A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályaiból következően a választás napján történtek vonatkozásában több, egymástól merőben eltérő jogorvoslati lehetőség vehető igénybe. Kifogás nyújtható be a szavazatszámláló bizottság tevékenységével és - az eredményt megállapító döntésének kivételével - döntéseivel kapcsolatban, valamint más jogszabálysértésre hivatkozással. A kifogást elbíráló választási bizottságnak lehetősége van a választási eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére. Ettől eltérően fellebbezés formájában támadható a választás eredményét megállapító határozat. Ebben a fellebbezésben a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A szavazatok újraszámlálása - mint jogkövetkezmény - csak utóbbi jogorvoslat esetén alkalmazható. A tanulmány e párhuzamos jogorvoslatok elbírálása során felmerülő jogértelmezési jogalkalmazási kérdéseket járja körül.
According to the Act of XXXVI of 2013 on Election Procedure several legal remedies are available for breaches occurring on election day which differ in their legal nature. Objections may be submitted against the activities and decisions of the polling station commission - except for the decision establishing the polling district result -, or in reference to other electoral violations.
When assessing an objection, the election commission -if it upholds the objection - has the authority to annul the final result and order a repeat of the voting. In contrast, the decision of the election commission establishing the election result can only be challenged through an appeal. In this legal remedy against the decision by a polling station commission establishing the polling district result shall be available only together with an appeal challenging the decision by the election commission establishing the election result. The recounting of the votes - as a legal consequence - applies only to the latter appeal. The study explores the issues of legal interpretation and application that arise during the adjudication of parallel remedies.
A választások legfontosabb közjogi eseménye kétségkívül a választási eredmény megállapítása.[1] Az eredményt megállapító döntéssel kapcsolatos alapvető társadalmi elvárás, hogy az a lehető leggyorsabban, és jogszerű keretek között kerüljön meghozatalra. A jogszerűség ebben a kontextusban egyrészt a szavazóköri eredmények összesítésére és az eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megtartását, másrészt a választási eljárás - különös tekintettel a szavazásnapi események - szabályszerűségét jelenti. A gyorsaság (mint elvárás) a választási eredmény - a választási eljárás sommás jellegéhez képest is - lehető legrövidebb idő alatti megállapítását jelenti.
A Ve. 2023 májusában hatályba lépő módosítása[2] megváltoztatta a helyhatósági választások választási bizottságai tevékenységével kapcsolatos jogvitákat elbíráló bírósági fórumrendszert. Míg a korábbi - 2014. és 2019. évi - általános önkormányzati választásokon a másodfokú (ide nem értve a Nemzeti Választási Bizottságot) választási bizottságok határozatainak felülvizsgálata a területileg illetékes ítélőtáblák hatáskörébe tartozott, a 2024. évi helyhatósági választáson már a Kúria bírálta el a felülvizsgálati kérelmeket.[3] A 2024. június 9. napján tartott általános önkormányzati választások tapasztalatai köréből kiemelendőek a választási jogorvoslat speciális
- 730/731 -
szabályaiból eredő jogalkalmazási-jogértelmezési nehézségek.
A helyhatósági választások egyik sajátossága, hogy - ellentétben más választásokkal - az eredmény megállapítására a kisebb településen akár már a választás napján, de legkésőbb a választás követő napon sor kerülhet, ugyanis nem kell várni az ország más településein, illetve a külképviseleten átjelentkezéssel leadott vagy a levélben szavazók szavazatainak beérkezésére és megszámlálására. Ez azt is jelenti, hogy a helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB) akár úgy is meghozhatja az eredménymegállapító döntését, hogy a választás napján történtek miatt előterjesztett - adott esetben a választási eredmény megsemmisítésére is okot adó - kifogást még nem bírálta el, vagy az még egyáltalán benyújtásra sem került. Egy ilyen helyzet a következő kérdéseket veti fel. Milyen jogi lehetőségei vannak a HVB-nek, ha az eredményt megállapító döntését követően bírál el olyan kifogást, amely alapján megalapozottnak tartja a választási eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlését? A Ve. szabályai alapján van-e a HVB-nek lehetősége, hogy a korábban első fokon meghozott határozatát saját hatáskörben megsemmisítse, különös tekintettel arra az esetre, ha a határozat ellen jogorvoslati eljárás van folyamatban, vagy a határozat - az eredmény elleni fellebbezés hiányában - már jogerőre emelkedett?
