Napjainkban, amikor egyébként is sok kérdés merül fel az Európai Unió működésével, jövőjével kapcsolatban mind politikai, mind gazdasági értelemben, különösen időszerű olyan összefoglaló mű megjelenése, amely bár elsősorban közgazdaságtani alapokon szemléli a gazdasági integráció európai konstrukcióját, az egyes szakterületekre vonatkozó részletes elemzése és feltáró jellegű vizsgálatai folytán alapjául szolgálhat a gazdasági kormányzásban részt vevő állami és vállalati döntéshozók számára is.
A könyv alapját a szerző sokéves, széles körű kutatásai, valamint jelentős oktatási és tananyag-fejlesztési tapasztalatai képezték. "A kötet eredeti kézirata 2018-ban született. 2019 őszén az eredeti szöveg kiegészítésre került. A végső kiadói munkák 2020 elején zajlottak", mely kapcsán a szerző megjegyzi, hogy bár az időközben kitört koronavírus-válság, és annak következményei lényeges hatásokat gyakorolhatnak az európai integráció további folyamataira is, a "jelzett körülményekre tekintettel e mű előbbieket szükségképpen nem tárgyalhatta" (Halmai, 12).
A mű szövegében és az elemzésekben még 28 tagállam szerepel, mivel a szöveg lezárásakor a brit Parlament még nem fogadta el a kilépési megállapodást. A monográfia azonban kifejezetten a brexit kapcsán külön kitér a dezintegráció reálgazdasági és intézményi dimenzióban történő értelmezésére is.
A könyv amellett, hogy könnyed követhetőségének, olvasmányosságának, logikus felépítésének és magyarázó jellegének köszönhetően a laikus érdeklődő olvasó igényeit is kielégíti, multidiszciplináris megközelítése a szakma számára is sok újdonsággal szolgálhat, ugyanakkor az oktatásban is kiválóan alkalmazható akár átfogó tankönyvként, vagy egy-egy fejezete egy adott kurzus tematikájaként és szakirodalmaként. A mű továbbá kiváló áttekintést nyújt a tárgykörben alkalmazott fogalmakkal, azok meghatározásával és alkalmazásával, illetve annak korlátaival kapcsolatban. Az egyes fejezetek végén külön fogalmi összefoglalás is található, amely segíti a felkészülést, valamint az egyes fogalmak kapcsolódási pontjainak meghatározását a különböző témákhoz.
A könyv kiterjedt, nagyrészt külföldi szakirodalmi bázisra támaszkodik, nemzetközi összehasonlításban is jelentős irodalmi áttekintést ad, mely nagy segítséget nyújthat az egy-egy témában történő további elmélyüléshez. A számos szemléletes ábra nagyban hozzájárul az európai integráció gazdaságtana könnyebb megértéséhez.
A mű az európai gazdasági integráció rendszerét komplex módon, a legkorszerűbb nemzetközi elméletekre alapozva helyezi vizsgálódása középpontjába. A szerző egyik célkitűzése, az európai integrációs, valamint az európai közös politikák alkalmazott gazdaságtani megközelítésben történő tárgyalása, melyet a könyv tizenegy, egymásra épülő fejezetében kiválóan teljesít. Míg az első fejezet részét képző preferenciális liberalizációt, a piacméret és méretgazdaságosság kérdését, a további fejezetekben tárgyalt közös kereskedelempolitikát, illetve közös versenypolitikát döntően alkalmazott mikroökonómiai megközelítésben tárgyalja, addig a strukturális politika, a Gazdasági és Monetáris Unió, a fiskális politika, az európai növekedési potenciál és a strukturális reformok (Európa 2020) témaköreit alkalmazott makroökonómiai szempontból elemzi. A Közös Agrárpolitika fejezetben - annak egyediségére tekintettel - mindkét megközelítést alkalmazza.
