A könyvvizsgáló a gazdasági társaság külső ellenőrző szerve, a társasággal szerződő, de attól független, önálló személyiség. Általánosságban elmondható, hogy a társaság tagjai a vagyoni betét szolgáltatását követően - pénzügyi, számviteli szempontból - elveszítik rálátásukat a vagyoni hozzájárulásukra. Talán erőteljesebben érvényesül ez, ha a tulajdonos és a vezetés személyileg is elválik egymástól, ezért szükség van egy olyan jogintézményre, amely a társaság tagjainak az éves beszámoló ellenőrzésében segítséget nyújt. Mivel azonban a gazdasági társaság szerződő partnerei, üzletfelei és a cégbíróság számára is megbízható adatok szükségesek a gazdasági társaságról, ezért a könyvvizsgáló alapvető feladata a közérdek és a közhitelesség szolgálata (Auer Ádám - Bakos Kitti - Buzási Barnabás - Farkas Csaba - Nótári Tamás - Papp Tekla: Társasági jog. Lectum Kiadó, Szeged, 2011. 195. o.).
A Ptk. könyvvizsgáló alkalmazását nem teszi általánosan kötelezővé, szabályozása arra az esetkörre vonatkozik csupán, amikor a jogi személy más jogszabályban előírt könyvvizsgálói feladatok ellátására vagy esetleg jogszabályi kötelezés nélkül is állandó jelleggel veszi igénybe könyvvizsgáló tevékenységét. A kódex 3:129. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság állandó könyvvizsgálója a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet, ha pedig utóbbi látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő kilencven napon belül köti meg [3:130. § (1) bekezdés]. Ha a könyvvizsgáló a megbízási szerződés megszegésével a társaságnak kárt okoz, úgy a Ptk. 6:142. §-a szerint köteles azt megtéríteni. A megbízási szerződésen kívül, harmadik személynek okozott károkért természetesen a törvény deliktuális kárfelelősségre vonatkozó rendelkezései szerint tartozik felelősséggel. Mivel a jogi személyek törvényes működése egyik biztosítékának számító állandó könyvvizsgálókra vonatkozó, speciális felelősségi szabályt a Ptk. nem tartalmaz, ezért felelősségük vizsgálata (mely a hazai brókerbotrányok kapcsán igencsak előtérbe került) csak az e szerepüket tartalommal megtöltő normákon keresztül lehetséges.
A könyvvizsgáló felelőssége két irányban vizsgálandó: egyrészt polgári jogilag, másrészt abból a szempontból, hogy tevékenysége során fegyelmi vétséget elkövetett-e vagy nem (Auer Ádám - Bakos Kitti - Buzási Barnabás - Farkas Csaba - Nótári Tamás - Papp Tekla: Társasági jog. Lectum Kiadó, Szeged 2011. 206. o.). Jelen tanulmányban csak a könyvvizsgáló polgári jogi felelősségével foglalkozom.
A Ptk. 3:129. § (1) bekezdése szerint a legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. § (1) bekezdése értelmében a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a Számv. tv. előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
A könyvvizsgálónak széles körű ellenőrzési jogokat kell biztosítani feladata hatékony megvalósítása érdekében. Ennek megfelelően a Ptk. 3:38. § (1) bekezdése
- 12/13 -
lehetővé teszi a jogi személy által a könyvvizsgálat ellátására igénybevett állandó könyvvizsgáló számára, hogy feladatai ellátása érdekében betekintsen a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérjen, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhassa.
A Ptk. 3:38. § (2) bekezdése értelmében, ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.
Ez utóbbi előírásban fejeződik ki talán a legjobban az a - fentebb már jelzett - tény, hogy a könyvvizsgáló nem csupán független a jogi személytől, de rajta kívül is áll [Sárközy Tamás (szerk.): Polgári jog. A jogi személy. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013. 72. o.]. Míg a XIX. században a könyvvizsgáló egyértelműen a társaság szerve volt, addig az utóbbi időben egyre jobban megszűnik a társaság szerveként működni és funkciója kettőssé válik: egyfelől a legfőbb szerv által választott és a jogi személyhez díjazás fejében szerződéssel kötődő önálló vállalkozás, másfelől sajátos közérdekvédelmi intézmény, amelynek adott esetben az állami törvényességi felügyelet irányában intézkedési kötelezettsége van (ezzel függ össze az a tendencia, hogy a törvényhozás egyre fokozza a könyvvizsgálókkal szembeni összeférhetetlenségi követelményeket) (Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001. 168-169. o.).
Bár az állandó könyvvizsgálónak nem kimondottan az ügyvezetés és a felügyelőbizottság ellenőrzése a feladata, ha azonban olyan körülményt észlel, amely utóbbiak felelősségét vonja maga után, akkor a fent felsorolt eszközök igénybevételével a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Ebből a jogi szabályozásból az alábbi következtetések adódnak.
Az állandó könyvvizsgálónak feladata az ügyvezetés és a felügyelőbizottság olyan, alapvetően károkozásra alkalmas, vagy arra vezethető magatartásának kiszűrése, melyet feladatai teljesítése során észlelnie kell. Ha az ügyvezetés vagy a felügyelőbizottság részéről ilyen magatartás objektíve nem észlelhető, vagy egyfajta veszélyhelyzet fennáll ugyan, de az végül is a társaságnak nem okoz kárt, az ügyvezető és a felügyelőbizottsági tag kártérítési felelősségének hiányában az állandó könyvvizsgáló kárfelelőssége sem következhet be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
