A munkavállalók személyiségi jogai védelmének szabályozásban a közelmúltban, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), majd a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésével lényeges változások következtek be.
A törvényhozó az első "lépcsőben" az Mt. 2012. január 1-jei hatálybalépésétől külön alcím alatt, önállóan szabályozta a törvény hatálya alá tartozók személyhez fűződő jogai védelmét. Előírta a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartását, azok korlátozására speciális mércét fogalmazott meg, meghatározta a korlátozás egyéb feltételeit, szabályozta a munkavállaló rendelkezési jogát és néhány olyan tényállást, amelyek - tipikusan a munkajogviszonyból származó jogok és kötelezettségek mentén - a munkavállalók információs önrendelkezését, személyes adatai, magánszférája védelmét biztosítják (Első rész, Általános rendelkezések, I. fejezet, Bevezető rendelkezések cím, 5. pont 9-11. §). Az Mt. a munkavállalók nem vagyoni kárainak megtérítéséről - a korábbi, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénytől (továbbiakban: korábbi Mt.) eltérően - nem rendelkezett, a személyiségi jogok sérelmével kapcsolatos károk megtérítésére az Mt.-ben nem szabályozott kérdésekben, ekkor még a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Ptk.) XXXI. fejezete (A kártérítés módja, mértéke) alkalmazását rendelte el (Mt. 177. §). E szabályozás alapján, a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakban a munkavállalók a személyhez fűződő jogaik munkáltató általi megsértéséből fakadó, ún. immateriális sérelmeik pénzbeli kompenzálására irányuló igényeiket nem vagyoni kártérítés jogcímen érvényesíthették. Ezek elbírálására irányadó volt a korábbi bírósági gyakorlat; az Mt. személyiségi jogvédelmet szolgáló új rendelkezései alkalmazásával kapcsolatos problémák a joggyakorlatban tudomásom szerint nem merültek fel.
Az Mt. rendelkezései a második "lépcsőben", a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakot követően, az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosítá-
- 18/19 -
sáról szóló 2013. évi CCLII. törvény nyomán, a Ptk. hatálybalépésével módosultak. A törvényhozó a korábbi normaszöveget a Ptk. terminológiájához igazította; "A személyiségi jogok védelme" alcím alatti rendelkezések közül a korábbi, az e jogok tiszteletben tartását szélesebb személyi körben, a szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseletek, üzemi tanács viszonylatában is előíró szabály helyébe új rendelkezést iktatott be. A 2014. március 15-től hatályos 9. § (1) bekezdése a munkavállalók és a munkáltatók személyiségi jogai védelmére, az Mt. ez irányú rendelkezése hiányában a Ptk. 2:42-2:54. §-a alkalmazását írja elő, mégpedig azzal az eltéréssel, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor (vagyis a sérelemdíj-fizetésre kötelezés feltételeire, mértékére, és a személyiségijog-sértésből eredő vagyoni károk megtérítésére) az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. Az Mt. módosított 177. §-a pedig ezen időponttól a munkavállalói károk megtérítésére egyebekben, vagyis az Mt. XIII. fejezete által nem szabályozott kérdésekben a Ptk. 6:518-6:534. §-ai alkalmazását teszi kötelezővé.
Milyen változásokat hoztak az Mt. fenti, jelenleg is hatályos személyiségvédelmi szabályai a munkáltatói jogsértések miatt előterjeszthető követelések érvényesíthetőségében? Először is, a Ptk. alkalmazni rendelt új szabályozásának irányából közelítve, a leglényegesebb változás, hogy a Ptk. hatálybalépését követően történt személyiségijog-sértések nem vagyoni kártérítéssel való kompenzálását és szankcionálását a munkavállaló a bíróságtól már nem kérheti. E jogintézményt a törvényhozó megszüntette, a személyisérelem-okozással szembeni, polgári jogi eszközök alkalmazásával történő jogvédelmet a korábbitól részben eltérő feltételekkel biztosítja. Az érintettek a személyiségi jogaik megsértése miatt - hasonlóan a korábbi Ptk. szabályozásához [84. § (1) bekezdés a)-d) pontok] -, egyrészt felróhatóságtól független, ún. objektív szankciók alkalmazását (pl. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől való eltiltásra, megfelelő elégtétel adásra stb. kötelezés) kérhetik [Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-e) pontok]. Ezen jogkövetkezmények szabályozásában újdonság, hogy az erkölcsi elégtételt szolgáló szankciók körét a törvényhozó egy további, vagyoni szankcióval bővítette ki: a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése is kérhető, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. A fentieken túl, a személyiségijogsértés további szankciójaként a munkavállalók - az Mt. 9. § (1) bekezdésének utaló szabálya alapján - a korábbi nem vagyoni kártérítés "helyett" sérelemdíjat és - a jogsértéssel összefüggő vagyoni kár felmerülése esetén - kártérítést követelhetnek (Ptk. 2:52-2:53. §).
