https://doi.org/10.59851/jk.81.04.7
Vetter Szilvia Állatvédelmi jog címet viselő kötete, amely 2024-ben jelent meg a L'Harmattan Kiadónál,[1] jól jelzi, hogy napjainkban az állatvédelemnek már nem csupán erkölcsi jelentősége van, hanem az egyúttal jogi elvárás is. A társadalom egyre érzékenyebbé válik az állatokat érintő kérdések és problémák iránt és utóbbiak megoldása igényli az állatokkal kapcsolatos tudományos kutatások végzését és azok eredményeinek ismeretét, melyek hatással lehetnek - többek között - az állatvédelmi jogszabályok alkotására, illetve módosítására is.
Jelen kötet az állatvédelmi jog és az állatokkal kapcsolatos jogalkotás széleskörű aspektusait mutatja be, így hiánypótló mű a hazai állatvédelem és állatvédelmi jog területén. Noha ebben a témában korábban már jelentek meg monografikus kötetek - Zoltán Ödön 2000-ben publikált Az állatvédelem jogi rendje című könyve[2] és Paulovics Anita 2002-ben kiadott Állatvédelem az EU jogharmonizáció tükrében című monográfiája[3] - az állatvédelem jogágakon és számos tudományterületen átívelő bemutatására még nem vállalkozott senki. A szerző különösen bátor feladatot vállalt, amelynek kiváló eredményét tartja kezében az olvasó.
A könyv célja a hazai állatvédelem helyzetének és az állatvédelmi jognak mint napjainkban önálló(vá váló) diszciplínának az átfogó bemutatása: elsődlegesen a hazai egyedkímélő állatvédelmi jogi környezet forrásainak bemutatására törekszik, kiegészítve azokat releváns magyarázatokkal. Utóbbiak hozzájárulnak és segítséget nyújtanak az olvasó számára a sokszor bonyolult jogi előírások megértéséhez. A monográfia tizennégy fejezetben, közel kétszázötven szakirodalmi forrás és több mint száz jogforrás felhasználásával és feldolgozásával, név- és tárgymutató, valamint saját szerkesztésű táblázatok és ábrák alkalmazásával mutatja be az állatvédelmi jog rendszerét, azonban a részletszabályok széleskörű ismertetése nem célja a kötetnek.
Az állatvédelmi jog fogalma alatt az összes jogágon átívelő állatjog fogalmát érti és követi a monográfia, kiemelve, hogy az állatokat védő jogszabályi rendelkezések nem az optimális - az elérhető legjobb - állattartást írják körül, hanem minimumkövetelményeket fogalmaznak meg, amelyek be nem tartása esetén negatív jogkövetkezmények alkalmazandók. Hangsúlyozza, hogy az állatvédelmi jogi törekvések jellemzően "emberközpontúan" valósulnak meg, mely nézőpont sokszor ellentmondásos helyzeteket teremt.[4]
A szerző megállapítja, hogy az állatvédelem egy olyan átfogó terület, amelyet csak komplex megközelítéssel lehet vizsgálni[5] és ez a gondolat áthatja a könyv minden fejezetét. A kötet a környezetvédelmi, természetvédelmi és fajvédelmi szempontok mellett az állatjóllét és a fenntartható állatvédelem kérdéseinek is kiemelt figyelmet szentel. Megállapítja, hogy az állatvédelem megkülönböztethető a környezetvédelemtől és a természetvédelemtől, továbbá azt is, hogy az állatjóllét fogalma nem azonos az állatvédelem fogalmával, azonban szorosan kapcsolódik ahhoz, a fenntartható állatvédelmet pedig a fenntarthatóság és a körkörös gazdálkodás egyik dinamikusan fejlődő pillérének tekinti. Az állatvédelem jelentőségét hangsúlyozza a biodiverzitás védelme, az "Egy Egészség, Egy Jóllét" koncepció,[6] a biofília hipotézis[7] és az állat-asszisztált intervenciók[8] területén egyaránt, továbbá kiemeli az állatvédelem vallási alapjait, jelentőségét is.[9]