A kötet az első fejezetben áttekinti a globális és a regionális integráció legfontosabb területeit, így a gazdasági integráció európai konstrukciójának alapvető fogalmait, egyes fokozatait és az ezekhez kapcsolódó szuverenitást érintő kérdéseket, a mélyülés, a magintegráció, illetve a differenciált (eltérő mértékű) integráció folyamatát.[1] Bemutatja a különböző integrációelméleteket: a föderalista és kormányközi megközelítést, a neofunkcionalizmust, az intergovernmentalista és az institucionalista irányzatot, illetve a többszintű kormányzás (multi-level governance) elméletét. A fejezet részletesen foglalkozik a belső piac és a négy alapszabadság kérdéseivel, a vámunió hatásaival, valamint a gazdasági integráció kereskedelmi, jövedelmi, fizetésmérlegben bekövetkező, illetve gazdasági növekedésre gyakorolt hatásainak mérésével és a becslésre alkalmazott modellekkel, valamint a piacméret és a méretgazdaságosság összefüggéseivel.
A második fejezet a közös kereskedelempolitikát tárgyalja. A szerző felteszi a kérdést, hogy miért van
- 35/36 -
szükség egyáltalán közös kereskedelempolitikára, melyre az érvek rendszerezésével és magyarázatával adja meg a választ, majd bemutatja a közös kereskedelempolitika alapelveit, céljait, melyek meghatározása - azok implicit, nem egyértelmű volta miatt - nem is olyan egyértelmű. A kötet ezen része táblázatba foglalva szemlélteti, majd elemzi az alapelvek és célok megvalósításának eszközeit, illetve az érvényesítésükhez szükséges kereskedelmi megállapodások típusait, kiemelve a szabadkereskedelmi megállapodások növekvő jelentőségét. A fejezet részletesen bemutatja a jelenleg hatályban lévő, valamint tervezett kereskedelmi megállapodásokat.
A kereskedelempolitika kapcsán kerül részletesen bemutatásra a dezintegráció fogalma, mely az integráció mélységének a csökkenése mind reálgazdasági, mind intézményi értelemben. "Az intézményi dezintegráció szélső változata a mélyintegráció rendszeréből történő teljes kiválás, a mélyintegráció teljes megszűnése valamely alkotórész (tagállam) vagy a teljes integrációs entitás tekintetében. Utóbbiakra eddig nem volt példa. A témakör különös aktualitásra tett szert az Egyesült Királyság EU-ból történő kiválása, a brexit összefüggésében", ezért a dezintegráció problémakörét a brexit példája[2] segítségével mutatja be a szerző (Halmai, 68-69.).
Az EU-ból történő kilépésre (a dezintegrációra) az Egyesült Királyság esetéig nem volt példa. A mű sorra veszi azokat a lehetőségeket, amelyek elvileg meghatározhatták az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kereskedelmi és egyéb viszonyait: bemutatja, milyen lenne az együttműködés az EGT tagállamaival hasonló státusz betöltése (mint például Norvégia, Izland és Liechtenstein), Svájccal kiépítetthez hasonló kétoldalú megállapodások rendszere, vagy szabadkereskedelmi megállapodás (ld. pl. Kanada) esetén. Felmerülhet még a vámunió (pl. Törökország) lehetősége is. Halmai a kézirat megszületése időszakában a következőket emelte ki: az "Egyesült Királyság a lehetséges opciók között kompromisszumként »testre szabott rendezést« (bespoke arrangement) kereshet az EU-val. E megállapodásnak valószínűleg egyensúlyban kell tartania a belső piaci hozzáférés és a függetlenség céljait. Ám a belső piaci hozzáférés szükségképpen az EU belső piaci szabályainak történő megfelelést követeli meg. Azaz csak korlátozott függetlenséget tehet lehetővé. Minthogy a megállapodás politikai folyamat eredménye lesz, annak tartalma előre nem állapítható meg. [...] Az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelem bármely fenti változat megvalósulása esetén - eltérő mértékben ugyan, de - költségesebbé válik (IMF 2017). A vámterhek várhatóan növekedni fognak. Ez a kereskedelem az EU-n kívüli országok irányába történő eltereléséhez vezethet. [...] A statikus hatásokon túl jóval negatívabb kilátások körvonalazhatók a dinamikus hatásokra, a beruházások és a termelékenység változásainak hatásaira is tekintettel" (Halmai, 74-76.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
