https://doi.org/10.59851/psz.9.2.1
Tanulmányom központi témája annak feltérképezése, hogy a különböző országokban milyen, már létező modellek alakultak ki a mesterséges intelligencia parlamenti szerepvállalását illetően Bahreintől Olaszországig, Észtországtól Argentínáig, és ez alapján annak meghatározása, hogy a parlamenti munka mely területein vezethetjük be legkisebb kockázattal az MI-alapú technológiákat és milyen készségekkel kell rendelkeznie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb szerephez juthasson a parlamenti munkában.
Az EU mesterséges intelligencia rendelete csak azokat a demokratikus folyamatokkal összefüggő MI-alapú alkalmazásokat minősíti nagy kockázatúnak, amelyek közvetlenül a választói magatartás befolyásolását, vagy valamely szavazás végeredményének alakítását célozzák, álláspontom szerint tehát a törvényhozás belső működését elősegítő technológiák nem tartoznak ebbe a körbe. Ebből az következik, hogy bár az európai jogalkotás általánosságban érzékelte a demokráciát érintő kockázatokat és reflektált is azokra, mégis viszonylag széles mozgásteret hagyott többek között a parlamentek mindennapi tevékenységét esetlegesen gördülékenyebbé tevő MI-alapú szoftverek fejlesztésére.
Ugyanakkor a hazai Mesterséges Intelligencia Stratégia semmilyen formában nem szól ezen algoritmusokról, az Országgyűlés Hivatala azonban felismerve ezek jelentőségét. 2023 szeptemberében nagyszabású konferenciát szervezett a mesterséges intelligencia parlamenti integrációjában rejlő lehetőségekről.
Jelenleg csak töredékes és elnagyolt információkkal rendelkezünk arról, hogy a parlamentekben a világ különböző pontjain már alkalmazott mesterséges intelligencia milyen változásokat hozott, fontos lenne ez irányban is behatóbb vizsgálatot folytatni. Tanulmányomban ezeknek a hiányoknak a mérséklésére teszek kísérletet, hiszen a parlamenti munka hosszabb távon, Magyarországon és másutt sem maradhat érzéketlen az egyre gyorsuló ütemű technológiai fejlődésre.
A kiindulópontok lefektetését követően a következő lépés lehet annak vizsgálata, hogy milyen stratégiai gondolkodásra van szükség a parlamentek stábjai részéről Magyarországon, de másutt is a mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdjeik fejlesztéséhez.
Kulcsszavak: Parlamenti jog; mesterséges intelligencia; szövegfelismerés; chatbot; demokratikus innovációk.
The central topic of my study is the mapping of the existing models in different countries regarding the role of artificial intelligence in parliament, from Bahrain to Italy, from Estonia to Argentina, and based on this, determining in which areas of parliamentary work we can introduce artificial intelligence-based technologies with the least risk. and what skills artificial intelligence will need to play a greater role in parliamentary work than it currently does.
The EU's artificial intelligence regulation classifies as high-risk only those artificial intelligence-based applications related to democratic processes that directly aim to influence voter behavior or to shape the final result of a vote, so in my opinion, technologies that facilitate the internal functioning of the legislature do not fall within this scope. It follows from this that, although the European legislation generally perceived the risks affecting democracy and reflected on them, it still left a relatively wide scope for the development of artificial intelligence-based software that could possibly make the everyday activities of parliaments smoother.
At the same time, the Hungarian Artificial Intelligence Strategy does not mention these algorithms in any form, however, recognizing their importance, the Office of the Hungarian Parliament organized a large-scale conference in September 2023 on the possibilities inherent in the parliamentary integration of artificial intelligence.
At the moment, we only have fragmentary and rough information about what changes artificial intelligence, which has already been used in parliaments in different parts of the world, has brought, and it would be important to conduct a more in-depth investigation in this direction as well. In my study, I make an attempt to mitigate these deficiencies, since parliamentary work cannot remain insensitive to the ever-accelerating pace of technological development in the longer term, in Hungary or elsewhere.
After laying down the starting points, the next step could be to examine what kind of strategic thinking is needed on behalf of the staffs of the national parliaments in Hungary, but also elsewhere, in order to develop their attitudes towards artificial intelligence.
Keywords: Parliamentary law; artificial intelligence; text recognition; chatbot; democratic innovations
- 5/6 -
A gépi tanuláson alapuló technológiák társadalmi szerepének gyors növekedésével párhuzamosan egyre kiterjedtebb diskurzus bontakozott ki ezen eszközök közszférabeli alkalmazásának lehetőségeiről.[2] Az ilyen irányú gondolkodásnak két fő iránya kristályosodott ki: egyrészt a bírósági munkában, másrészt a közigazgatásban történő lehetséges alkalmazási területek vizsgálata.[3] A mesterséges intelligencia parlamenti perspektíváinak elemzése utóbbi körhöz kapcsolható, annak mintegy leágazásaként értékelhető.
A mesterséges intelligencia életünk szinte valamennyi területét átformálja, nincs ez másként a jogi munkával, illetve annak számtalan részterületével sem. Ezért is merülhetett fel az elmúlt években annak igénye, hogy a modern technológia bevonásával keressük a parlamenti munka hatékonyságát és átláthatóságát elősegítő eszközöket.[4] Látni fogjuk azonban, hogy egyrészt a hazai jogirodalomban a mesterséges intelligencia parlamenti alkalmazása alig kutatott terület, jelenleg az érdemi szakmai diskurzus formálódásának kezdeti szakaszában vagyunk. Másrészt az Interparlamentáris Unió információgyűjtő és kodifikáló tevékenysége, valamint néhány a témában napvilágot látott tanulmány ellenére a nemzetközi szakirodalomban sem ismert olyan munka, amely átfogó körképet nyújtana a mesterséges intelligencia már megvalósult parlamenti szerepvállalásairól és ez alapján próbálna meg következtetéseket levonni a további szabályozási irányokat illetően.
E hiány mérséklésének szándéka mellett a kutatás fontos eleme az a kiindulópontom, hogy a mesterséges intelligencia parlamenti alkalmazásának várható előnyeit érdemes kihasználni, ugyanakkor azt kell meghatározni, hogy a technológiai fejlődésnek milyen garanciákat kell biztosítania a mesterséges intelligencia újabb és újabb részfolyamatokba állandó emberi felügyelet mellett történő bevonásához, nem pedig a parlamenti munka kereteit kell a mesterséges intelligencia speciális igényeihez igazítani. Tanulmányom központi témája ezért annak feltérképezése, hogy a nemzetközi szervezetek részéről milyen iránymutatások állnak rendelkezésre; illetve a különböző országokban milyen, már létező modellek alakultak ki a mesterséges intelligencia parlamenti szerepvállalását illetően Bahreintől Olaszországig, Észtországtól Argentínáig, és ez alapján annak meghatározása, hogy a parlamenti munka mely területein vezethetjük be legkisebb kockázattal az MI-alapú technológiákat és milyen készségekkel kell rendelkeznie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb szerephez juthasson a parlamenti munkában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
