Már korábban is utaltam rá, hogy a felszámolás kezdő időpontja megváltozik a Cstv. 27. § (1) bekezdésének harmadik mondata módosításával, visszatérünk a Csődtörvény eredeti szövegében kialakított megoldáshoz, azaz a Cégközlönyben való közzététel lesz a felszámolás kezdő időpontja. Így mindenki számára egyszerre ismertté, megismerhetővé válik az információ, tehát nem lesz a továbbiakban olyan helyzet, hogy az adós ügyvezetője jóhiszeműen tovább intézi az ügyeket, s utóbb merül fel, hogy az általa kötött szerződések érvényesek-e, hiszen a felszámolás már - utólagosan megállapítva annak kezdő időpontját - a megkötésük idején folyt.
Csak reménykedni lehet, hogy létrejön a Cstv. 28. § (1) bekezdésében írt külön jogszabály is és a bíróság haladéktalanul közzé tudja tenni jogerős végzését a felszámolás elrendeléséről. Sajnos a jogszabály szövegét olvasva ez a haladéktalan megjelenés-közzététel nincs kötelezettségként meghatározva, csak az, hogy a bíróság haladéktalanul elrendeli azt. Ez azonban nem oldja meg a problémát, mert a mai gyakorlat szerint a bíróság által számítógépen elrendelt közzététel (a Cégközlönyhöz felküldött végzés) csak ehhez képest legkevesebb három hét múlva jelenik meg a Cégközlönyben. A bíróság tehát - ha semmi nem változik a mostani rendszerhez képest - hiába intézkedik azonnal, három olyan hét lesz minimum, ami alatt már tudják az érdekeltek - adós és az a hitelezője, aki az eljárást kezdeményezte -, hogy a felszámolás meg fog indulni, de még ténylegesen a felszámolás kezdő időpontjához fűződő jogkövetkezmények nem álltak be. Ez alatt az idő alatt - ha lesz ilyen időtartam - nagyon sok minden fog történni.
Azok az adósok, akik eddig legalább a fellebbezési határidőn belül kiegyenlítették a tartozásukat, most majd nyugodtan várnak és a kiegyenlítésre rendelkezésre álló határidőt meghosszabbítottnak tekintve a jogerő utáni három héten belül fizetik ki a tartozásukat. Ha a hitelező ilyenkor eláll a kérelmétől, a bíróságnak az eljárást meg kell majd szüntetni, lévén a felszámolás még nem indult meg, s ekkor még az eljárást kezdeményező hitelező az ügy ura. Technikainak tűnő kérdés, de nagyon fontos, hogy ténylegesen meddig lehet majd elállni? Ez azért lényeges, mert ha a hitelező ebben az időszakban áll el kérelmétől, a bíróságnak vissza kell vonnia közzétételre irányuló végzését. Csakhogy, ha a megjelenés előtti napon délután háromnegyed négykor érkezik az elálló nyilatkozat, akkor elvárható-e a bíróságtól, hogy az eljárást megszüntesse és még vissza is vonja a közzétételt - már ha tudja - ennyi idő alatt? Ebből következően tehát, ha nem alakítják ki a jogerős határozat azonnali közzétételére vonatkozó rendszert - erre lehetőség lenne, hiszen a bíróságok egy kész formanyomtatványba írva teszik közzé határozataikat, csak azt kellene biztosítani, hogy a határozat másnap 0 órától megjelenjen egy honlapon - akkor lehetetlen, komikus és tragikus helyzetek, esetleg kártérítésre irányuló igények is kialakulhatnak.
A vezetői felelősség (wrongful trading) megállapítására irányuló rendelkezések a magyar jogban eddig ismeretlen jogintézményt kívánnak bevezetni. Céljuk az, hogy felelősségteljesebb gazdálkodásra sarkallják a vezetőket azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem így tesznek, akkor magánvagyonuk is bánhatja.
