Az emberi közösségek együttélésének biztosítékai közé tartozó egyik legfontosabb eszköz a választás. Az államok vezetőinek kiválasztása szükségszerű módon jogi szabályozást nyert, így létrejött a választási rendszer. A választójog ma már alkotmányos szinten védett jogosultság, annak gyakorlásához feltétlenül szükséges feltételeket az állam megfelelő jogi szabályozással alakítja ki.
A választási rendszerbe értelemszerűen beletartozik a választási eljárás is, vagyis azon cselekmények összessége, amelyek a választójog gyakorlásához szükséges feltételeket megteremtik. A választási eljárás ilyen értelemben fogalmilag tisztázottnak tűnhet, ám az már nem egyértelmű, hogy a választási eljárás körébe konkrétan milyen cselekmények, választási szervi aktusok sorolhatók be.
A fogalmi tisztázásra kísérletet lehet tenni a vonatkozó jogszabályok elemzésén és a szakirodalom vizsgálatán keresztül is. A jogszabályok vizsgálata, vagyis a hatályos választási eljárásról szóló törvény és a korábban hatályos, választási tárgyú törvények áttekintése alapján a választási eljárás idősíkjának és a választási eljárásba sorolt cselekmények körének meghatározása önmagában nem lehetséges. Ugyan a szakirodalom áttekintése és a jogszabályok vizsgálata alapján arra lehetne következtetni, hogy a választási eljárás a kitűzéstől a megbízólevél átadásáig terjedő idősíkban végzett cselekményeket foglalja magában, azonban ebben az esetben az e idősíkon kívül eső, választásokhoz kapcsolódó cselekmények megítélése szorul tisztázásra. Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban egy, a gyakorlatban is felmerült problémával szemléltetve a kérdést, a választási eljárás része-e a megüresedett listás mandátum kiadása?
A választási eljárás fogalmi kereteinek tisztázása felé az első lépés annak felismerése, hogy a választási eljárás fogalma többrétegű: a választási eljárás egyrészt létezhet, mint absztrakt fogalom, másrészt pedig a választási eljárás valóban kapcsolódhat egy konkrét közjogi választáshoz is. Az egyes konkrét választási eljárásokhoz nem kapcsolódó cselekmények besorolhatók a választási eljárás absztrakt fogalmába. A jelen írás a két fogalom kitöltését hivatott megalapozni.
Elections are one of the most important tools guaranteeing the coexistence of human communities. Choosing the leaders of the states has necessarily become regulated by law, thus the electoral system was created. Nowadays the right to vote is a constitutionally protected right, the necessary legal preconditions for the practice thereof are determined by the state.
The electoral system naturally includes the electoral procedure, in other words, the totality of those acts, that create the necessary conditions for the practice of the right to vote. In that regard, the concept of the electoral procedure might seem clear, however it remains ambiguous, what specific steps or acts of electoral organs might fall into the concept of the electoral procedure.
The tools for clarifying the concept of electoral procedure could be the analysis of the laws related to the electoral procedure and the review of the relevant literature. Analysing the laws, ie. reviewing the Act on Electoral Procedure in effect, and the repealed, election-related acts cannot in themselves facilitate defining the timeline of the electoral procedure and the specification of acts as part of the electoral procedure. Although the review of the literature and the analysis of the laws might lead to the conclusion that the electoral procedure contains the steps taken in the period beginning with the call of the election and lasting until the handover of the letter of appointment, in this case, the status of the acts related to the elections, materializing beyond this timeline needs some scrutiny. Illustrating this question with a practical problem that has arisen in the practice, related to the election to the National Assembly: is the filling of vacant list mandates part of the electoral procedure?
The first step towards clearing up the conceptual framework of the electoral procedure is the recognition of the mere fact, that the concept of the electoral procedure is multi-layered. On the one hand, the electoral procedure might be an abstract concept, on the other hand, the electoral procedure might indeed pertain to a particular election, too. Any acts untied to a certain electoral procedure might be part of the abstract electoral procedure. This paper serves as a basis for finding the exact determination of these concepts in the future.
