Baloghné dr. Kovács Judit: A hitelezői igények kielégítési esélyei Bács-Kiskun megyében (CH, 2005/12., 7. o., 10. o.)

Az utóbbi néhány évben, hónapban egyre gyakrabban találkozunk különféle tanulmányokkal, kimutatásokkal, amelyek a fizetésképtelenné vált cégek helyzetelemzésével foglalkoznak, az ezzel kapcsolatos társadalmi, gazdasági, gazdaságpolitikai problémákat boncolgatják.

A téma fontosságát az adja, hogy "az elmúlt tíz év alatt az idei első kilenc hónapban volt a legtöbb csődeljárás, végelszámolás és felszámolás, és tovább romlik a társaságok fizetőképessége, fizetőkészsége is - állapítja meg a Creditreform Magyarországi Hitelezővédelmi Szövetség az idei első kilenc hónapról szóló, közzétett elemzésében. Negatív tendenciák mutatkoznak a fizetőképesség, és a fizetőkészséget tekintve - szögezi le a jelentés. Egyre nagyobb arányban fordulnak elő a 30-50 napot is meghaladó fizetési késések, a tavalyi hasonló időszakban a szövetség átlagosan 20-40 napos fizetési késedelmet tapasztalt." [Egyre több magyar cég válik fizetésképtelenné (hvg.hu/gazdasag/2005.10.07.)]

A fizetési késések számának, intenzitásának növekedése alapját képezi az úgynevezett "körbetartozások" kialakulásának, különösen érezhető ez egy-egy multinacionális cég fizetési késedelme, csődhelyzetbe kerülése kapcsán. Márpedig az ilyen hosszúságú fizetési késedelem jogkövetkezményei az érintett gazdálkodó szervezetek számára beláthatatlan veszélyekkel, következményekkel járhatnak, hiszen a fizetési késedelem folytán adóssá vált cégek hitelezőit is fenyegeti a fentiek okán a fizetési késedelembeesés réme.

A jelenleg hatályos Csődtörvény rendelkezései szerint ugyanis a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha - nem vitatott vagy elismert - tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki. Ez pedig a fenti körülmények kapcsán bármikor bekövetkezhet. A jogviszonyban ekkor adós az, akinek tartozása áll fenn, míg a hitelezőnek követelése, melyet adós a fenti idő alatt nem fizetett meg.

Amennyiben a hitelező felszámolási eljárás keretében kívánja érvényesíteni követelését, a kérelem előterjesztéséhez, - az adós jogi személyiségétől függően le kell rónia 25 000, illetve 50 000 Ft eljárási illetéket, 25 000 Ft közzétételi díj befizetésének igazolását -, majd a hitelezői igény bejelentéséhez a követelés 1%-át kitevő nyilvántartásba vételi, ún. regisztrációs díjat.

Mindezek után milyen a megtérülési arány?

Bács-Kiskun megyében 2004. július 1. és 2005. június. 30. között befejezett 232 felszámolási ügyből 11 záróvégzéssel, 221 egyszerűsített módon (amikor a vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolít-hatatlan) került befejezésre - jogutód nélküli megszüntetéssel.

A megvizsgált, befejezett felszámolási eljárásokban összesen: a bejelentkezett hitelezők száma: 782; a hitelezői igények összege: 393 474 e Ft; az egy hitelezőre eső átlagos hitelezői igény: 5068 e Ft volt. Ezzel szemben a fellelt összes adósi vagyon: 101 995 e Ft-ra tehető. A befizetett regisztrációs díj összege: 7 631 956 Ft volt. A regisztrációs díj összege ügyenként átlagosan: 32 896 Ft, ami hitelezőnként: 9759 Ft díjat jelent.

Ebből egyszerűsített záróvégzéssel befejezett eljárások esetén: a bejelentkezett hitelezők száma: 592; hitelezői igény összege: 2 994 301 e Ft; az adósnál maradt vagyon, amivel nem tudott elszámolni: 72 810 000 Ft. Ebből a felszámolás hatására befolyt, megtérült adósi vagyon: 4 807 992 Ft.