A ki nem elégített hitelezői igények miatti felelősség eddig csak a felszámolás idején még többségi tulajdonnal, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező és egyszemélyes gazdasági társaság esetén az egyedüli taggal szemben volt érvényesíthető [63. § (2) bekezdés], illetve a vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházott volt taggal szemben - itt a vagyoni hányad értékétől függetlenül (63/A. §), a vezető tisztségviselők ellen - jóllehet ők vannak a vagyonnal kapcsolatos döntési pozícióban - nem lehetett fellépni a hitelezőknek, a Gt. eddig csak a társaság tagjaival szembeni felelősségüket rögzítette.
A Cstv. új 33/A. §-a valamennyi Csődtörvény szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő adós vezetőjével kapcsolatban megállapítja a felelősségi szabályokat, azonban csak az új Társasági törvényben lesz ezzel kapcsolatos alaprendelkezés, a többi státusztörvényben eddig nem került rendezésre a kérdés.
Nézzük, mit mond a Gt. 30. § (3) bekezdése! Alapvetően a társaság felel a hitelezői felé a tartozásokért, s a vezető tisztségviselő csak a tagok felé felel. Ehhez az általános rendelkezéshez képest kivétel a (3) bekezdés, mely szerint:
"A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét."
Véleményem szerint a jogalkotó nem látta át kellően, hogy pontosan mit is akar szabályozni, s ennek köszönhetően 1) nem egységes a vezető tisztségviselőkkel szembeni, illetve - utóbb megindult felszámolás esetén - a volt végelszámolókkal szembeni felelősség érvényesítésének a lehetősége (holott a végelszámoló a végelszámolás időszakában ugyanúgy a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője), illetve 2) a felszámolási eljárások esetén érvényesíthető felelősségi szabályoknál az egyes rendelkezéseken belül is kavarognak a megállapításra és a kötelezésre irányuló szabályok.
a) A felszámolás megindulását megelőző időszak vezetői felelősségre vonhatóak a felszámolási eljárás során megindított peres eljárásban, végelszámolás esetén a végelszámolást megelőző időszak volt vezető tisztségviselőinek nincs felelőssége - hiszen mint a fenti szövegből kitűnik, csak fizetésképtelenség esetén van ilyen felelősség, és végelszámolás esetén nincs fizetésképtelenség.
b) Indokolatlanul különbözteti meg a Cstv. módosítás és az új Ctv. a felelősségre vonásra irányuló eljárás szabályait aszerint, hogy a felszámolási eljárást megelőzte-e végelszámolás. Ha nem előzte meg, akkor a vezetővel szemben egy kétlépcsős eljárási rend szerint lehet fellépni (a felszámolás alatt indított megállapítási per után a felszámolás befejezését követően új pert kell indítani a kártérítésre kötelezésre), ha megelőzte végelszámolás, akkor a végelszámolóval szemben, mint speciális vezető tisztségviselővel szemben az új Ctv. megfogalmazza a felszámolási eljárás megindulása miatt érvényesíthető felelősség megállapítására (wrongful trading) irányuló peres eljárás rendjét és az érvényesíthető jogokat - érdekes módon ott egylépcsős megoldással.1 Véleményem szerint, miután a végelszámoló a felszámolás szempontjából nézve egy korábbi vezetőnek minősül, ezért nincs elfogadható indoka2 annak, hogy miért két különböző módon érvényesíthető és különböző tartalmú wrongful trading szabály került megalkotásra.3 A kétlépcsős megoldás azt jelenti, hogy a Cstv. 33/A. §-a alapján a felszámolási eljárás alatt indított peres eljárásban megállapíthatják a vezető tisztségviselő felelősségét, majd a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő (vagy ha ez korábban befejeződik, akkor a megállapítási per jogerős befejezését követő) 90 napos jogvesztő határidőn belül - a 63. § (3) bekezdése szerint - egy újabb peres eljárásban kérheti a hitelező, hogy a felszámolás során ki nem egyenlített tartozásának kifizetésére kötelezze a bíróság a vezető tisztségviselőt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