A polgármester-választás, valamint az egyéni listás vagy egyéni választókerületi önkormányzati (a továbbiakban: EVK) választás eredményét a HVB a szavazóköri eredmények összesítése után a állapítja meg.[4] A nagy lélekszámú településeken - különösen a 2024. évi közös eljárásban tartott több választás lebonyolítása alkalmával - a szavazólapok magas száma, a szavazatszámlálás komplikáltsága, valamint a meglehetősen bonyolult jegyzőkönyvek kitöltése és azoknak a helyi választási irodákhoz szállítása hosszabb időt vett igénybe, így a bizottságok általában csak a választást követő napon kerültek abba a helyzetbe, hogy meghozzák a választási eredményeket megállapító határozataikat. A polgármester-, valamint az egyéni listás vagy EVK választás eredményének megállapítására - a kompenzációs listás választás eredményének megállapításával ellentétben[5] - nem tartalmaz konkrét határidőt a törvény, így a Ve. által meghatározott általános eljárási határidő, azaz a három napon belüli döntéshozatal az alkalmazandó szabályozás. Az eredményjegyzőkönyvek első számú példányainak szkennelésével, valamint eredetben való felterjesztésével kapcsolatos felettes választási irodai elvárás azonban az eredmény lehető legkorábbi (legfeljebb a szavazást napját követő) megállapítása, melynek a HVB-k igyekeznek eleget tenni. (Tegyük hozzá, hogy ez a választási eredmény gyors megállapításához és az eredmény publikáláshoz fűződő közérdekkel összhangban álló elvárás.)
Az egyes szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok feladata - többek között - a szavazóköri eredmények megállapítása. A Ve. 211. §-ából következően a szavazatszámláló bizottság tevékenységével szemben kétféle jogorvoslat vehető igénybe: az egyik a szavazóköri eredményt megállapító döntéssel szemben benyújtható fellebbezés, a másik a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és egyéb döntése elleni kifogás.
A választás eredménye elleni fellebbezés benyújtásával támadható tehát a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése, ugyanakkor erre csak a helyi választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van lehetőség. A kérelemben kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A szavazatok újraszámlálása mint lehetséges jogkövetkezmény, csak e jogorvoslat esetén alkalmazható.[6]
Kifogást - a Ve. terminológiája alapján - választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.[7] A kifogás irányulhat egyrészt a szavazatszámláló bizottság - a szavazóköri eredményt megállapító döntésének kivételével - tevékenysége[8] és döntése[9] ellen. Ezenkívül kifogást lehet benyújtani a választásra irányadó egyéb, a szavazatszámláló bizottság tevékenységétől, illetve döntésétől függetlenül megvalósuló jogszabálysértésre hivatkozással.[10]
A Ve. 218. §-a értelmében, amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, úgy a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja: (1) megállapíthatja a jogszabálysértés tényét, (2) a jogsértőt eltilthatja a további jogszabálysértéstől, (3) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisítheti és megismételtetheti, valamint (4) a választási kampány szabályainak vagy a politikai kampánycélú adatszolgáltatás adatainak megsemmisítésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt bírságot is kiszabhat.[11] A Kúria választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlatelemző csoportja a 2018. évi összefoglaló véleményében különböző szempontok alapján (pl. eltérő jogorvoslati határidő, jogorvoslati indok, elbírálási fórumrendszer, jogsértés valószínűsítésének foka, alkalmazható jogkövetkezmények) élesen elkülönítette egymástól a kifogás és a választás eredménye elleni fellebbezés
- 731/732 -
jogintézményét.[12] A téma szempontjából releváns jogorvoslati indokok tekintetében rögzítette, hogy jogszabálysértő kampánytevékenység esetén a sérelmet szenvedett fél nem az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezéssel kérhet jogorvoslatot, hanem kifogás előterjesztésével.[13] A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint, amennyiben a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése ellen a megállapításra vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva - a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján - nyújtottak be a fellebbezést, úgy ez nem teszi lehetővé a döntés megsemmisítését, csak a szavazatok újraszámlálását.[14] A tanulmány fókuszában álló, a párhuzamos jogorvoslatok kapcsán felmerülő jogalkalmazási nehézséget szemléltető pécsi vonatkozású eset bemutatását megelőzően szükséges kitérni Kúria e témában releváns döntéseire.
