Így énekeltük a dalocskát óvodás korunkban, majd az iskolában tanultunk a "Fehérvárra menő hadi útról". Ebből is jól látszik talán, hogy Fejér megyében sokmindennek okozói, vagy következményei a jelentős útrendszerek. Birodalmi orientáció, királyi reprezentáció, vagy egyszerűen csak emberek: kereskedők, katonák és zarándokok közlekedése, pénzek és áruk forgalma kötődik történelmi útjainkhoz.
Megyénk kedvező stratégiai és közlekedés-földrajzi helyzetének fontos történeti eleme a Kárpát-medencén belüli centrális elhelyezkedése, illetve a legfontosabb folyam, a Duna melletti fekvése. Mindehhez az ókori alapokat az adta, hogy megyénk területe Pannónia provinciához, s ezzel a Római Birodalomhoz tartozott. Azon belül a Limes erődített vonala (megyebeli erősségei Intercisa, Vetus Salina, azaz Dunaújváros és Adony) stratégiai szerepét erősítette, illetve a provincia belső, védett területének szakrális központja épült ki Gorsium (illetve később Herculia) néven. A Gorsium Szabadtéri Régészeti Park a Szent István Király Múzeum éppen fejlesztés alatt álló látnivalója.
A római birodalmi mérnökök és katonák (hiszen elsősorban katonai célok: hódítás és határvédelem motiválta őket) igen jó vonalvezetésű és kiváló alapozású utakat építettek. Munkájukat dicséri, hogy néhol még mindig azok nyomvonalán, ezen alapokon járunk. Legjobb példa erre az M6-os pálya, amely alatt régészeink a Duna, tehát a Római Birodalom erődített határa mellett haladó út maradványait rendre megtalálták.
A római utakat és alapokat használta ki a magyar törzsi telepedés és az államalapítás, majd Szent István állam- és egyházszervező akarata, aki a fejedelmi törzs központi területén hozta létre szakrális fővárosát, a nevében a királyi szék városának szerepét megörökítő Székesfehérvárt. Itt emeltette családi sírkápolnáját, s ezzel a korában legmagasabb egyházjogi státusszal felruházott, Nagyboldogasszony nevére szentelt prépostsági templomát.
Első királyunk fővárosát a Szentföldre menő útvonal megnyitásával 1018-ban európai útrendszerbe kapcsolta. A jeruzsálemi út a szentföldi zarándokok tömegét, majd a keresztesek hadait vezette Észak felől keresztül megyénken. Fehérvári szállásukról és ispotályukról a Keresztesek Konventje, illetve a Johannita lovagok birtoka gondoskodott. István király és Imre herceg 1083-as szentté avatásától a város maga is zarándokhellyé vált, a közép-kelet-európai zarándoklatok fontos célpontjává.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
