Az emberi közösségek együttélésének biztosítékai közé tartozó egyik legfontosabb eszköz a választás. Az államok vezetőinek kiválasztása szükségszerű módon jogi szabályozást nyert, így létrejött a választási rendszer. A választójog ma már alkotmányos szinten védett jogosultság, annak gyakorlásához feltétlenül szükséges feltételeket az állam megfelelő jogi szabályozással alakítja ki.
A választási rendszerbe értelemszerűen beletartozik a választási eljárás is, vagyis azon cselekmények összessége, amelyek a választójog gyakorlásához szükséges feltételeket megteremtik. A választási eljárás ilyen értelemben fogalmilag tisztázottnak tűnhet, ám az már nem egyértelmű, hogy a választási eljárás körébe konkrétan milyen cselekmények, választási szervi aktusok sorolhatók be.
A fogalmi tisztázásra kísérletet lehet tenni a vonatkozó jogszabályok elemzésén és a szakirodalom vizsgálatán keresztül is. A jogszabályok vizsgálata, vagyis a hatályos választási eljárásról szóló törvény és a korábban hatályos, választási tárgyú törvények áttekintése alapján a választási eljárás idősíkjának és a választási eljárásba sorolt cselekmények körének meghatározása önmagában nem lehetséges. Ugyan a szakirodalom áttekintése és a jogszabályok vizsgálata alapján arra lehetne következtetni, hogy a választási eljárás a kitűzéstől a megbízólevél átadásáig terjedő idősíkban végzett cselekményeket foglalja magában, azonban ebben az esetben az e idősíkon kívül eső, választásokhoz kapcsolódó cselekmények megítélése szorul tisztázásra. Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban egy, a gyakorlatban is felmerült problémával szemléltetve a kérdést, a választási eljárás része-e a megüresedett listás mandátum kiadása?
A választási eljárás fogalmi kereteinek tisztázása felé az első lépés annak felismerése, hogy a választási eljárás fogalma többrétegű: a választási eljárás egyrészt létezhet, mint absztrakt fogalom, másrészt pedig a választási eljárás valóban kapcsolódhat egy konkrét közjogi választáshoz is. Az egyes konkrét választási eljárásokhoz nem kapcsolódó cselekmények besorolhatók a választási eljárás absztrakt fogalmába. A jelen írás a két fogalom kitöltését hivatott megalapozni.
"Mivel a vezetőknek még az őrök közt is a legkiválóbbaknak kell lenniük, [...] ki kell tehát válogatnunk az őrök közül azokat, akiktől vizsgálataink alapján leginkább várhatjuk, hogy egész életükben szívvel-lélekkel készek azon fáradozni, amit az államra nézve hasznosnak vélnek. [...] Azt kell kutatnunk, kik a legjobb őrei annak a bennük lakozó elvnek, hogy mindig azt cselekedjék, amit az állam érdekében a legjobbnak vélnek. Ezeket [...] meg kell figyelnünk, s olyan feladatokat tűznünk eléjük, melyeknek során az ember az ilyesmiről a legkönnyebben megfeledkezhet és tőrbe eshet [...] sokkal jobban meg kell őket vizsgálnunk, mint aranyat a tűzben, vajon [...] mindenben állhatatosnak bizonyulnak-e [...], és mind e
- 55/56 -
helyzetekben önmagukkal [...] összhangban maradnak-e, nemcsak maguknak, de az államnak is igen nagy hasznára. S aki aztán e [...] próbákból mindig színtisztán kerül ki, azt tegyük meg az állam elöljárójának és őrének...."