A Kvk.I.39.133/2024/4. számú határozatban foglaltak előrevetítették, hogy a Kúria a 2024. évi helyhatósági választások során több olyan üggyel fog találkozni, amelyben a Ve. speciális jogorvoslati szabályainak jogértelmezése választási igazgatási szinten is problémát okoz. A hivatkozott ügy tényállása szerint a kérelmező a kampányszabályok megsértésének vizsgálatára irányuló jogorvoslati kérelmét egyértelműen kifogásnak nevezve, a HVB-nek címezve nyújtotta be. Kifogásában a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eredmény megsemmisítését és új választás kitűzését kérte. A kérelmező az eredményt megállapító határozatot konkrétan nem támadta, kifogása a fellebbezésre jellemző elemet annyiban tartalmazott, hogy a szavazás és a választás eredményére kiható kérelmet is előterjesztett. A (választási eredmény megállapítását követően) beérkezett kérelmet a helyi választási szerv fellebbezésként értékelte, és elbírálás céljából felterjesztette a területi választási bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), amely eredmény elleni fellebbezésnek minősítve járt el. Az esettel kapcsolatban a Kúria elvi éllel rögzítette, hogy a kampánytevékenység jogsértő voltát állító kifogás nem tekinthető a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezésnek, a kifogásról a HVB-nek kell dönteni, amelyre tekintettel az ügyet elbírálás céljából áttette a HVB-hez.[15] Az áttételt követően ismételten eljáró HVB eljárásjogi értelemben sajátos helyzetbe került: megítélése szerint a vizsgált jogsértés olyan súlyú, hogy az az eredmény megsemmisítését és a választás megismétlését indokolta, azonban az eredményhatározata közben jogerőssé vált. A HVB döntésével a szavazás és a választás eredményét megsemmisítette és új választás kitűzésével, annak megismétlését rendelte el.
A döntés ismételten eljutott a bírósági felülvizsgálati szakaszba, ahol a Kúria az alábbi következtetésekre jutott: (1) a HVB delegált tagjainak a megbízatása az eredményhatározat jogerőssé válásáig tart, így az áttett ügy elbírálásában már jogszerűtlenül vettek részt a HVB megbízott tagjai, (2) a HVB hiába rendelkezett a választás megismétléséről, ha az eredményhatározat -annak hatályon kívül helyezése nélkül - hatályban marad, (3) a határozat jogerejének áttörésére a Ve. már nem biztosít lehetőséget, végezetül (4) a választás napját követő 30 napon belülre kitűzendő megismételt választás napja gyakorlati szempontból problémás. A Kúria álláspontja szerint a HVB-nek akkor lett volna hatásköre a szavazás megismétlésére, ha szabályosan van megalakítva és a választás eredményét megállapító határozatát hatályon kívül helyezi, vagy azt a jogorvoslati eljárás során a TVB vagy a Kúria megsemmisíti.[16]
Ehhez hasonlóan - a TVB határozata kifogást elbíráló részének megváltoztatásával és áttétellel - zárult annak kérelemnek a sorsa is, amelynek során a TVB a HVB eredménymegállapító döntésével szemben benyújtott "fellebbezés és választási kifogás" elnevezésű jogorvoslati kérelem kapcsán a kifogás körébe tartozó állításokat hatáskör hiányában vizsgált. A Kvk.III.39.159/2024/4. számon közzétett döntés elvi tartalma szerint a fellebbezésként benyújtott, azonban tartalma szerint kifogásnak minősülő jogorvoslati kérelem elbírálása a HVB hatáskörébe tartozik, ezért azt az arra hatáskörrel rendelkező HVB-hez kell áttenni.[17]
Árnyalja a képet az a két eset, amikor - speciális körülményekre tekintettel - a Kúria az eredmény elleni fellebbezés formájában indult jogorvoslati eljárás során az eredmény megállapító határozatot megsemmisítette és elrendelte a választás megismétlését. A Kvk.V.39.138/2024/5. számú döntésben foglaltak szerint a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) szavazóköri eredményt megállapító döntése - a választás tisztaságának megóvása és a rendeltetésszerű joggyakorlás a követelményének alapelvi sérelmére tekintettel - törvénysértő, mivel a választópolgárok számára vonatkozó (nyilvános) objektív adatok alapján megállapítható, hogy olyan személyek szavazatait tartalmazta, akik tömegesen és közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében leadhassák.[18] A Kvk.VII.39.179/2024/6. számú ügyben a Kúria azért semmisítette meg a helyi választás eredményét és rendelt el megismételt választást, mert a bírósági eljárás során már nem volt lehetősége a szavazatok hiteles újraszámlálására, tekintettel arra, hogy a választási iratokat tartalmazó, a Kúriára eljutatott szállítóeszköz (doboz) olyan mértékben sérült, hogy ahhoz illetéktelen személy is hozzáférhetett, így annak tartalma kétséget kizáróan nem volt rekonstruálható.[19]
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán a szavazás napján (2024. június 9.) történtekkel kapcsolatban a Ve. 208. §-a vagy 211. §-a szerinti kifogás benyújtására 2024. június 12.
