A V. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság cégjegyzékének adatai szerint a társaságnak két tagja van, a V. PLUS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és Sz. Péter. Ez utóbbi tag egyúttal vezető tisztségviselőként képviseleti joggal is rendelkezett, azonban a képviseleti jogosultsága (az 5 éves időtartam letelte miatt) 2010. december 5-én megszűnt.
Az elsőfokú bíróság a hozzá 2012. május 22-én a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal bejelentését (amely szerint a cégjegyzék nem tartalmazza a cég pénzforgalmi számlaszámát és az azt vezető pénzügyi intézmény nevét és címét) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 80. § (1) bekezdése alapján az abban meghatározott felhívással megküldte a cég részére a cég székhelyére, ahonnan a küldemény "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett a feladóhoz, azonban azt Sz. Péter tag és ügyvezető a lakcímén az édesanyja útján átvette.
Az elsőfokú bíróság a 2012. szeptember 26-án kelt 3. számú végzésével felhívta a társaságot a törvényes működés harminc napon belül történő helyreállítására, és kötelezte a társaságot 50 000 forint eljárási illeték külön felhívásra az állam javára történő megfizetésére. A határozat indokolása szerint a cég nem tartja be a működése során a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a cégnek nincs bankszámlája, így a működése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 38. § (2) és (3) bekezdésébe ütközik. A végzést Sz. Péter tag és volt vezető tisztségviselő a lakcímén édesanyja útján átvette, amelyre figyelemmel az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével megállapította, hogy a 3. számú végzése 2012. november 9-én jogerőre emelkedett.
A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást 2013. december 31-én újraindította és új számra iktatott 2013. február 20-án kelt 2. számú végzésével felhívta a cég képviselőjét, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a végzésben foglaltakat, illetve ha nem vitatja, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg. A törvényességi eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést a Ctv. 7. § (1) bekezdésében (székhelyhasználat) jelölte meg. A végzést Sz. Péter tag és volt vezető tisztségviselő a lakcímén 2013. március 25-én az édesanyja közreműködésével átvette.
Az elsőfokú bíróság a 2013. augusztus 12-én kelt 3. számú végzésével a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította. Határozatát a Ctv. 81. § (6) bekezdésére és a 84. § (1)-(2) bekezdésére alapította és azzal indokolta, hogy a korábbi végzésével alkalmazott intézkedés hatástalannak bizonyult a társasággal szemben, ezért úgy ítélte meg, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelhető további intézkedések sem vezetnek eredményre. Tájékoztatta a céget, hogy a végzés jogerőre emelkedését követően a cég ellen elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását a Ctv. 116. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.
- 4/5 -
A 3. számú végzés ellen Sz. Péter, mint a cég tagja fellebbezett, kérte az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára. Előadta, hogy a cég nevére és székhelyére érkező postai küldeményeket nem tudta átvenni, mivel a cég székhelyére nem tudott bejutni a jogi személy tagjának, a V. PLUS Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság törlését követően, de a taggyűlés összehívásáról sem tudott gondoskodni, mert az ügyvezetői megbízatása is lejárt, a társaságnak nincs ügyvezetője. Ilyen körülmények között a cég törvényes működésének helyreállítása nehézségekbe ütközik, de cég törvényes működését helyre akarja állítani.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
A Gt. 29. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
A Gt. 149. §-a alapján a korlátolt felelősségű társaság törvényes képviseletét egy vagy több ügyvezető látja el.
Az elsőfokú bíróság a V. PLUS Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság ellen a törvényességi felügyeleti eljárást Budapest Főváros Polgármesteri Hivatal bejelentésére 2012. május 22-én indította, amikor a cégjegyzék adatai szerint a társaságnak már nem volt törvényes képviselője, ugyanis Sz. Péter ügyvezetői tisztsége 2010. december 5-én megszűnt a Gt. 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a megbízatás időtartamának lejártával.
Az elsőfokú bíróság az eljárása során nem gondoskodott a társaság szabályszerű képviseletéről, pedig erre a Pp. 74. §-a és a Ctv. 81. § (1) bekezdésének e) pontja alapján többféle jogi lehetősége is volt.
A céggel szemben szabályszerű képviselet biztosítása nélkül lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait sértette meg, amely miatt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