Az Mt. a munkavállalók személyiségijog-védelmére mindenekelőtt, a törvény eltérő rendelkezése hiányában rendeli alkalmazni a Ptk. szabályait; a 9. § (1) bekezdésében megjelöli a Ptk. azon §-ait is, amelyek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősséget szabályozó normái az irányadók. Ennek alapján a munkavállalók sérelemdíjra való jogosultsága megítélésekor alkalmazni kell a Ptk.-nak a személyiségi jogok abszolút jellegét hangsúlyozó, azok általános védelmét megfogalmazó, a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogot, az emberi méltósághoz és az abból fakadó személyiségi jogok tiszteletben tartását előíró, és törvényi védelmüket deklaráló rendelkezéseit, vagyis a Ptk. 2:42. § (1)-(2) bekezdéseit. A Ptk. új, a személyiségi jogok forrását is megjelölő rendelkezései és az Mt. által szintén alkalmazni rendelt, az idetartozó jogok példálózó felsorolását tartalmazó Ptk. 2:43. § együttesen teremtenek lehetőséget - a munkavállalók számára is - arra, hogy a Ptk.-ban konkrétan nem nevesített személyiségi jogaik, vagyis minden, az emberi méltósághoz való jogból, mint a személyiségi jogok anyajogából származó jog polgári jogi eszközökkel biztosított védelmét bírói úton, peres eljárásban kényszeríthessék ki.
A munkavállalók személyiségi jogai megsértése a munkaviszonyban leggyakrabban üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések (élet, testi épség, egészség), és a foglalkoztatási diszkrimináció (a Ptk. által hátrányos megkülönböztetésnek nevezett, alkotmányjogi értelemben egyenlő bánásmódhoz való jog) kapcsán merül fel. A munkaviszony személyiségvédelmet igénylő területei ezenfelül tipikusan, a munkáltató által biztosított eszközök használatával összefüggésben: munkahelyi elektronikus levelezés, internet- és telefonhasználat ellenőrzése, egyes munkaalkalmassági, pl. személyiség vizsgálatok elrendelése, kamerával történő megfigyelés, GPS nyomonkövető rendszer használata (magánélet, magántitokhoz, személyes adatok védelméhez, képmáshoz, hangfelvételhez való jog való jog). Személyiségijog-sérelmet okozhat munkahelyi vezetők zaklató, vagy egyéb, megalázó bánásmódot megvalósító magatartása, ami leggyakrabban munkaértékelések, ellenőrzési jog gyakorlása, különösen a munkára képes állapot alkohol- és drogteszt alkalmazásával történő ellenőrzése, csomag- és ruházatellenőrzés során, vagy azoktól függetlenül is, pl. felmondás átadása után a munkahelyről való kivezettetéssel kapcsolatban fordul elő (becsület, jó hírnév, diszkriminációtilalom, személyes adatok védelméhez való jog megsértése). Magánlakás megsértésére leginkább a távmunkavégzés keretében vagy bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak esetében kerülhet sor, a személyes szabadság - jellemzően rövid időtartamú - megsértése általában a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok munkavállalói aláírásának kikényszerítésekor, vagy a munkahelyen és/vagy a foglalkozás adta lehetőségek kihasználásával elkövetett bűncselekmények munkáltatói hatáskörben való felderítése során jellemzők. Lényeges, hogy a munkavállalók személyiségijog-védelmének szükségességét nem csupán a Ptk. és az Mt. külön fejezetében szereplő rendelkezései alapján kell megítélni. Az adott ügy tényállásától függően figyelembe kell venni az Mt. egyéb, a jogviszony sajátosságait, annak tartós, bizalmi jellegét kifejezésre juttató tételes jogi rendelkezéseit, az együttműködési, tájékoztatási kötelezettséget előíró általános és más, a munkajogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó normákat is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