Keywords: election, electoral system, electoral procedure, timeline of the electoral procedure, substantive parts of the electoral procedure
"Mivel a vezetőknek még az őrök közt is a legkiválóbbaknak kell lenniük, [...] ki kell tehát válogatnunk az őrök közül azokat, akiktől vizsgálataink alapján leginkább várhatjuk, hogy egész életükben szívvel-lélekkel készek azon fáradozni, amit az államra nézve hasznosnak vélnek. [...] Azt kell kutatnunk, kik a legjobb őrei annak a bennük lakozó elvnek, hogy mindig azt cselekedjék, amit az állam érdekében a legjobbnak vélnek. Ezeket [...] meg kell figyelnünk, s olyan feladatokat tűznünk eléjük, melyeknek során az ember az ilyesmiről a legkönnyebben megfeledkezhet és tőrbe eshet [...] sokkal jobban meg kell őket vizsgálnunk, mint aranyat a tűzben, vajon [...] mindenben állhatatosnak bizonyulnak-e [...], és mind e
- 55/56 -
helyzetekben önmagukkal [...] összhangban maradnak-e, nemcsak maguknak, de az államnak is igen nagy hasznára. S aki aztán e [...] próbákból mindig színtisztán kerül ki, azt tegyük meg az állam elöljárójának és őrének...."
(Platón: Az állam. Harmadik könyv, A vezetők kiválasztása)
Az emberi közösségek együttélésének biztosítékai közé tartozó egyik legfontosabb sajátos eszköz a választás, a közösségi ügyekben történő közreműködés, részvétel lehetőségéhez szorosan kapcsolódik tehát ez a sajátos intézményi forma. Az ókori görög társadalomig visszanyúlva látható, hogy a közös döntések meghozatala érdekében a közösségek felhatalmazzák egyes tagjaikat arra, hogy tisztségükben helyettük is döntsenek a közös ügyek területére sorolható kérdések felől.[1] A különböző akaratú, de valamilyen fontos elv mentén összeszerveződő embercsoportok, később államok vezetőinek kiválasztása többféle elv és módszer mentén történt, és szükségszerű módon jogi szabályozást is nyert, így ma már a "választási folyamat alkotmányos jogi szabályozása révén komplex, integrált, többfunkciós választási rendszerben transzformálódik"[2]. A választás intézménye állócsillag, jelentősége - a választópolgárok meggyőzésére szolgáló technikák kiterjedtsége miatt - nagyobb, mint az emberi történelem során bármikor.
A választási rendszer fogalmát meghatározni a fentiekkel szemben már sokkal nehezebb. Létezik olyan megközelítés, amely szerint a választási rendszer a szavazatoktól a mandátumokig vezető eljárás, a másik szélsőértéke szerint pedig a választási rendszer mindent magában foglal, ami a választásokkal kapcsolatba hozható, vagyis a folyamatra vonatkozó minden "szabály, előírás mellett például a választói magatartás alapvető jellemzőit is"[3]. A választási rendszer fogalmának túlzott kiterjesztése semmiféleképpen nem lehet szándék a jogi szemléletű megközelítést alapul véve, a jogilag nehezen értékelhető körülményeket, mint a választói magatartás jellemzői, célszerű tehát kizárni a vizsgálatból. A lényegében a választási rendszer fogalmát a választási formulára korlátozó megközelítés pedig lényeges elemeket rekesztene ki a választási rendszer fogalmi köréből. Ezért jelen vizsgálat során Dezső Márta - később tárgyalt - megközelítését vesszük alapul, vagyis abból indulunk ki, hogy a választási rendszer felöleli a - kettős természetű - választójog anyagi jogi és eljárási szabályait, ekként ezek az elemek a választási rendszer fogalmának feltétlenül részei. Ennek rögzítése feltétlenül szükséges és
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
