Az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-én kelt 2004/48/EK irányelve (továbbiakban: Irányelv) az Európai Gazdasági Térségre kiterjedően tartalmaz rendelkezéseket a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről.
Az Irányelv célja, hogy az egyes tagországokon belül a nemzeti jogok lényegileg azonos hatékonysággal biztosítsák a szellemi tulajdonjogok - beleértve az iparjogvédelmi jogokat - érvényesítését annak érdekében, hogy e jogok az európai belső piacon azonos védelmet élvezve a versenyképességet, a kreativitást, a beruházási kedvet fokozzák, és elkerülhető legyen a verseny torzulása. Ha a jogok érvényesíthetősége tekintetében ugyanis az egyes tagállamok között egyenlőtlenségek mutatkoznak, az akadályozza, hogy a szellemi tulajdon azonos szintű védelmet élvezzen az egyes tagországokban, és ez hátrányosan hat az európai belső piacra.
Az Irányelv célja, hogy közelítse az egyes jogrendszereket, és a belső piacon belül magas szintű, egyenértékű és egynemű, azonos szintű védelmet teremtsen (10. preambulumbekezdés). Az Irányelv rendelkezései közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előnyt eredményező, kereskedelmi mértékű tevékenységekkel kapcsolatos jogvédelemre vonatkoznak, és nem jelenthetnek hátrányt a kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen eljáró végfogyasztókra nézve.
Az Irányelv rendelkezései nem érintik az egyes szellemi tulajdonokra vonatkozó anyagi jogi jogszabályokat, a jogérvényesítés tekintetében általában a minimálkövetelményeket tartalmazzák, és nem zárják ki az egyes tagállamokban alkalmazásra kerülő, ezt meghaladó szankciók lehetőségét.
Az Irányelv rendelkezései:
- részben kötelező jellegűek a tagállamokra nézve (az angol szöveg ezt "shall" szóhasználattal fejezi ki), tehát bevezetésük a nemzeti jogszabályalkotás során kötelező;
- részben opcionális jellegűek;
- kiterjednek a szellemi tulajdon minden, a közösségi jogban és a nemzeti jogokban nevesített oltalmi tárgyára [13. preambulumbekezdés, 1. cikk, 2. cikk (1) bek.], továbbá a nemzeti jogok - kizárólag a saját jogrendszerben való alkalmazás céljára - kiterjeszthetik az Irányelvhez közelítő belső rendelkezések hatályát a megfelelő tisztességtelen versenycselekményekre is (13. preambulumbekezdés).
Az Irányelv 21. cikke értelmében az egyes tagállamok 2006. április 29-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a jogszabályi rendelkezéseket és közigazgatási előírásokat, amelyek az Irányelvnek megfelelnek. Erről a Bizottságot tájékoztatni kell, közölve a Bizottsággal a nemzeti jogok mindazon rendelkezéseit és azok szövegét, amelyek az Irányelv által szabályozott területhez tartoznak.
2006. április 29-ét követő három éven belül az egyes tagállamoknak a Bizottság részére jelenteniük kell az Irányelv alkalmazásánál szerzett tapasztalataikat.
A fentiekre figyelemmel a jelen összefoglalóban azon túlmenően, hogy
- a hatályos hazai szabályozást egybevetjük az Irányelv követelményeivel, és az ehhez képest megfelelő javaslatot a hatályos jogszabályok módosítására - a szükséges változtatások koncepciójának vázolásával - megtesszük,
- foglalkozunk azzal is, hogy a hazai, a bírósági határozatok végrehajtására hivatott intézményrendszer alkalmas-e a jelenlegi szabályozás mellett a kialakult
- 372/373 -
szabályozáson alapuló egyedi intézkedések, bírósági határozatok megfelelő, hatékony végrehajtására.
Ahol a javaslatokat nem foglaltuk össze külön fejezetben, ott azokat aláhúzással jeleztük.
ad Irányelv 2-3. cikk. Általános elvek
Az Irányelv rendelkezései nem érintik, hogy az egyes tagországok jogrendszerében a szellemi tulajdonjogok jogosultjai számára kedvezőbb rendelkezések érvényesüljenek, mint amely a közösségi jogban, valamint a különböző országok nemzeti jogában irányadó.
Az Irányelv általános elvként mondja ki, hogy a tagállamoknak gondoskodni kell mindazokról az intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, amelyek a jogosultak jogainak megvalósulását előmozdítják.
Az eljárásokkal szemben a követelmény, hogy azok legyenek: tisztességesek, méltányosak, ne legyenek szükségtelenül bonyolultak vagy költségesek, illetve ne tartalmazzanak méltánytalan határidőket, ne okozzák az eljárások indokolatlan elhúzódását.
Követelmény továbbá, hogy legyen a szabályozás hatékony, arányos, visszatartó erejű, ne gátolja a jogszerű kereskedelmet, és adjon védelmet a visszaélésekkel szemben.
Ezen alapelvek alapján vizsgáljuk a továbbiakban azokat az eseteket, amikor a hatályos szabályozás eltér az Irányelvben foglaltaktól, illetve nem tartalmaz olyan jogintézményt, amely az Irányelv szerint a jogérvényesítési eszközrendszer része, vagy része lehet.
Az Irányelv megfelelő rendelkezéseinél térünk ki az Irányelv hatályára vonatkozó azon rendelkezésekre, amelyek a hatályos szerzői jogi és a jogsértő felhasználással összefüggő, egyéb közösségi irányelvek változatlan érvényesülését mondják ki [2. cikk (2) bek., (3) bek. a) pont].
Előre bocsátjuk, hogy a hatályos szabályozás alapvetően összhangban van a jogok érvényesítésére vonatkozó eljárásjogi követelményekkel, azonban a határidők és a jogok végrehajtásának intézményes rendszere további finomítást igényel. Sőt, ennek keretében a bírósági végrehajtásra vonatkozó rendelkezések alapvető megváltoztatása elengedhetetlen követelmény.
E vonatkozásban álláspontunkat külön fejezetekben fejtjük ki.
ad Irányelv 4-5. cikk. A jogérvényesítésre jogosultak és a szerzőség vélelme
Az Irányelv e rendelkezései az eljárások megindítására jogosult személyek meghatározására és szerzőségi és jogosultsági vélelmekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ezekkel a hazai jog részben összhangban áll.
A licencjogosult jogérvényesítési joga [Irányelv 4. cikk b) pont]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