- 732/733 -
napjáig volt lehetőség, a kifogást a beérkezést követő három napon belül kellett a HVB-nek elbírálnia. Az eredményhatározat a meghozatalát követő három napon belül a Ve. 241. §-a szerinti eredmény elleni jogorvoslattal (azaz fellebbezéssel) támadható. Pécs Megyei Jogú Városban az EVK-választások eredményeinek megállapítására a választást követő napon - 2024. június 10-én - került sor, így az eredmény elleni fellebbezéssel a határozatokat 2024. június 13. napjáig lehetett megtámadni. A párhuzamos jogorvoslati utakból adódóan az alábbi jogértelmezési és ebből következően jogalkalmazási nehézségek merültek fel.
A konkrét ügyben[20] a beadványozó 2024. június 12-én kifogásként megjelölt, a HVB-nek címzett beadványt jutatott el a helyi választási irodához. Egy nappal később, 2024. június 13-án fellebbezést terjesztett elő a TVB-nek címezve. A jogorvoslati kérelmek tartalmilag azonosak voltak: a győztes jelölt jogsértő tevékenységére hivatkozással a választás eredményének megsemmisítését, a szavazás megismétlését (a fellebbezésben ennek megfelelően az eredményhatározat megváltoztatását is) kérelmezték. A korábban érkezett, HVB-nek címzett jogorvoslati kérelem mind a kifogás, mind az eredményt megállapító döntés (a továbbiakban: eredményhatározat) elleni jogorvoslat (azaz a fellebbezés) jellemzőit magán viselte, a beadványozó a szövegben felváltva hivatkozott a fellebbezés, illetve a kifogás jogszabályi kategóriájára.
a) A HVB a beadványt kifogásnak minősítve elbírálta. Döntésében az EVK-ban egyébként győztes képviselőjelölt szavazásnapi jogsértését megállapította, egyúttal bírságot szabott ki, ezen túlmenően azonban a választási eljárás megsemmisítéséről és megismétléséről - mint a Ve. szerinti lehetséges jogkövetkezmény alkalmazásáról[21] - nem rendelkezett. A HVB e jogkövetkezmény alkalmazhatóságát aggályosnak találta, mivel ez esetben a saját, korábban meghozott eredményhatározatát kellett volna megsemmisítenie, amelyre - álláspontja szerint - a Ve. az elsőfokon eljáró választási bizottságnak nem ad jogi felhatalmazást. További (jelen esetben csak elméleti, de más esetben akár tényleges) problémát vethet fel, hogy amennyiben az eredményhatározatot nem támadták volna meg korábban fellebbezéssel (június 13-án), úgy az a kifogás elbírálásának időpontjában (június 15-én) már jogerőssé vált volna, a jogerő áttörésére pedig a választási bizottságnak nyilvánvalóan nincs felhatalmazása. A HVB kifogást elbíráló határozata ellen a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, melynek eredményeként a TVB a támadott határozatot megváltoztatta, a kérelmező kifogását elutasította, a képviselőjelölt bírság megfizetésére kötelezését mellőzte.[22]
b) A kérelmező eredményhatározat elleni fellebbezését elbírálva a TVB a HVB eredménymegállapító határozatát helybenhagyta.[23] Döntésében arra hivatkozott, hogy a kérelmező által sérelmezett cselekményeket elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna sérelmezni, mivel azok mindegyike a szavazás napján történt esemény, hanem azokra a szavazás napját követő 3. napon 16.00 óráig benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni. Utalt arra is, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alkalmazása alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, az eredményhatározatot azonban ilyen, a kifogás elbírálására vonatkozó eljárás nem előzi meg.
A kérelmező a TVB mindkét (a kifogást elutasító és az eredményt helybenhagyó ) döntése ellen bírói felülvizsgálatot kezdeményezett.
a) A párhuzamos jogorvoslati kérelmek megítélésével összefüggésben a Kúria Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzése tartalmaz lényeges megállapításokat, amely a TVB kifogást elbíráló (másodfokú jogorvoslati) döntését vizsgálta felül.[24] A Kúria végzésében rögzítette, hogy a szavazóköri eredményt megállapító döntéssel szemben előterjeszthető jogorvoslat vonatkozásában a Ve. 241. §-a tartalmaz rendelkezéseket, az (1) bekezdésben kimondva, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye: e fellebbezésben egyrészt a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. Hangsúlyozta, amennyiben az eredményt megállapító döntés törvénysértő, vagy az eredmények összesítésére törvénysértő módon került sor, ebben az esetben lehetséges a szavazatok újraszámlálása mint jogkövetkezmény.[25] Kifejtette továbbá, hogy ettől eltérő jogintézmény a kifogás, amelynek elbírálására helyhatósági választások esetén a Ve. a HVB-t jelöli ki, deklarálva, hogy a helyi választási bizottság dönt a Ve. 307/P. § (1) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról, valamint minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik. "Vagyis, kifogást lehet benyújtani egyrészt a választás napján történtek, másrészt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége vagy harmadrészt a szavazóhelyiségben elkövetett cselekmények miatt. Amennyiben a jogsértést e tevékenységek miatt megállapítják, a lehetséges jogkövetkezményeket a Ve. 218. § (2) bekezdése tartalmazza: a jogszabálysértés tényének megállapítása, a jogsértő eltiltása a további jogszabálysértéstől, a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése, bírság kiszabása."
- 733/734 -
A Kúria álláspontja szerint tehát míg az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezésben a választás eredménye kizárólag számszaki szempontból sérelmezhető, addig a szavazatszámláló bizottság vagy a szavazóhelyiségben történt egyéb, vagyis nem a szavazás számszaki eredményével összefüggő tevékenység miatt kifogást lehet benyújtani. Amennyiben a kifogás alapos, akkor alkalmazható jogkövetkezményként egyebek mellett a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése. A választás eredményének számszaki hibája esetén a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése nem lehetséges jogkövetkezmény, ez esetben ugyanis kizárólag egyféle jogkövetkezmény alkalmazását teszi lehetővé a Ve.: a szavazatok újraszámlálását, tekintettel arra, hogy az eredmény megállapításának számszaki hibája az újraszámlálással hárítható el.[26]
Utalt a Kúria az e körben kialakult egységes ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a Ve. a 241. § (2) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés esetén nem teszi lehetővé a döntés megsemmisítését, csak a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálását. A szabályozás hátterében az a jogalkotói akarat áll, hogy a választási bizottságok - a fellebbezés elbírálásakor - már csak érdemi döntést hozhassanak. Megsemmisítés esetén ugyanis új eljárást kellene lefolytatni, ami időt vesz igénybe. A választási eljárásra vonatkozó szabályozás sajátossága pedig éppen az, hogy minél rövidebb idő alatt szülessen az ügyben érdemi döntés. A döntés alapjául szolgáló tényállás vonatkozásában így akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére,[27] ha a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni - kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását -kifogásról dönt és annak helyt ad.[28]
Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy amennyiben a kifogást a választási bizottság alaposnak találja, jogkövetkezményként a kifogás elbírálásával rendelheti el a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és annak megismételtetését, az eredményt megállapító döntés elleni fellebbezésben indult eljárásban azonban ezt a jogkövetkezményt nem alkalmazhatja. A végzés elvi tartalma szerint "a kifogásnak történő helyt adás jogkövetkezménye lehet a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és annak megismétlése. A választás eredményét megállapító döntés elleni fellebbezés jogkövetkezménye pedig kizárólag a szavazatok újraszámlálása lehet, a választás vagy annak egy részének megismétlése nem."
b) A TVB eredményt helybenhagyó határozatát a Kúria a Kvk.IV.39.161/2024/5. számú döntésében vizsgálta felül, amelyben a TVB határozatát helybenhagyta. Végzésében megerősítette a fent hivatkozott Kvk.IV.37.504/2018/2. számú határozatában kifejtetteket. A végzés elvi tartalma alapján "ha a sérelmezett magatartás tárgyában benyújtott kifogás nem vezetett eredményre, ugyanazon jogsértés érdemi vizsgálata a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezési eljárásban, illetve az azt követő bírósági felülvizsgálat során kizárt".
