A bizalmi vagyonkezelés viszonylag új jogintézménye a magyar jognak, elsőként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozta a bizalmi vagyonkezelési szerződést. Az azóta eltelt tíz évben számos ponton bővült és finomodott a szabályozás részben e jogintézménnyel szemben támasztott jogpolitika célok mentén, részben a gyakorlati tapasztalatok által kiváltott indokok alapján. E jogviszony természetéből fakadóan a szabályozása összetett, több jogterületet érint mind a polgári jogon belül, mind más jogágakra kiterjedően például adójog, számvitel, értékpapírjog stb. A szerző írásában a bizalmi vagyonkezelés társasági jogi aspektusait vizsgálja, ennek kapcsán felvet néhány olyan kérdést, amelyek a szabályozás egyes hiányosságaira világítanak rá.
Fiduciary trusts are a relatively new legal institution in Hungarian law, first regulated by Act V of 2013 on the Civil Code. In the ten years that have passed since then, the regulation has been expanded and refined in a number of points, partly in line with the legal policy objectives pursued in relation to this legal instrument and partly on the basis of reasons triggered by practical experience. The nature of this legal relationship is such that its regulation is complex, involving several areas of law, both civil law and other areas such as tax law, accounting, securities law, etc. The author examines the company law aspects of trusts and in this context has identified some issues which highlight some of the shortcomings of the regulation.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:310. § (1) bekezdés értelmében bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére (...) köteles. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. A kezelt vagyon részét képezi a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy vagy más érték, továbbá mindezek hasznai.[1] Bár a bizalmi vagyonkezelési szerződések mögöttes jogterülete a Ptk. XXXIX. Fejezet alatti megbízási szerződés szabályrendszere, a két jogintézmény alapjai- ban tér el egymástól. Alapvetően mindkettő "ügyellátás", de a bizalmi vagyonkezeléssel a vagyonkezelő a megbízója vagyonára tulajdonjogot szerez, a megbízási szerződés viszont tulajdonjogot nem biztosít. Egyebek mellett ez az oka annak is, hogy a vagyonkezelőt sem a vagyonrendelő sem a kedvezményezett nem utasíthatja[2], - nem érintve ellenőrzési jogukat - addig a megbízott, megbízójának utasításait köteles követni [3].
A bizalmi vagyonkezelésre kötött szerződés, bár azt két fél köti meg, a fentiek szerint háromszereplős jogviszony. A vagyontárgy tulajdonosa, - vagyonrendelő - aki vagyonának, vagy annak egy része kezelésére szerződést köt egy másik jogalannyal - vagyonkezelő - és harmadikként szerepel benne a kedvezményezett, akinek a vagyonkezelésre átadott vagyontárgy vonatkozásában, a szerződésben írtak szerinti jogosultsága keletkezik, például a kezelt vagyon hasznait a részére kell kiadni.
Mit jelent közelebbről a vagyonkezelés?[4] A 6:318. § (1) bekezdés szerint, e kötelezettség magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal. A 6:317. § előírja a vagyonkezelőnek, hogy a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett járjon el, figyelembe véve a kereskedelmi észszerűség követelményeit, megóvva ezzel a kezelt vagyont az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés Ptk.-ban írt konstrukciója szerint, ha a vagyonkezelésre átadott vagyonban társasági részesedés, vagy az is szerepel, korlátolt felelősségű társaság esetében ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelő - az üzletrésztulajdonos-tag - a tulajdonát képező üzletrészét átruházza a vagyonkezelőre. Ezzel az aktussal a vagyonrendelő tagsági jogviszonya megszűnik, a vagyonkezelő pedig megszerzi az üzletrész tulajdonjogát, az abban foglalt tagsági jogokkal, amelyeket ezután, mint tag fog gyakorolni. A tulajdonosváltozást a társaságnak be kell jelenteni, az a tagjegyzéken átvezetésre kerül[5] és a vagyonkezelő, immár mint tag, a bejelentéstől kezdve gyakorolhatja tagsági jogait.[6] A társaság legfőbb szervének ülésén részt vesz, szavazati jogot gyakorol, tisztségre választható, stb., és
- 60/61 -
terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tagokat terhelik, például a vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettsége. A bizalmi vagyonkezelői státusz cégjegyzéki adat - a cégnyilvánosságról, a cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 25. § (1) bekezdés z.) pontja értelmében -, annak bejegyeztetéséről intézkedni kell, a bejegyzési kérelemhez mellékelve a Ctv. 2. számú Melléklet I/13. pontja szerinti vagyonkezelési szerződést, vagy annak meghatározott adatait tartalmazó kivonatát.
A fentiekből látható, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével - eltérően a megbízási szerződéstől[7] - tulajdonos-, vagyis tagváltozás következik be.
Miután tagváltozás történik, figyelembe kell venni a Ptk. üzletrész-átruházásra vonatkozó szabályait, valamint a társasági szerződés ezt érintő kikötéseit. A vagyonkezelési szerződés megkötése nem pénzszolgáltatás ellenében történik - a díjfizetés nem minősül annak -, ezért abban az esetben, ha valamely tagnak a társasági szerződés szerint elővásárlási joga lett volna, ez nem fog érvényesülni. Ha a tag, valamely tagtársával kíván vagyonkezelési szerződést kötni, ezt is minden további nélkül megteheti, a többi tagnak többlet jogai nincsenek.[8] Abban az esetben, ha a tag vagyonkezelője kívülálló személy lenne, a 3:167. §-ban írt elővásárlási jogok - pénzszolgáltatás hiányában - nem érvényesülnek. Abban az esetben viszont, ha a tagok a társasági szerződésben az üzletrész nem pénzszolgáltatás ellenében történő elidegenítéshez a társaság hozzájárulását írták elő, az üzletrész csak akkor kerülhet be a kezelt vagyonba, ha ahhoz a társaság hozzájárult.[9] Ha pedig a (7) bekezdésben írt lehetőséggel éltek, és a nem pénzszolgáltatás ellenében történő átruházást kizárták, vagyonkezelésbe adásra nincs mód. Nehezen megválaszolható kérdés azonban az, ha a vagyonkezelő személye megváltozik[10], másik vagyonkezelő kijelölésére sor kerülhet-e a társaság (tagok) hozzájárulása nélkül. Végső soron, eldöntheti-e ezt a kérdést a bíróság?[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
