A magyar bíróságok hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása óta, több mint öt éve alkalmazzák a Tanács 44/2001/EK rendeletét, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szól. Közel négy éve alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról. Az e két rendelet határokon átnyúló végrehajtási ügyekben történő alkalmazását vizsgáltam a phd-tanulmányaim keretében végzett felméréssel, amelyet 2009 januárja és júniusa között végeztem Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye bíróságain.
Dolgozatom első részében fel szeretném vázolni a kutatás legfontosabb ismérveit: az általa átfogott időszakot, a tárgyát képező esetek főbb jellemzőit és csoportjait, végül a vizsgálat célját és módszerét. Ezt követően összegzem a négy megyében elvégzett vizsgálat adatait, eredményeit, megpróbálok magyarázatot adni az eltérésekre, egyes adatoknál, ahol rendelkezésre álltak korábbi információk - megpróbálok a két vizsgálat különbségeire is rávilágítani. Zárásként pedig kísérletet teszek annak a kérdésnek a megválaszolására, hogyan működnek a gyakorlatban a határokon átnyúló végrehajtási eljárásokra vonatkozó európai rendeletek, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik-e a határozatok szabad áramlását.
A vizsgálatot a megyei bíróságok elnökei által kiadott kutatási engedélyek alapján 2009. január 5. és 2009. június 10. között végeztem el. A vizsgálat az Európai Unióhoz való csatlakozást követő időszakot fogta át, tehát azokra az ügyekre fókuszált, amelyek 2004. május 1. és 2009 júniusa között fejeződtek be a négy megye bíróságain. A kutatás tárgyát azok a határokon átnyúló végrehajtási ügyek képezték, amelyekben a négy dunántúli megye bíróságai a 44/2001/EK rendelet határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 805/2004/EK rendelet szabályait alkalmazták. Határokon átnyúló végrehajtás alatt a külföldi bírósági határozatok magyarországi illetve a magyar határozatok külföldi végrehajtását értem.2
A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásával kapcsolatban a hazai bíróságok az ügyeknek két nagyobb csoportjával találkoznak: az egyik, szélesebb körbe azok az esetek tartoznak, amelyekben a külföldi határozatot Magyarországon végrehajthatóvá kell nyilvánítani. Ez a magyar Vht. szerint úgy történik, hogy a magyar bíróság végzéssel tanúsítja, hogy a külföldi határozat Magyarország területén a hazai határozatokkal azonos módon végrehajtható. Az esetek kisebb hányada az, ahol ez a közbenső, végrehajthatóvá nyilvánítási ún. exequatur eljárás elmarad és a külföldi ítélet alapján közvetlenül végrehajtási lapot állítanak ki.
A magyar bírósági határozatok "exportjánál" a vonatkozó EK rendeletek alapján a bíróságoknak alapvetően egy teendőjük van: a határozatról a rendeletek mellékletében szereplő formanyomtatvány, az ún. tanúsítvány kiállítása, amellyel igazolják, hogy a határozat végrehajtható. A végrehajtást kérőnek ezzel a formanyomtatvánnyal magának kell külföldön kezdeményeznie a végrehajtást. A gyermektartásdíjak végrehajtása (ill. a perköltség követelések végrehajtása) a kivétel ezalól, mert ilyen esetekben a bíróságoknak a nemzetközi jogsegélyegyezmények alapján közre kell működniük a végrehajtási kérelem külföldre való továbbításában.
A négy megye kiválasztásánál az volt az egyik szempont, hogy olyan helyen célszerű a vizsgálatot lefolytatni, ahol feltehetően sok ilyen ügy folyt: ez az Észak- Nyugat-dunántúli régióban azért volt várható, mert itt a fejlettebb gazdaság és a nyugati határ közelsége több ilyen esetet valószínűsített. Az első, Győr-Moson-Sopron megyei vizsgálat nagyjából igazolta is ezt a várakozást: éves szinten 8-10 külföldi végrehajtási ügy folyt a megye bíróságain. Az öt év alatt befejezett közel ötven eset alapján körvonalazódó gyakorlat azonban messzemenő következtetések levonására nem tűnt alkalmasnak, célszerűnek látszott legalább két vagy három másik, szomszédos megye gyakorlatát is megvizsgálni és az eredményeket összevetni.