(Platón: Az állam. Harmadik könyv, A vezetők kiválasztása)
Az emberi közösségek együttélésének biztosítékai közé tartozó egyik legfontosabb sajátos eszköz a választás, a közösségi ügyekben történő közreműködés, részvétel lehetőségéhez szorosan kapcsolódik tehát ez a sajátos intézményi forma. Az ókori görög társadalomig visszanyúlva látható, hogy a közös döntések meghozatala érdekében a közösségek felhatalmazzák egyes tagjaikat arra, hogy tisztségükben helyettük is döntsenek a közös ügyek területére sorolható kérdések felől.[1] A különböző akaratú, de valamilyen fontos elv mentén összeszerveződő embercsoportok, később államok vezetőinek kiválasztása többféle elv és módszer mentén történt, és szükségszerű módon jogi szabályozást is nyert, így ma már a "választási folyamat alkotmányos jogi szabályozása révén komplex, integrált, többfunkciós választási rendszerben transzformálódik"[2]. A választás intézménye állócsillag, jelentősége - a választópolgárok meggyőzésére szolgáló technikák kiterjedtsége miatt - nagyobb, mint az emberi történelem során bármikor.
A választási rendszer fogalmát meghatározni a fentiekkel szemben már sokkal nehezebb. Létezik olyan megközelítés, amely szerint a választási rendszer a szavazatoktól a mandátumokig vezető eljárás, a másik szélsőértéke szerint pedig a választási rendszer mindent magában foglal, ami a választásokkal kapcsolatba hozható, vagyis a folyamatra vonatkozó minden "szabály, előírás mellett például a választói magatartás alapvető jellemzőit is"[3]. A választási rendszer fogalmának túlzott kiterjesztése semmiféleképpen nem lehet szándék a jogi szemléletű megközelítést alapul véve, a jogilag nehezen értékelhető körülményeket, mint a választói magatartás jellemzői, célszerű tehát kizárni a vizsgálatból. A lényegében a választási rendszer fogalmát a választási formulára korlátozó megközelítés pedig lényeges elemeket rekesztene ki a választási rendszer fogalmi köréből. Ezért jelen vizsgálat során Dezső Márta - később tárgyalt - megközelítését vesszük alapul, vagyis abból indulunk ki, hogy a választási rendszer felöleli a - kettős természetű - választójog anyagi jogi és eljárási szabályait, ekként ezek az elemek a választási rendszer fogalmának feltétlenül részei. Ennek rögzítése feltétlenül szükséges és
- 56/57 -
elégséges is, hiszen a választási eljárás fogalmának megragadására irányuló kísérletek szempontjából elegendő, ha a választójog körébe sorolt szabályok a választási rendszer részét képezik.
Az egyes választási rendszerek rendkívüli heterogenitást mutatnak. Ahány állam, annyiféle alkotmányos keret és annyifajta választási rendszer: ezeket a heterogén választási rendszereket közös nevezőre hozza az a tény, hogy a választások lefolytatását a jog szabályozza, hiszen megválasztott személy vagy testület legitimitását nem önmagában a választás, mint egyfajta szertartásos cselekménysorozat adja, hanem azok a garanciák, amik biztosítják azt, hogy a választói akarat az adott választási rendszer peremfeltételei mentén érvényesüljön. Jelen írás célja, hogy a magyarországi közjogi választások körében vizsgálódjon, azon belül is értelemszerűen a választópolgárok joggyakorlására koncentrálva. Az Alaptörvényben foglalt választójog mint alapvető jog kibontása, így annak meghatározása is törvényhozói feladat, hogy - az alapvető jog tiszteletben tartásával - milyen eljárási szabályok érvényesülnek a választások során.[4] A választást az eljárási szabályok keltik életre, a választás mint sajátos intézmény csakis az eljárásjogon keresztül realizálódhat. Amint egy jármű mit sem ér hajtásrendszer és kerekek nélkül, úgy tételeződik a választójog eljárási aspektusa is. Ebből az állításból azonban alappal következtethetünk arra is, hogy az eljárási szabályok által meghatározott cselekmények egy folyamattá olvadnak össze, a választási eljárás tehát a választáshoz kapcsolódó cselekmények összességének értelemszerű kiteljesedése egy nagyobb egységgé. Az alábbiakban a választási eljárás fogalmának tisztázására teszünk kísérletet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