A könyv - egyedülálló módon - az állatvédelmi jogra határterületként tekint és e megközelítési mód alapján tárja az olvasó elé a jog és az állatorvoslás mellett az állatvédelemhez szervesen kapcsolódó tudományterületek eredményeit: pszichológiai, kriminológiai, etikai, filozófiai, szociológiai aspektusokból egyaránt vizsgálja az egyes fejezetekben felvetett kérdéseket. A könyv végigvezeti az olvasót az állatvédelmi jog főbb eszmetörténeti megállóin, melynek kezdetei az ókorig nyúlnak vissza, és napjainkig terjedően ad átfogó képet arról, hogy az egyes
- 193/194 -
korszakok meghatározó filozófusainak állatfelfogása hogyan vitte előre vagy épp vetette vissza az állatvédelmi gondolkodást. Az állatvédelem a 21. század nyugati társadalmaiban egyre hangsúlyosabb terület, melynek főbb jellemzői: a szigorodás és differenciálódás. Míg a kedvtelésből tartott állatok száma emelkedő tendenciát mutat, addig urbánus viszonylatban a mezőgazdasági tevékenység háttérbe szorulása a gazdasági haszonállatok számának csökkenéséhez vezet. Ezek mellett egyre nagyobb igény mutatkozik az etikus húsfogyasztás iránt.[10]
Az állatvédelem jogforrási rendszerét bemutató fejezet hozzásegíti az olvasót az állatvédelmi jog szempontjából fontos fajvédelmi nemzetközi egyezmények, valamint az európai uniós és nemzeti jogforrások megismeréséhez és megértéséhez, rögzíti, hogy az állatok kímélete uniós érték, és ismételten hangsúlyozza az állatvédelem multidiszciplináris jellegét. Az új fájdalomkutatások eredménye alapján a védelem már kiterjed az élő lábasfejűekre, amely kutatási eredmények hatással vannak a jogfejlődésre is: a jogi állatfogalom kiszélesítése, a jog által védett állatok körének változása figyelhető meg nemzetközi környezetben,[11] melynek (eszme)történeti gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza, amikor felismerésre került, hogy az állatok érdekeit erkölcsileg érett lény mivoltuk miatt érvényesíteni kell.[12]
A monográfia egyik fő célkitűzése az állatvédelem szerteágazó jogi környezetének bemutatása. Az alkotmányjogi vonatkozások tekintetében az olvasó átfogó képet kap arról, hogy a faj- és egyedvédelem kérdése hogyan jelenik meg egyes államok alkotmányában, azonban kiemelendő, hogy ez a védelem nem korlátlan, hanem a többi alkotmányos joggal való összemérhetőségét eredményezi.[13]
A polgári joghoz kapcsolódóan az állatok jogi státuszával, az állat által és az állatban okozott károkkal, az állatra mint hagyatékra, az állatszavatosságra vonatkozó és egyéb, az állatokkal kapcsolatos speciális rendelkezéseket ismerhetjük meg,[14] míg az állatvédelem közigazgatást érintő kérdései kapcsán a szervezeti rendszer és az állatvédelmi ügyekben induló közigazgatási eljárás és ügymenet szabályaiba enged betekintést a kötet.[15] Mindezeken túl a könyv kitér az állatvédelmet érintő szabálysértések és bűncselekmények, valamint az állatvédelem büntető eljárásjogi vonatkozásainak ismertetésére is: kiemelve az igazságügyi szakértők, a nyomozó hatóságok és az ügyész szerepét az állatvédelemben,[16] azonban túllép a jogszabályi környezet felvázolásán, és az állatvédelmi közigazgatási és büntetőeljárásokkal kapcsolatos ügyek legfontosabb jellemzőit a joggyakorlaton keresztül szemlélteti és tárja az olvasó elé.[17]
A multidiszciplináris jelleg kerül igazolásra a kötetben annak megállapítása során is, miszerint a tudományos kutatások során felismerték az állatkínzás kriminológiai jelentőségét, az emberek elleni erőszakkal való összefüggéseit és bizonyítást nyert, hogy a "halálos kapcsolódás", vagyis az állatbántalmazás és az emberekkel szembeni kegyetlenség motivációja kapcsolatot mutat az egyes pszichológiai, pszichiátriai zavarokkal, kórképekkel: például mind a skizofréniában, mind a paranoiában szenvedők követhetnek el állatbántalmazást.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