A felmérés készítésekor az "első merítéssel" minden külföldi végrehajtási ügyet igyekeztem kigyűjteni. Ebből már látható volt, hogy a külföldi végrehajtási ügyek túlnyomó része az Európai Unión belüli ügyforgalomban bonyolódik, ezen kívül csak egy-egy svájci, ausztrál, ukrán, norvég vonatkozású esetet találtam a négy megyében.
A kutatás fókuszában azok a határon átívelő végrehajtási ügyek álltak, amelyekben a fent említett két EK rendeletet alkalmazták. A vizsgált ügyek mintegy 90%-a a 44/2001/EK rendelet hatálya alá tartozott. A határokon átnyúló végrehajtási ügyeknek nagyjából egytizedében alkalmazták a bíróságok a 805/2004/EK rendelet szabályait. E rendeletek tárgyi hatályán kívül eső ügyre az összes külföldi végrehajtási ügy köréből kevés példa akadt: csak néhány esetben merült fel a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendeletet illetve kétoldalú jogsegélyegyezmények, multilaterális nemzetközi egyezmények alkalmazása. A gyermektartási ügyek külföldi végrehajtása az a terület, ahol nemzetközi egyezményeket gyakran alkalmaznak, mivel az EK rendeletekkel együtt érvényesül a vonatkozó New York-i Egyezmény, és a rendeletek alkalmazásával konkurál a Hágai Gyermektartási Egyezmény.
A kutatásom célja a következő volt: a külföldről érkező határozatok magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fel akartam mérni, hány ilyen kérelem érkezett a megyékbe 2004. május 1-je óta, ezek mely országokból jöttek és milyen típusú ügyekben; mely rendeletek alapján kérik a végrehajtást, megfelelőek-e a beadványok az ilyen ügyekben, vagy gyakori a hiánypótlás. Vizsgálni szerettem volna, mennyi idő telik el a végrehajthatóvá nyilvánításig valamint a végrehajtás elrendeléséig, illetve az ügy végrehajtóhoz kerüléséig, milyen gyakori a jogorvoslat az ilyen ügyekben, milyen indokkal és eredményesen veszik-e azt igénybe. A magyar határozatok külföldi végrehajtásához kapcsolódó ügyekben át akartam tekinteni, hogy 2004. május 1-je óta hány esetben adtak ki tanúsítványt a négy megyében, milyen perekhez kapcsolódóan, mely országokban való felhasználáshoz. Kíváncsi voltam arra is, hogy a határterületeken megfigyelhető-e a külföldi végrehajtási ügyek magasabb száma az ország belső vidékeihez képest. Végső soron arra kerestem választ, hogy azok az EK rendeletek, amelyeket 2004 óta alkalmazunk, és amelyek célja külföldi végrehajtások gördülékenyebbé tétele, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.
A kutatási módszer megválasztásánál arra törekedtem, hogy minél tárgyilagosabban közelítsek a témához. Az első nehézség ebben hamar jelentkezett: az esetek kigyűjtése nem volt egyszerű, mivel a vizsgálni kívánt ügyekre vonatkozóan nincs hivatalos statisztikai adatgyűjtés. Győr-Moson-Sopron megye esetében segítette az összes megyébe érkező külföldi végrehajtási ügy megtalálását, hogy az elektronikus végrehajtási lajstrom megjegyzések rovatában az ilyen ügyeknél az irodavezető minden esetben bejegyezte a "tanúsítvány" szót. A külföldre irányuló végrehajtási kérelmeket illetően viszont csak a bírák és titkárok emlékezetére lehetett hagyatkozni, ez a legjobb szándék mellett is magában hordoz bizonyos hibalehetőséget, az adatokból való következetéseknél ezt tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ugyanez a körülmény fennállt a Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megyében végzett adatgyűjtésnél. A fenti módszerrel kigyűjtött ügyiratokat áttanulmányoztam és aktánként vezetett adatlapokra kijegyzeteltem belőlük a legfontosabb információkat: a bíróság nevét, az ügyszámot, külföldre irányuló végrehajtás vagy Magyarországra érkező, melyik EK rendeletet alkalmazták, melyik országhoz kapcsolódik, milyen típusú ügyben született döntésről van szó, mikor adták be a kérelmet. Mikor történt az első intézkedés, majd az érdemi döntés, volt-e hiánypótlás, volt-e fellebbezés, ha igen, milyen okból stb. Az adatlapokat bíróságonként és évekre lebontva csoportosítottam és összegeztem, majd elemeztem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
