A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt ügyben a felperes keresetében kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest megbízási díj és a jegybanki alapkamat két és félszeresét kitevő mértékű késedelmi kamata megfizetésére.
Keresetlevelében előadta, hogy a felperes és az alperes között megbízási szerződés jött létre a ingatlan értékesítésére. A felek a megbízási szerződést meghosszabbították, időtartama lejártának idejét rögzítették. A felek kiemelt megbízást kötöttek és a megbízási díjat kedvezményesnek minősített értékben határozták meg.
A felperes ingatlanközvetítői tevékenységének köszönhetően az ingatlant egy érdeklődő megtekintette és az ingatlanra vételi ajánlatot tett, amelyet az alperes minden tekintetben elfogadott. Ezt követően az alperes a felperest és az ajánlattevőt is arról tájékoztatta, hogy annak ellenére, hogy a vételi ajánlatot elfogadta, az in-
- 26/27 -
gatlant mégsem kívánja értékesíteni. A felperes - álláspontja szerint - a megbízási szerződésben foglaltaknak mindenben megfelelőn eleget tett, így a szerződésben rögzített mértékű megbízási díjra jogosult.
Az alperes a válasziratában eljárási kifogást tett arra vonatkozóan, hogy a megbízási szerződés nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, a szerződésen lévő aláírását vitatta, nem ismerte el magáénak. Az eljárási kifogások alatt alperes rámutatott arra is, hogy a felperes által megjelölt választottbíró a névjegyzékben nem szerepel, így a tanácsban történő részvételét ellenzi. Az alperes előadta továbbá, hogy a felperes által aláírt szerződést a nem kapta kézhez, valamint a felperes által csatolt eladói nyilatkozat sem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, azon tanúként kizárólag a felperes alkalmazottja szerepel, annak alperes általi aláírását pedig az alperes ugyancsak vitatta.
Az alperes előadta, hogy kezdetben bízott abban, hogy a felperes a megállapodásuknak megfelelően jár el, ezért átadta neki az ingatlan energetikai tanúsítványát, és azóta a szerződéstervezetet várja ajánlattevőtől. Kiegészítésül előadta továbbá, hogy az ingatlant a mai napig nem értékesítette és egy másik ingatlanközvetítővel kötött megbízás alapján továbbra is hirdeti az ingatlant eladásra.
A tárgyaláson az alperes a felperesi választottbíróval szemben előterjesztett kifogását - időközbeni megnyugtató tájékozódására hivatkozva - visszavonta. A felperes előadta, hogy azt követően, hogy a vételi ajánlat megérkezett hozzá, az alperes is megtette eladói nyilatkozatát, ismeretei szerint a felek közvetlen kapcsolatba is kerültek, mint eladó és vevő. Egyeztető tárgyalásokat folytattak, az alperesi eladó a vevőnek elküldte az ingatlanra vonatkozó energetikai tanúsítványt, valamint a végtörlesztésre vonatkozó dokumentumokat. Ezt követően az alperes közvetlenül tett nyilatkozatot vevőnek arra vonatkozóan, hogy már nem kívánja megkötni az adásvételi szerződést.
Az alperes nem vitatta azt a tényt, hogy a felek között a megbízási szerződés létrejött, azonban, tekintettel arra, hogy az aláírt megbízási szerződésből a mai napig nem kapott eredeti példányt, nem tudott egyértelműen nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a megbízási szerződésen lévő aláírás az ő aláírása-e, vagy sem. Bírói kérdésre a tárgyaláson személyesen jelen lévő alperes úgy nyilatkozott, hogy a felmutatott megbízási szerződést ő nem írta alá, az aláírást nem ismeri el magáénak.
Bírói kérdésre felperes jogi képviselője előadta, hogy megítélése szerint a megbízási szerződés érvényesen létrejött. Amennyiben az alperes aláírásának valódiságát az iratokon vitatja, úgy kéri igazságügyi írásszakértő kirendelését. Kiemelte, hogy a megbízási szerződésben kifejezetten szerepel a külön figyelemfelhívás többek között a választottbírósági hatáskör kikötésére is, így változatlan álláspontja szerint a Választottbíróság jogosult ebben a jogvitában eljárni és döntést hozni.
A tárgyaláson az alperes egy ügyvédnek címzett levélen szereplő aláírást elismert a sajátjának, az összes többi aláírást azonban nem.
A Választottbíróság igazságügyi írásszakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy a per dokumentumai között szereplő aláírások az alperestől származtak-e.
Az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a szakértő előzményként rögzítette, hogy az alperessel jogi képviselője útján próbaírás felvételét kezdeményezte, azonban a megbeszéltek ellenére visszajelzést nem kapott, ennek alapján úgy tekinti, hogy az alperes megtagadta a próbaírás adását. A szakértő szakvéleményében rögzítette, hogy a peres dokumentumokon szereplő aláírások egy kéztől származnak, valamint megállapította, hogy azok természetes írómozgással készültek, így nagy valószínűséggel ugyanaz a személy írta, akitől a bírósági anyagban szereplő, az alperes által sajátjának elismert aláírás is származik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
