1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a kereseti előadás szerint a felperes tagja volt az alperesi társaságnak. Az alperes taggyűlést tartott, amely határozatában kimondta, hogy a taggyűlés az ügyvezetés által beterjesztett éves beszámolót meghatározott mérlegfőösszeggel és mérleg szerinti eredménnyel elfogadta.
A felperes, további társasági tagokkal együtt a határozathozatalkor a határozat ellen szavaztak. Ennek az volt az indoka, hogy a taggyűlés egy korábbi döntésével elvetette a felperes azon határozati javaslatát, amely szerint a taggyűlés az adózott eredményt osztalékként rendelte volna kifizetni a társaság tulajdonosai részére.
A felperes hivatkozott a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, amely szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is.
Az felperes szerint ez azzal járt, hogy a beszámoló elfogadásával a mérleg szerinti eredmény szükségképpen az eredménytartalékba került, hiszen nem született döntés arról, hogy az eredményt osztalékként kellene kifizetni a tagok részére. A felperes álláspontja szerint mindez azzal is járt, hogy az osztalék kifizetés elvetésével a taggyűlés az eredménytartalék képzéséről (növeléséről) is döntött, mivel osztalék kifizetéséről szóló döntés hiányában az éves beszámoló elfogadásának és a mérleg szerinti eredmény meghatározásának következtében a számviteli törvény alapján az eredménytartalék is meghatározásra került.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. §-ának (6) bekezdése értelmében a legfőbb szerv a határozatait, ha a törvény vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg. A Gt. 141. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását tartalmazó taggyűlési határozat nem igényel minősített többséget. A felperes azonban utalt arra, hogy a társasági szerződés a tartalékképzés tekintetében egyhangú szavazati arányt ír elő. Ebből a felperes szerint az a fontos kisebbségvédelmi jog volt levezethető, hogy amennyiben az előző üzleti év pozitív eredménye a tagoknak nem kerül osztalékként kifizetésre, úgy a beszámoló elfogadásáról a taggyűlésnek szükségszerűen egyhangú döntéssel kell határoznia.
A felperes szerint így a taggyűlés a mérlegelfogadó határozatát kizárólag egyhangúlag hozhatta volna meg, egyhangúság hiányában a határozat az alperes társasági szerződésébe ütközik.
Mindezek alapján a felperes kérte a választottbíróságtól az alperes taggyűlése által a beszámoló és a mérleg elfogadásáról hozott határozatának felülvizsgálatát és a felülvizsgálat eredményeként e határozat hatályon kívül helyezését, valamint az alperes perköltségekben történő marasztalását.
A felperes a pertárgy értékét a mérleg szerinti eredmény összegében, a megtámadott határozattal érintett vagyoni értékben jelölte meg, utalva a Választottbíróság Eljárási Szabályzata 23. §-ának (1) bek. e) pontjára.
A felperes keresetlevelében utalt arra is, hogy keresetét a Gt. 45. §-ának (1) és (3) bekezdéseire figyelemmel a törvényes 30 napos határidőn belül terjesztette elő, valamint arra, hogy a Választottbíróság hatásköre az alperes társasági szerződésének megfelelő rendelkezésén alapszik.
A felperes a keresetét indokaiban utóbb kiegészítette azzal, hogy a számviteli törvény a tartalékok körében az eredménytartalékot, a tőketartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a céltartalékot különbözteti meg. Az alperes társasági szerződése alapján a taggyűlés a tartalékképzésről - vagyis felperes szerint a tartalékok növekedését eredményező minden kérdésben - kizárólag egyhangú szavazati aránnyal határozhat.
Az osztalékfizetést elutasító határozat nyilvánvalóan az alperes eredménytartalékának növelését is jelenti a keresetlevélben kifejtettek szerint. Utalt a felperes a számviteli törvény kommentárjára is, amely szerint "az előző év adózott, osztalékkal és részesedéssel csökkentett nyeresége növeli, vesztesége csökkenti az eredménytartalékot".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
