Hírek (IJ, 2011/4. (45.), 157-158. o.)

Határozatban rendelte el a jogellenes adatkezelés miatt Jóri András adatvédelmi biztos a Szociális Konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Emellett megtiltotta a kapcsolattartás céljára szolgáló adatokból képzett adatbázis (Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás) létrehozását, az azzal kapcsolatos jogellenes adatkezelést és -feldolgozást. Júniusi állásfoglalásában a biztos megállapította, hogy a Szociális Konzultáció 2011 kérdőívei megszemélyesítettek, feldolgozásukkor politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelése valósul meg. A hozzájáruló nyilatkozat az adatvédelmi törvény előírásait sérti. Az állampolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül, amelynek adatkezelési szabályait külön törvény határozza meg. A Szociális Konzultáció 2011 kapcsán választott jogi konstrukció alkalmazása miatt a törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesül. A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal. Az adatvédelmi törvény megkívánta garanciák más tekintetben sem érvényesülnek. A lapokon az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg a törvény előírásainak. A hozzájáruló nyilatkozat olyan adatkezelést is megenged, amely súlyosan sértené az érintettek jogait, az adatkezelés lényegi kérdéseiben szinte korlátlan lehetőséget ad az adatkezelő számára. A biztos június elején felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok jogellenes kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot. Ezen túlmenően a visszaérkezett kérdőívek, tehát a Szociális Konzultáció 2011 keretében kezelt összes személyes adat haladéktalanul megsemmisítendő. Az adatvédelmi biztos júniusi állásfoglalásának a KEK KH nem tett maradéktalanul eleget, így továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a személyazonosító adatokat és a véleményeket a jövőben összekapcsolják. Ezért a biztos közigazgatási hatósági eljárást indított, amelynek eredményeként határozatban rendelte el a kérdőívek személyes adatainak törlését, és tiltotta meg a kapcsolattartás céljára szolgáló személyes adatokból képzett adatbázis létrehozását. A határozat felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. (JogiFórum)

Az Európai Bizottság tájékoztatást kért azon húsz tagállamtól, amelyek még nem értesítették a Bizottságot az új uniós távközlési szabályok teljes körű, nemzeti szintű végrehajtására hozott intézkedéseikről. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2011. május 25-i határidőt tűzött ki az új szabályok végrehajtására. A tájékoztatás kérése az uniós jogsértési eljárás szerinti felszólító levél formájában történik. Még egyetlen tagállamban sem zárultak le a jogalkotási folyamatok, többségük csak néhány végrehajtási intézkedésről tájékoztatta a Bizottságot, és mindössze hét tagállam (Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Írország, Málta és Svédország) tudott beszámolni az új szabályok teljes körű végrehajtásáról. A másik húsz tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország) két hónapot kapott a felszólító levél megválaszolására. Amennyiben nem válaszolnak, vagy válaszukat a Bizottság nem találja kielégítőnek, a Bizottság (az uniós jogsértési eljárás szerinti "indokolással ellátott vélemény" formájában) hivatalosan felszólíthatja az érintett tagállamokat a szabályozás végrehajtására, végső esetben pedig az Európai Unió Bírósága elé idéztetheti őket. (EU Rapid)

Nem találta megalapozottnak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azt az ítéletet, amelyben egy magyar újságírót egy bortermék becsmérléséért becsületsértés miatt elmarasztaltak. A strasbourgi székhelyű bíróság elismerte ugyan az érintett cégnek azt a jogát, hogy megvédje magát a rágalmazó állítások ellen. Ugyanakkor úgy vélte, különbséget kell tenni egy személy és egy cég hírnevének megsértése között, mivel az utóbbinak "nincs erkölcsi dimenziója". Az európai emberjogi konvenció alkalmazásának felügyeletére létrehozott testület úgy értékelte, hogy az ügyben "nem igazolódott be meggyőzően annak szükségessége, hogy az újságírót megakadályozzák szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlásában". (JogiFórum)

A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone három piacvezető szolgáltatóval - MasterCard, OTP Bank és SuperShop - együttműködve létrehozta a Magyar Mobil Tárca Egyesületet. Az Egyesület célja, hogy a mobil NFC alapú szolgáltatásokhoz kialakítsa és ajánlás szinten megfogalmazza a szükséges technológiai sztenderdeket, ajánlásokat tegyen a sikeres szolgáltatás bevezetésekhez, biztosítsa a szolgáltatáshoz való szabad csatlakozást a partnerek részére, valamint elvégezze a szükséges edukációt a mobil NFC alapú innovatív szolgáltatások bevezetéséhez kapcsolódóan. A mobiltelefonon történő internetezés, könyvolvasás, tájékozódás után a 2011. év fordulópontnak tekinthető a mobil alapú NFC (Near Field Communication) szolgáltatások piacra kerülése szempontjából. Az elmúlt egy évben jelentek meg nagyobb számban a piacon az NFC szolgáltatások használatára alkalmas készülékek, valamint világszerte több kísérleti alkalmazás is indult a kereskedelmi szolgáltatások bevezetésének tesztelésére. A szolgáltatás elterjedése szempontjából kiemelten fontos, hogy minél több helyen lehessen azt használni, függetlenül attól, hogy melyik operátor telefonját használja az ügyfél. Az Egyesület alapítói szerint az Egyesület létrehozása biztosíthatja, hogy Magyarországon az elsők között indulhatnak el mobil NFC alapú szolgáltatások Európában. A 6 piaci szereplő előzetesen megfogalmazott terveiben már 2011-ben elindított kísérleti alkalmazások és 2012-ben induló kereskedelmi szolgáltatások tervei szerepelnek. (Magyar Telekom Sajtószoba)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) meghirdette a 900 MHz-es frekvenciasávban elérhető szabad blokkokra vonatkozó árverést. A megszerezhető frekvenciák harmadik és negyedik generációs mobilszolgáltatások biztosítására is alkalmasak, és technológia-semlegesen használhatók fel, így a használati jogot megszerző szereplőknek lehetősége lesz GSM-, UMTS-, LTE-, valamint WiMAX-rendszerű mobilhálózat telepítésére és üzemeltetésére is. Az árverés kiírásával régi mulasztását pótolja Magyarország. Az európai uniós GSM-irányelv 2009-es módosítása a tagországok számára előírta, hogy az addig a mobiltelefonos kommunikáció számára fenntartott 900 MHz-es frekvenciát a GSM-mel párhuzamosan széles sávú mobilinternet-szolgáltatás előtt is meg kell nyitni. Brüsszel menetrendje szerint erre a lehetőséget már tavaly tavasszal meg kellett volna teremtenie a nemzeti szakhatóságoknak, ez azonban Magyarországon - és egyébként a tagországok többségében - eddig nem történt meg. Amennyiben a 900 MHz-es frekvencián új piaci szereplő nyer frekvenciahasználati jogosultságot, úgy opciót szerez további frekvenciablokkok megvásárlására is az 1800 MHz-es, valamint a 2100 MHz-es frekvenciasávokban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elsődleges célja a rendelkezésre álló frekvenciakapacitás hatékony hasznosítása, a szolgáltatók hálózatfejlesztésének ösztönzése, valamint a mobilpiaci verseny élénkítésén keresztül a szolgáltatások minőségének emelése, és az előfizetők érdekeinek védelme. Az "A" frekvenciablokk kikiáltási ára 4 milliárd forint, az 1 MHz-es sávszélességű "B" blokkok darabjáé 700 millió forint, míg a 0,8 MHz-es "C" blokké 560 millió forint. (IT Café)