Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a cégek életében arra, hogy teljesen elektronikus útra tereljék ügyintézésüket. Azokban az esetekben (pl. cégeljárás), ahol jogszabály megköveteli az ügyvédi ellenjegyzést és nem kívánja meg a papíralapú ügyintézést (lásd: földhivatali ügyintézés), az elektronikus ellenjegyzés jogintézménye leegyszerűsítheti és felgyorsíthatja a folyamatokat, alkalmazkodva az üzleti élet kihívásaihoz, digitalizációs törekvéseihez. Bár az elektronikus ellenjegyzésre már több éve megteremtette a lehetőséget a magyar jog, alkalmazhatóságával kapcsolatban számos kérdés merül fel, amelyek bemutatása a jelen cikk célja.
Az ellenjegyzés szabályait az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 25. fejezete szabályozza részletesen. Az ellenjegyzés alapfeltétele, hogy az ellenjegyezni kívánt dokumentum megfeleljen a törvényben meghatározott tartalmi[2] és formai[3] kritériumoknak.
Az ellenjegyezni kívánt dokumentum tekintetében feltétel, hogy azt az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos (a továbbiakban együtt: ügyvéd), illetve az Üttv.-ben felsorolt, az ügyvéd szakmai ellenőrzése alá tartozó személy (ügyvédjelölt, jogi előadó, alkalmazott ügyvéd) szerkesztette és azt az ügyvéd szakmailag jóváhagyta.
Az ellenjegyzett okiratot több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni, papíralapú okirat esetén annak minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia (ennek a követelménynek az alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható).
Az ellenjegyzett okiratot a feleknek alá kell írniuk, és az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
A felek aláírásának elhelyezése elektronikusan
A 2019. január 1. napjáig hatályos törvényi rendelkezés értelmében, ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látta el, akkor a feleknek nem kellett kézjegyükkel ellátniuk a több oldalból álló okirat minden oldalát.[4] Mivel ez a szabály önmagában nem adott mindenre kiterjedő magyarázatot arra vonatkozóan, hogy az elektronikus okirat aláírása egyébként miként történhet, a jogalkotó 2019. január 1-től a jelen bekezdésben taglalt részt hatályon kívül helyezte és ezzel egyidejűleg bővítette a vonatkozó szakaszt annak a kérdésnek a kibontásával, hogy milyen módon történhet és egyáltalán mit jelent az elektronikus okirat "aláírása".[5]
A pontosító szabályok értelmében az elektronikus okiratnak a fél általi aláírása történhet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével, a fél által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással[6] való hitelesítéssel, valamint olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás[7] (az ún. biometrikus azonosítás) alkalmazásával, amelyet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény már definiál, de tartalommal a jogalkotás még nem töltött meg; az ilyen típusú biometrikus azonosításra vonatkozóan jogszabály még nem született.
Korlátok az ellenjegyzendő okirat AVDH-val való hitelesítése kapcsán
Az AVDH-val kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy a szolgáltatást nyújtó NISZ Zrt. vonatkozó ÁSZF-e deklarálja, hogy az AVDH kizárólag magánszemélyeknek biztosított szolgáltatás, amely alapvetően elektronikus ügyintézésben való felhasználásra szolgál,[8] tehát az állampolgár (és nem üzleti szereplő) eljárását segíti elsősorban közigazgatási ügyintézés során. Az AVDH használata során az ügyfél által feltöltött dokumentumot (pdf vagy bármilyen más típus) az AVDH-szolgáltatás lebélyegzi a saját minősített bélyegzőjével és ellátja a
- 3/4 -
NISZ Zrt. minősített időbélyegzőjével is. A szolgáltatás igénybevevőjének azonosítása a Központi Azonosítási Ügynök, az Ügyfélkapu, esetleg a saját elektronikus aláíró tanúsítványa segítségével történik. A NISZ Zrt. által lebélyegzett dokumentum belső csatolmányként tartalmazza a feltöltő természetes személy nevét és e-mail-címét is. Az így elkészített dokumentum teljes bizonyító erővel rendelkezik, megerősíti a feltöltött dokumentum hitelességét és a feltöltő személy azonosságát, viszont nem tekinthető az azonosított személy saját aláírásának, elsősorban azért, mert a dokumentum hitelesítéséhez használt tanúsítvány nem az ügyfélé, az ahhoz tartozó magánkulcs nem az ügyfél birtokában van, azt a NISZ Zrt. csupán "kölcsönadja" a felhasználónak a szolgáltatás igénybevétele során. Ebből következően - noha a jogszabály megengedi a használatát - látható, hogy az AVDH igénybevétele esetén a "hitelesség" szintje nem éri az elektronikus aláírásét, a műszaki megvalósítás okán.
Az AVDH-val kapcsolatos legjelentősebb korlátozás azonban, hogy az jogi személyek nevében való eljárásra egyáltalán nem használható. Az AVDH rendszerében nem megoldott, hogy a felhasználó adott entitás képviseletére való jogosultsága ellenőrzése kerüljön, így jogi személy mint dokumentum "aláírója" nem lehet az AVDH szolgáltatás igénybe vevője.
Az eljáró ügyvéd szemszögéből az is megnehezíti az AVDH-val hitelesített dokumentummal kapcsolatos ügyintézést, hogy amennyiben az AVDH igénybevétele során az azonosítás ügyfélkapuval történt, az AVDH záradékban csupán a természetes személy neve és az e-mail-címe szerepel. Ez az ügyvédnek feltehetően nem elegendő az ellenjegyzés-köteles ügylet során az ügyfél azonosításához, ezért további igazolások beszerzése szükséges annak érdekében, hogy az AVDH-szolgáltatást igénybe vevő természetes személy azonosítása minden kétséget kizáró módon biztosított legyen.
* * *
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás lehet az a megoldás, amelyet mind természetes személyek, mind akár cégek is biztonsággal alkalmazhatnak bármilyen (így üzleti célú) elektronikus ügyintézés során - ellenjegyzés alapjául szolgáló okiratok is aláírhatók ekként, az így aláírt dokumentumok a cégeljárásokban is felhasználhatóak.
Az ellenjegyzéssel az ügyvéd - többek között - tanúsítja, hogy az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte,[9] valamint azt is, hogy a felek az okiratokat előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást sajátjukként ismerték el.[10] A kialakult gyakorlat szerint az ellenjegyzés emiatt korábban kizárólag az ügyfél személyes megjelenése mellett történt, napjainkra azonban a jogalkalmazás elmozdult ettől a berögzült módszertől, mivel az Üttv. nem írja elő, hogy a természetes személy azonosítása kizárólag személyesen történhet meg. A viszonylag friss, Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) által kiadott iránymutatások szerint kifejezetten lehetőség van akár elektronikus hírközlési eszköz igénybevételével történő azonosításra is az ún. távazonosítással. A kamarai ajánlások azonban nemcsak az azonosítással, hanem a felek ügyvéd előtt történő aláírásával kapcsolatosan is újításokat fogalmaznak meg, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a felek távolról írjanak alá ún. távelőttemezéssel. A távazonosítással és a távelőttemezéssel az ügyvédi ellenjegyzés során korábban megkívánt fizikai, személyes jelenlét teljes mértékben kiváltható a megfelelő elektronikus hírközlő eszközök útján, mely nagyban segíti a gyors és hatékony ügyintézést, ugyanakkor a személyes megjelenés adta garanciák hiányában kérdéseket vethet fel, hogy meddig terjed az ellenjegyzést végző ügyvéd és az azt vizsgáló cégbíró felelőssége e körben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
