződtünk és felkészültünk a nehézségekre. Állíthatom azonban, hogy tévedtem. Az Szja. tv. 2004. évvel hatályba lépő módosítása ugyanis minden várakozásomat felül múlta. E cikk keretében természetesen minden problematikáját nem érinthetem, csupán azt az egyetlen, a befektetési adóhitel intézményének megszüntetésével kapcsolatos szabályozást emelem ki, amely meghökkentett és - ha szó nélkül hagyjuk - félő, hogy új fejezetet teremthet a jogalkotásban.

Az új szabályozás lényege egyébként az, hogy a különféle befektetések ösztönzése céljából bevezetett befektetési adóhitel jogintézménye megszüntetésre kerül, s a már korábban, a korábbi hatályos jogszabályok szerint igénybe vett befektetési adóhitelt vissza kell fizetni. Legkésőbb 2007. április 20-ig, de oly módon, hogy akik e visszafizetési kötelezettségüknek hamarabb tesznek eleget, különféle kedvezményekben részesülnek.

I. Ahhoz, hogy mondani valóm plasztikusabb és "hihetőbb" legyen, elkerülhetetlennek tartom a módosító jogszabály idevonatkozó részének szó szerinti idézését.

"38. §. Az Szja tv. a következő 83/A. §-sal egészül ki:

83/A. § (1) A magánszemély befektetési adóhitelét 2007. április 20-ig visszafizeti. Az állami adóhatóság a magánszemély visszafizetendő adóhitelét - a (4) bekezdés előírásai szerint - 2004. május 31-ig megállapítja, és 2004. március 20-i határidővel a magánszemély e célra nyitott adószámláján kötelezettségként előírja azzal, hogy a kötelezettséggel összefüggésben 2007. április 20-ig késedelmi pótlék nem számítható fel. Az állami adóhatóság a magánszemélyt az előírt kötelezettségről 2004. június 30-ig határozatban értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben előírt határidőt megelőzően történő visszafizetés esetén - ha a magánszemélynek a befizetés időpontjában nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása - a magánszemélyt az a)-c) pontokban meghatározott kedvezmények (visszafizetési kedvezmény) illetik meg:

a) amennyiben a magánszemély a 2003-as adóévre befektetési adóhitelt nem vesz (nem vehet) igénybe, az általa 2004. október 31-ig a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 81,82 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 45 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá;

b) a magánszemély által 2004. március 20. - 2005. június 30. közötti időszakban - ide nem értve az a) pontnak megfelelő esetet - a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 25 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 20 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá;

c) a magánszemély által 2005. július 1. - 2006. június 30. közötti időszakban a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 5,26 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 5 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá.

(3) Amennyiben az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján csökkenti a magánszemély visszafizetési kötelezettségét, az egyes időszakok záró napját követő 30 napon belül határozatban értesíti a magánszemélyt a még fennálló visszafizetési kötelezettségről, illetve az esetleges túlfizetésről.

(4) A befektetési adóhitel-állomány megállapítása során először meg kell határozni a befektetési adóhitel 2002-ben fennálló alapját, majd 2003-ra nulla összegű befektetésállomány figyelembevételével ki kell számítani a visszafizetendő adóhitelt, amely összeget növel a befektetésállomány 2003. évi növekménye után érvényesített adóhitel, illetve csökkent a befektetésállomány 2003. évi tényleges csökkenése miatt visszafizetendő adóhitel.

(5) Magánszemély halála esetén - annak halálakor együtt élt házastársa, vagy örököse bejelentése, vagy bíróság, államigazgatási szerv jelzése (adatszolgáltatása) alapján - az állami adóhatóság a még meg nem fizetett visszafizetendő adóhitelt határozattal törli."

Ezúttal talán az sem érdektelen, ha az ehhez kapcsolódó hivatalos indokolás szövegét is idézem:

"A törvényben foglaltak szerint befektetési adóhitel címén az összevont adóalap adója utoljára a 2003. évben csökkenthető.

A törvény szerint a befektetési adóhitel megszüntetése annak kötelező, legkésőbb 2007. április 20-áig történő visszafizetése révén valósul meg. A kedvezmény méltányos kifutását elősegítendő az említett határidőt megelőző visszafizetések esetén a magánszemély jelentős kedvezményekre jogosult.

A visszafizetési kötelezettség összegét az ezen adóévről benyújtott adóbevallás alapján az adóhatóság határozattal állapítja meg. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét csökkenti az általa a 2004. adóévben visszafizetett összeg 81,82 százaléka, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló befektetési adóhitel-állomány 45 százaléka (feltéve, hogy a magánszemély a 2003-as adóévre befektetési adóhitelt nem érvényesít). Ezen visszafizetési kedvezmény 2005-ös visszafizetés esetén a visszafizetett összeg 25 százaléka, legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló befektetési adóhitel-állomány 20 százaléka, 2006-os visszafizetés esetén a visszafizetett összeg 5,26 százaléka, legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló befektetési adóhitel-állomány 5 százaléka.

A törvény meghatározza a visszafizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő különös eljárási szabályokat is."

II. A befektetési adóhitel megszüntetését jelentő, előbbiekben ismertetett szabályozással kapcsolatban kifogásolhatnám azt is, hogy az nem igazán van összhangban a jogállamiság alapelveivel, vagy azt, hogy célszerűsége erősen vitatható.

A jogállamiság, az alkotmányosság alapelve ugyanis azt követelné meg, hogy egy jogszerű, sőt éppen a jog által ösztökélt magatartás következményei ne alakulhassanak másképen, mint amire a cselekmény megtételekor joggal és indokoltan lehetett számítani. A befektetési adóhitel intézményének bevezetésekor a befektető arra nyert jogosultságot, hogy az egyébként az adott időszakban keletkezett adóbefizetési kötelezettségének mindaddig nem kell eleget tennie, amíg a kedvezmény alapjául szolgáló befektetését (részben vagy egészben) nem vonja ki onnét, ahova, gazdaságpolitikai elképzelésekkel egybevágóan, állami érdekeket is szolgálóan, befektette. Minthogy ez a jogintézmény a jogszerűtlen, az állami érdekeknek meg nem felelő befektetői magatartásokat szankcionálta is, vagyis a befektetőnek a kedvezmény visszavonására, az elmaradt adó visszamenőleges befizetésére is számítania kellett a befektetés kivonása, illetve csökkentése, de csakis ezen esetekre, azzal nem számolhatott és nem is kellett számolnia, hogy a kedvezményt akkor is megvonhatják tőle, ha nem tanúsít olyan magatartást, amely a befektetés eszközlésének időszakában hatályos jogszabályok szerint nem járhatott ilyen következménnyel. Más megközelítéssel: a szóban forgó jogszabály - még ha a következményeket csak a hatályba lépését követő időszakra vonatkoztatja is - visszamenőlegesen változtatja meg a befektetési adóhitel igénybevételével kapcsolatos jogviszonyokat. Ez pedig a klasszikus jogelvek, illetve a jogtudomány nézetei szerint csak egészen kivételes és különösen indokolt esetekben lehet "elfogadható". Adott esetben pedig aligha lehet erről szó. Elvben is csak az szolgálhatna ugyanis a visszamenőleges módosítás "indokául", hogy az állam olyan nehéz gazdasági helyzetben van, aminek további romlása már alapvető problémákat jelenthetne. Csakhogy ettől az intézkedéstől aligha várható a gazdasági helyzet számottevő javulása.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére