Jelentős előrelépésnek tekinthető a magyar szabályozásban a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mavétv.) hatálybalépése, amely külön törvényként rendelkezik a magánélethez való jogról és részletezi a jogi védelme feltételeit.[1] A törvény célja, hogy a magánélethez való jog a jogrendszerben hatékonyan kerüljön biztosításra, a jogvitákban érvényesíthető legyen annak fokozott védelme, a napjainkban e jogot érintő kihívásokra tekintettel, s hogy a magánszféra tiszteletben tartását előtérbe helyező szemlélet meghonosodjon a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén.[2] Erre tekintettel a Mavétv. újszerűen összefoglalja a magánélet védelme tárgyában a magánélethez való jog megvalósulásához kapcsolódó általános követelményeket, e jog védelméhez kapcsolódó egyes speciális feltételeket, valamint e jog megsértésének jogkövetkezményeit.
A következőkben megvizsgáljuk, hogy a Mavétv. egyes rendelkezései hogyan értelmezhetőek a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozásához kapcsolódóan. Bemutatjuk példálózóan, hogy a magánélethez való jog védelme tárgyában a törvény egyes szabályai mennyiben jelentenek változást a munkaviszony alanyai számára. Elemezzük továbbá, hogy azok hogyan hatnak ki a magánélet védelmének értelmezésére és ennek kapcsán a munkaviszonyban milyen dilemmák merülhetnek fel. A magánélethez való jog korlátozásának szabályait lapunk következő számában elemezzük.
1. A magánélethez való jog nevesített szabályozása a Mavétv.-ben: alapjog vagy személyiségi jog?
2. A magánélet védelme a Mavétv. és az Mt. viszonyában
3. A magánélethez való jog tartalma a Mavétv. irányadó rendelkezései szerint
3.1. A magánélet védelméhez való jog mint a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része
3.2. A magánélethez való jog megsértésének elhárítása
3.3. A magánélet felfedése elleni védelem
3.4. A magánélethez való jog alkotóelemei
4. A magánélethez való jog egyes kiemelt területei a Mavétv.-ben
3.1. A magánélet tiszteletben tartásához való jog
3.2. A családi élet és az otthon tiszteletben tartásához való jog
4.3. A kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog
4.4. Önálló személyiségi jogok vagy a védelem egyes jogtárgyai?
5. A magánélethez való jog tartalma az Mt. szabályaira is tekintettel
5.1. A magánélet felfedése a Mavétv., az Mt. és a GDPR rendelkezései alapján
5.2 Dilemmák az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat felhasználásakor
A Mavétv. jelentős újítása, hogy az önálló nevesített jogként szabályozza a magánélethez való jogot. Eszerint "[m]indenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák."[3]
A magánélethez való jogot ezáltal akként nevesíti, hogy az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés első mondatát részben idézi. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában e rendelkezés alapján történik hivatkozás a magánszférához való jogra és kerültek kimunkálásra ezen alapjog alkotóelemei.[4]
A magánélet védelme továbbá értelmezésre kerül a "magánélet szabadságával" összefüggésben is[5], illetve a ma-
- 39/40 -
gánélet szabadságához való jogként is levezetésre került az általános személyiségi jog alapján.[6]
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) nem jelenik meg expressis verbis a magánélethez való jog. Az általa védett jogtárgyakat (a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való kapcsolattartás) a személyiségi jogok általános védelme keretében ugyanakkor példálózóan felsorolja a Ptk. 2:42. § (1) bekezdése.[7] Tekintettel arra, hogy a Mavétv. szerint ezek a magánélethez való jog egyes kiemelt területeit alkotják, e jog nevesített újraszabályozása egyértelművé teszi a magánélethez való jog megjelölését a Ptk. szabályaihoz kapcsolódóan, illetve megerősíti a polgári jogi személyiségi jogi szabályozás tartalmát.
Változást jelent mindezek alapján, hogy a magánélethez való jog terminológiája egységesítésre került a Mavétv. alkalmazásában, amely egységes hivatkozási alapul szolgál a munkaviszonyban is. Mindazonáltal e jog egyaránt kapcsolódhat az Alaptörvény és a Ptk. szabályozásához is a Mavétv. rendelkezéseivel összefüggésben, ezért az adott tényállásra alkalmazandó jogi szabályozás függvényében lehet in concreto értelmezni a magánélethez való jogot, az alapjogi vagy a személyiségi jogi szabályozás rendszerében.
Új jogértelmezési kontextust eredményez a Mavétv. szabályozása azzal, hogy önálló jogforrásként "gyűjti össze a védendő érdekeket" a magánélet védelméhez kapcsolódóan, míg e jog részletes szabályait külön törvények szabályozzák.[8] Ekként mintegy az összekötő kapocs szerepét tölti be az egyes irányadó jogforrások között. Az a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályok "alapelvi szinten is megjeleníthető rendelkezéseit" foglalja össze, míg a jogvédelem tartalma adott esetben ezen túlmenően az alkalmazandó releváns külön jogszabályok figyelembevételével határozható meg. A Mavétv. a magánélet védelmére vonatkozó külön jogszabályokra tekintettel alkalmazandó, úgymint a polgári jog, a büntetőjog, a munkajog és az adatvédelmi jog stb. terén.[9]
A munkajogi szabályozást tekintve ennek megfelelően, figyelembe kell venni az Mt. 9. § (1) bekezdését, amely alkalmazni rendeli a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére a Ptk. 2:42-2:54. §-át. Ez utóbbiak közül kiemelhető a személyiségi jogok általános védelmének követelménye, amelyből levezethetően a magánélethez való jog védelme a személyiségvédelmi rendszer részét képezi.[10] Továbbá a Ptk. 2:43. § b) pontja, amely a nevesített személyiségi jogok között rögzíti, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a magánélet megsértése. Az Mt. idézett rendelkezését szem előtt tartva megállapítható tehát egyrészről, hogy a Ptk. magánélet védelmére vonatkozó rendelkezéseivel közvetlenül összefüggnek a Mavétv. rendelkezései, ezért azok alapvetően meghatározzák a magánélethez való jog értelmezését a Ptk. szabályainak alkalmazásakor is a munkaviszonyban. Másrészről a Mavétv. nem állapít meg különös szabályokat a magánélethez való jog védelme tárgyában a munkaviszonyban, illetve nem ír elő e tekintetben a törvény alkalmazása alóli kivételt vagy korlátozást. Rendelkezései ennek megfelelően kiegészítik a magánélet védelmére vonatkozó rendelkezéseket a munkaviszonyban is. A jogrendszer egységéből következően rendszertani értelmezéssel így a Mavétv. szabályai értelemszerűen irányadóak a munkaviszonyban érvényesülő személyiségi jogi védelem tárgyában, annak ellenére, hogy az Mt. 9. § (1) bekezdése taxatíve csak a Ptk. meghatározott rendelkezéseire tartalmaz hivatkozást. Ebből következően a Mavétv. és az Mt. viszonyában a magánélet védelmét tekintve újítás, hogy az előbbi rendelkezései kifejezettebbé teszik a munkaviszonyban a magánélethez való jog tiszteletben tartásának és ezen jogba való jogellenes beavatkozás elhárításának, megakadályozásának, illetve megelőzésének követelményét. A Mavétv.-ben a magánélethez való jog tartalmára vonatkozó rendelkezések - az Mt. és a Ptk. szabályaival összefüggésben - alapul szolgálnak ahhoz, hogy a magánélet védelme körébe tartozó jogos érdekeket a munkaviszonyban egyértelműen azonosítani lehessen, s hogy a magánélet védelmére vonatkozó követelmények a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban érvényesülhessenek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