A Kúria döntései tehát elvi éllel rögzítették, hogy a kifogás és az eredmény elleni fellebbezés tekintetében melyek az alkalmazható jogkövetkezmények.
c) Ebben az eljárásban nem került (és nem is kerülhetett) feloldásra a választási bíráskodás legfelső szintjén az a jogalkalmazási dilemma, hogy az elsőfokon eljáró HVB-nek a Ve. alapján van-e felhatalmazása arra, hogy a korábban meghozott eredményhatározatát - a kifogásnak való helyt adás jogkövetkezményeként - megsemmisítse.
A joggyakorlat vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Ve. jogorvoslati rendszere - a választás napján történt esetleges jogsértés miatt - a kifogás és a választás eredménye elleni fellebbezés párhuzamos benyújtására ösztönözi az érintetteket. Amennyiben ugyanis a kérelmező célja a választási eredmény megsemmisítése és megismételt szavazás megtartása (nem pedig a szavazatok újraszámlálása), úgy a jogkövetkezmény elérése érdekében a hatályos szabályozás alapján kifogást kell benyújtania. Annak érdekében azonban, hogy a - kifogás elbírálását megelőzően rendszerint meghozott - eredményt megállapító határozat ne emelkedjen jogerőre, a kérelmezőnek a kifogás mellett (azzal párhuzamosan) az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezést is elő kell terjesztenie függetlenül attól, hogy az általa állított jogsértés az eredmény elleni fellebbezés formájában egyébként nem lenne támadható. Ezen eljárás létjogosultságát indokolja, hogy bár a Ve. megteremti a lehetőséget a kifogás alapján elsőfokon eljáró bizottságnak (az önkormányzati választáson a HVB-nek), hogy a választási eljárás egy részét megsemmisítse és új eljárás lefolytatását írja elő. A Kúria Kvk.V.39.138/2024/5. számú döntésében elvi éllel rögzítette, hogy "a Kúria döntését követően jogerőssé vált eredménymegállapító határozat jogerejének áttörésére a Ve. nem ad lehetőséget", azonban álláspontunk szerint a nem jogerős eredményhatározat megsemmisítése tekintetében is kérdéses, hogy a biztosít-e a Ve. olyan konkrét felhatalmazást a kifogást elbíráló HVB részére, amely alapján a választási bizottság a korábban meghozott eredményhatározatát megsemmisítheti.
A Kúria - a fent kifejtettek szerint - tisztázta a választási eljárás során alkalmazható két jogorvoslati eszköz (a kifogás és a fellebbezés) egymáshoz való viszonyát, a Ve. vonatkozó szabályai alapján meghatározta azok előterjesztésének feltételeit és alkalmazható jogkövetkezményeit.
Megítélésünk szerint - különös tekintettel a Kvk.IV.39.198/2024/4. számú határozatban foglaltakra -a tanulmány bevezető részében feltett kérdésekre adandó válaszok jogalkotói (és nem jogalkalmazói) hatáskörbe tartoznak. A Ve. vonatkozó szabályainak kell ugyanis egyértelmű megoldást adni arra az esetre (helyzetre), hogy amikor a választás helyi eredményét a HVB már megállapította (esetleg az eredményt megállapító határozat már jogerőre is emelkedett), ám ezt követően azzal szembesül, hogy a kifogásban állított jogsértés megvalósult és annak tárgyi súlya az eredmény megsemmisítését indokolja.
- 734/735 -
A Ve. jogorvoslati rendszerének erre tekintettel való felülvizsgálata során elképzelhető egy olyan megoldás, mely szerint a szavazás napján történt jogszabálysértések egységesen - függetlenül attól, hogy az a szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntésével, (illetve ezen kívüli más tevékenységével, döntésével vagy a szavazóhelyiségben, illetve azon kívül történt egyéb jogszabálysértésekkel) kapcsolatos - az eredmény elleni fellebbezés formájában legyenek csak támadhatóak. E jogtechnikai megoldás implementálása esetén természetesen szükséges lenne bővíteni az eredmény elleni speciális jogorvoslat (azaz a fellebbezés) során alkalmazható jogkövetkezmények körét akként, hogy a jogorvoslati kérelmet elbíráló TVB vagy a Kúria a szavazatok újraszámlálása mellett akár a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését is elrendelhesse. Ez esetben a kérelmezők tehát csak ezen a jogalapon (azaz az eredmény megállapítása ellen) nyújthatnának be fellebbezést, így a TVB (valamint végső soron a Kúria) vonatkozásában fel sem merülne az (akár jogerős) eredményhatározat megsemmisítésére vonatkozó felhatalmazás kérdése. A párhuzamos jogorvoslati utak kivezetésével járó javaslat kodifikációjának további előnye, hogy meggyorsítaná a választás eredményének jogerőssé válását.
