Köszöntöm az olvasót abból az alkalomból, hogy immár az ötvenedik számmal jelentkezik az Infokommunikáció és Jog. Nagy reményekkel fogtunk bele nyolc évvel ezelőtt ebbe a vállalkozásba: mint azt Polyák Gábor főszerkesztő az első szám első oldalán megfogalmazta: "a folyóirat elindításával az egyik legfontosabb célkitűzésünk az, hogy előmozdítsuk a téma tudományos elismertségét. E jogterületek gyakorlati jelentőségének - az érintett szektorok gazdasági súlyához igazodó - növekedésével párhuzamosan kialakul az igény a felmerülő kérdések tudományos feldolgozására, és alakulóban van az ezt megvalósítani képes kutatói kör".
Magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kezdettől figyelemmel követhettem a hazai infokommunikációs jog kialakulását, és korán tagjává válhattam ennek a kutatói körnek. Szakdolgozatom írása idején, 1996-ban született meg az első fontosabb internet-szabályozási kísérlet az Egyesült Államokban (a Communications Decency Act), amelyet elemzésem témájává választottam. Ebben az időben indította meg egy pécsi egyetemi hallgató - később a Jogi Fórum portál tulajdonosa - a netjog levelezőlistát, amelyen az akkor kialakuló, friss kihívásokat ígérő, a szektor sajátosságaiból eredően is friss (és nemzetközi!) szemléletmódot követelő új területről, az "internetjogról" leveleztek egymással fiatal szakemberek és egyetemi hallgatók. Forradalmi változás volt ez a korabeli hazai jogi folyóiratok papírízű, sokszor provinciális világához képest: megadatott a lehetőség az azonnali reakcióra, a pergő vitára, az globális cybervilágban felmerülő jogi kérdések azonnali megbeszélésére. Új és új területek alakultak ki a semmiből: emlékszem egy beszélgetésre, ahol először említette valaki a "domainjog" szót, és arra is, hogyan vitatkoztunk arról, lehet-e, lesz-e külön, a tartománynevek rendszerével kapcsolatos jogi kérdéseket leíró jogterület. Később, majd egy évtizedig, magam is aktívan alakítottam ezt a nagyon is létező területet az Internetszolgáltatók Tanácsában. Sokan ott voltak azon a listán, akik máig, immár fontos pozíciókban formálják az informatikai jogot Magyarországon.
Első munkahelyemen, az Adatvédelmi Biztos Irodájában újabb hatás ért Pécsről: kollegámként dolgozott az Infokommunikáció és Jog későbbi szerkesztőbizottsági elnöke, Balogh Zsolt György. Ekkor hallottam a Pécsett - akkor még "jogi informatika" elnevezés alatt futó - tantárgyról. Később megalakult Pécsett az Informatikai Jogi Műhely, majd az Informatikai Jogi Tanszék is; szakjogászképzés és doktori iskola indult.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
