Az SE holding részvénytársaságként is létrejöhet. A rendelet II. számú mellékletében felsorolt azon társaságok (Magyarországon részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok) kezdeményezhetik az SE holding részvénytársaságként történő létrehozását, amelyeknek létesítő okiratuk szerinti székhelye, és központi ügyvezetési helye a Közösségen belül van, feltéve, hogy közülük legalább kettő eltérő tagállam joga alá tartozik, vagy a társaságok közül legalább kettő rendelkezik legalább két éve egy másik tagállam joga szerint működő leányvállalattal, vagy egy másik tagállamban levő fiókteleppel. A holding alapítására a rendelet 32-34. cikkei, valamint az implementáló törvény 7. §-a vonatkozik. Ha az európai részvénytársaság holdingként jön létre az alapítást kezdeményező gazdasági társaságok nem szűnnek meg.
A holding európai részvénytársaság alapításához az alapítást kezdeményező társaságok irányító vagy ügyviteli szerveinek alapítási tervezetet kell készíteniük.
Az alapítási tervezet tartalmát a rendelet 32. cikkének (2) bekezdése határozza meg, abban többek között rögzíteni kell "azon részvények minimális összegét, amellyel az ügyletben résztvevő társaságoknak hozzá kell járulniuk az SE-holdingtársaság alapításához. Ez az arány az állandó szavazati jogok több mint 50%-át megtestesítő részvényeket jelenti." Álláspontom szerint - bár a hivatkozott rendelkezés nem egyértelmű -holding európai részvénytársaság alapítása esetén nem az alapítást kezdeményező társaságok, hanem azok részvényesei, tagjai válnak az SE részvényeseivé azáltal, hogy az alapítást kezdeményező társaságokban lévő részvényeiket, üzletrészüket az SE-be apportálják. Az alapítást kezdeményező társaságok ugyanis nem képesek az adott társaságnál leadható szavazatok több mint 50%-át megtestesítő saját részvényeiket, üzletrészeiket apportálni, hiszen ilyen mértékű saját részvény birtoklását többek között a 2. számú társasági jogi irányelv főszabályként nem teszi lehetővé. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az alapítás során az alapítást kezdeményező társaságoknak irányító feladatuk van. Az alapítási tervezetnek része egy jelentés, amely ismerteti és megindokolja az alapítás jogi és gazdasági vonzatait, illetve azt, hogy az SE létrehozása hogyan hat ki a részvényesekre, a hitelezőkre, a munkavállalókra. Valamennyi, a holdig SE alapítását kezdeményező társaság székhelye szerinti tagállamban, a tagállami jog által meghatározott módon közzé kell tenni az alapítási tervezetet, az annak elfogadásáról döntő közgyűlés előtt legalább egy hónappal korábban. Egy vagy több független szakértőnek jelentést kell készítenie az alapító társaságok részvényesei számára az alapítási tervezetről. A jelentésben értékelni kell, hogy a részvények javasolt cserearánya méltányos és ésszerű-e, milyen módszerekkel került megállapításra és ezek megfelelőek-e az adott esetben. Az SE-hold-ingtársaság alapításának tervezetét, valamennyi, az alapítást kezdeményező társaság legfőbb szervi ülésének jóvá kell hagynia, döntenie kell továbbá az SEben való munkavállalói részvételről is, akár a 32. cikk (6) bekezdésében szereplő jogfenntartással.
Ezt követően az alapítást kezdeményező társaságok részvényesei, tagjai számára három hónap áll rendelkezése, hogy eldöntsék részvényeiket, üzletrészeiket apportálni kívánják-e az SE-be. Megítélésem szerint ezen határidő azon időponttól számítódik, amikor az adott társaság legfőbb szerve az alapítási tervezetet elfogadta. Az SE csak akkor jön létre ezen alapítási típus esetén, ha az alapítási tervezetben szereplő minimális arányban az alapítást kezdeményező társaságok részvényesei, tagjai a megadott határidőn belül nyilatkoznak, hogy részvényeiket, azok egy részét, üzletrészüket az SE-be apportálják és az apportálással érintett részvényeket, üzletrészeket elkülönítik. Ha a holding részvénytársaság alapítására vonatkozó feltételek teljesültek, ezt a tényt valamennyi alapítást kezdeményező társaság székhelye szerinti tagállamban, a tagállamban meghatározott módon közzé kell tenni. Azoknak a részvényeseknek, tagoknak, akik a 3 hónapos határidőn belül nem jelentették be részvény, illetve üzletrész apportálási szándékukat az SE-be, módjukban áll, hogy a három hónapos határidő lejártát követő további 1 hónapon belül ezen nyilatkozatukat megtegyék.
Problémát okoz ugyanakkor az implementáló törvény 7. §-ának értelmezése, mely azt írja elő, hogy a holding SE-ben részt venni nem kívánó részvényesekkel, tagokkal való elszámolásra, a hitelezői jogok gyakorlására az 5. és 6. §-ban írtak megfelelően irányadóak. A rendelet szabályozása szerint nem kötelező, hogy az alapítást kezdeményező társaságok valamennyi részvényese, tagja éljen a részvény, üzletrész apportálásának lehetőségével, hanem lehetnek olyan részvényesek, tagok is, akik ettől elzárkóznak, emiatt azonban nem szűnik meg automatikusan részvényesi mivoltuk, tagságuk az alapítást kezdeményező társaságban. Ugyanakkor a 7. §-ból következően ilyenkor mód van arra, hogy az SE-ben részvényessé válni nem kívánó részvényesek, tagok kiváljanak az alapítást kezdeményező társaságból, hiszen a holding európai részvénytársaság alapítása az alapításában résztvevő társaságok helyzetére is jelentősen kihat, kihathat, ami indokolja az ügyletben részt nem vevő, kisebbségben maradt részvényesek védelmét. A fentiekkel indokolható továbbá az is, hogy az implementáló törvény a hitelezői érdekeket is védi a 7. §-ban.
Az EK-Szerződés 48. cikk (2) bekezdése szerinti társaságok illetve a tagállami jognak megfelelően létrehozott más jogi személyek, ha székhelyük és központi ügyvezetési helyük a Közösségen belül van, SE leányvállalatot hozhatnak létre, úgy, hogy annak részvényeit átveszik, feltéve, hogy közülük legalább kettő eltérő tagállam joga alá tartozik vagy legalább két éve rendelkezik egy másik tagállam joga alá tartozó leányvállalattal vagy egy másik tagállamban levő fiókteleppel. Az alapítás ezen típusára a rendelet 35-36. cikkeinek a rendelkezései az irányadóak. Ezen cikkek lényegében azt rögzítik, hogy az alapító társaságoknak, jogi személyeknek a nemzeti jogukban foglaltak figyelembevételével kell eljárniuk az alapítás során.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