[1] Kúria: A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport - Összefoglaló vélemény https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/valasztasi_nepszavazasi_joggyak.pdf.
[2] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. számú törvény.
[3] Kvk.IV.37.504/2018/2. számú végzés.
[4] Kvk.IV.39.161/2024/5. számú végzés.
[5] Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzés.
[6] Kvk.IV.39.198/2024/4. számú végzés.
[7] Kvk.I.39.133/2024/4. számú végzése.
[8] KvK.IV.39.137/2024/7. számú végzés.
[9] Kvk.III.39.159/2024/4. számú végzés.
[10] KvK.VII.39.179/2024/6. számú végzés.
[11] Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzés.
[12] Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottság 239/2024. (VI.10.) számú határozata.
[13] Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottság 259/2024. (VI.14.) számú határozata.
[14] Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 88/2024. (IV. 15.) számú határozata.
[15] Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 92/2024. (IV. 19.) számú határozata. ■
JEGYZETEK
[1] A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport 2018. évi összefoglaló vélemény. (Kúria) 51.
[2] 2023. évi XXIV. törvény a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról 39. §
[3] Meg kell jegyezni, hogy a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetőjének egyes határozatai elleni jogorvoslati kérelmeket nem a Kúria bírálja el: a névjegyzéki kérelemmel kapcsolatos fellebbezés során amennyiben a HVI vezetője a jogorvoslatban foglaltakkal nem ért egyet, úgy azt - az automatikus döntéshozatali eljárás bevezetése következtében - a Fővárosi Törvényszék (Ve. 236. §), a helyi választási iroda vezetőjének egyéni választókerületek kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet az illetékes törvényszék bírálja el (Ve. 307/Q. §).
[4] Ve. 307/N. § (1) bekezdés.
[5] Vö. Ve. 307/N. § (2) bekezdés.
[6] Ve. 241. §
[7] Ve. 208. §
[8] Például bélyegzőlenyomat nélkül adja át a szavazólapokat vagy - különösen a nemzetiségi választások során - nem ad át, vagy nem megfelelő szavazólapokat ad át.
[9] Például a mozgóurnás szavazást a választópolgárnak a törvényi feltételek hiányában biztosítja, illetve azt annak fennállása ellenére tagadja meg, vagy a választópolgárt jogszerűtlenül utasítja vissza a szavazáson való részvételtől.
[10] Például a Ve. egyes tételes jogi korlátozásának megszegése (a szavazóhelyiségben való tartózkodás vagy az ún. relatív területi kampánytilalom).
[11] Ve. 218. § (2) bekezdés.
[12] A Kúria a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlatelemző csoportja a 2018. évi összefoglaló vélemény 5164.
[13] Uo. 57.
[14] Például Kvk.IV.37.504/2018/2., Kvk.IV.39.185/2024/6., Kvk.IV.39.161/2024/5., Kvk.IV.39.198/2024/4.
[15] Kvk.I.39.133/2024/4.
[18] Kvk.V.39.138/2024/5.
[20] Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottság 259/2024. (VI.14.) számú határozata.
[21] Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja.
[22] TVB 92/2024. (VI. 19.) számú határozata.
[23] TVB 88/2024. (VI. 15.) számú határozata.
[24] A Kúria a TVB határozatát az indokolás módosításával helybenhagyta.
[25] Ve. 241. § (3) bekezdés.
[26] Kvk.IV.39.185/2024/6. (61. pont.)
[27] Ve. 218. § (2) bekezdés. c) pont.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD főtanácsadó, Kúria (Werbőczy István Országbírói Kutatóintézet); egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék. A tanulmány a szerző álláspontját tartalmazza, és az nem értelmezhető a Kúria állásfoglalásaként.
[2] A szerző PhD-hallgató, választási irodavezető helyettes. A tanulmány a szerző álláspontját tartalmazza, és az nem értelmezhető a Kúria állásfoglalásaként.
Visszaugrás
