Tamás Dóra Mária: beszámoló A jogi szaknyelv terminológiai és oktatási kihívásai című konferenciáról (MJNY, 2018/2., 38-39. o.)

Szeged, 2018. november 16.

2018. november 16-án a Szegedi Tudományegyetem adott otthont az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. kezdeményezésére a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Összehasonlító Jogi Intézetével közösen megrendezett, A jogi szaknyelv terminológiai és oktatási kihívásai címet viselő konferenciának. Az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézete a postdami partnerintézménnyel (Universität Postdam) együtt a graduális (német jogi képzés/Fachkurs Deutsches Recht) és a posztgraduális (német jogi szakfordítói szakjogász/szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak) német nyelvű képzéseit már 1997 óta kínálja hallgatóinak.[1] A képzés keretében lehetőség nyílik az adott idegen nyelv országainak polgári jogi, büntetőjogi és közigazgatási jogi területeinek megismerésére, továbbá német-magyar nyelvpárban jogi szakfordítási órák látogatására. A képzés során számos terminológiai kihívással is szembesülnek a hallgatók.

A konferencia résztvevőit elsőként dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter köszöntötte, aki kiemelte, hogy szükség van a jogi szövegek jó minőségű szakfordítására, és a szaknyelvi szókincs kialakításában az OFFI Zrt.-nek fontos a szerepe a jövőben is. A miniszter úgy fogalmazott, a jog alapvetően konzervatív tudomány, a magyar jog alapfogalmai a római jogból származnak. A globalizáció terjedésével azonban egyre nagyobb az angol nyelv szerepe, nem tartja azonban jó iránynak az angol fogalmak szerepeltetését a magyar jogban. Az informatika, a digitalizáció terjedése új kihívásokat teremt. A kérdés az, hogy a hagyományos jogszabályi terminológia alkalmas-e a jövő kérdéseinek rendezésére, és ebben a felgyorsult világban a jogalkotó felelőssége abban áll, miként tud ezekre a robbanásszerű változásokra adekvát választ adni, az értékek megőrzése mellett. A tárca vezetője hangsúlyozta, hogy egy jogszabály nyelvezetének érthetőnek kell lennie, ha ez nem sikerül, nem mondható el, hogy a törvény a köz­érdek és közakarat kifejezője. A miniszter úr beszédét dr. Gellén Klára rektorhelyettes köszöntője követte, aki az oktatás szerepét hangsúlyozta a szakmai életben, és a helyi egyetemi angol és német nyelven folyó képzés előnyeit emelte ki.

Az első előadó dr. Németh Gabriella (az OFFI Zrt. vezérigazgatója) A közérthető jogalkotás, a jogi szakfordítás és a fordítás etikájának összefüggései címmel a jogi szövegek közérthetőségének jelentőségére hívta fel a figyelmet a digitális térben, és kiemelte a nyelvészeti képzés hiányának problémáját a jogi képzésben. Az OFFI az okirati és terminológiai adatbázisok építésében remek eszközt lát ahhoz, hogy a magyar jogi és a magyar közigazgatási szaknyelv a digitális térben jelen legyen és fejlődhessen. Az előadó szerint a terminológiaépítés szorosan összefügg a jelenlegi hiteles fordítási és jogszabályfordítási közfeladatokkal, amelyek a jövőben a globális kihívásoktól függően is bővítendőek. A jogalkotásról szóló jogszabály (2010. évi CXXX. törvény 2. §) előírja, hogy egy jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie, és a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást is kell, hogy csatoljon. Az előadó ezt egy példával is illusztrálta, amelyhez a jogalkotási törvény preambulumának egy szövegrészletét használta fel. Az OFFI Zrt.-n belül az elmúlt időszakban számos fejlesztés történt. Az eredmények közül érdemes megemlíteni a részvételt az Igazságügyi Minisztérium jogszabályfordítási programjában, a képzési központtá válást, a gyakornoki és mentori program megújulása mellett a dokumentumtárat, a IUSTerm jogi és terminológiai adatbázis építését és az online elérhető ingyenes szakmai kiadványokat.[2]

Dr. Detlev W. Belling (Universität Potsdam) a német nyelvű jogi és szakfordítói képzés professzoraként az oktatás során alkalmazott módszertani kérdéseket helyezte Methodische Fragen bei der Ausbildung in der deutschen juristischen Fachsprache (A német jogi szaknyelvi képzés módszertani kérdései) című előadása középpontjába. A jogi fogalmak megértése erőfeszítéseket kíván, a forrásnyelv és a célnyelv jogi fogalmainak ismeretét egyaránt megkívánja, amit német nyelvű beszédében számos esettel és példával illusztrált (például a látszólag azonos fogalmak közti különbségek felismerése, a fogalmak változása az időben, a szándékosan homályosan hagyott, tág értelmezésű fogalmak használata,

- 38/39 -

a másik ország jogrendszerében hiányzó jogintézmények által okozott űr betöltése).

Dr. Vadász Viktor bíró (Fővárosi Törvényszék) a Tolmács a bírósági eljárásban - történeti visszatekintés és jövőbeli kihívások című előadásában történeti visszatekintést nyújtott a hallgatóságnak a tolmácsok, illetve a hites tolmács szerepéről a különböző korokban, majd kitért a tolmácsok mai jogállására, a tolmácsjegyzék és a minőségbiztosítás jelentőségére. Az előadó hangsúlyozta továbbá a tolmácsok továbbképzésének fontosságát, amelyben személyesen és aktívan részt vesz, de nem tartja elhanyagolhatónak a másik oldal képzését sem, hiszen a bíráknak is tisztában kell lenniük azzal, hogyan tudnak a tolmácsokon keresztül a legmegfelelőbb módon kommunikálni.

Dr. Gáspár Endre az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Jogszabályfordítás holisztikus megközelítésben - Az Igazságügyi Minisztérium jogszabályfordítási programja című előadása keretében a Nemzeti Jogszabálytárban[3] nemrég elérhetővé vált minőségi jogszabályfordítások nyilvános rendelkezésre bocsátását Magyarország versenyképességével kötötte össze. A még napjainkban is zajló, elsősorban a jogszabályok angol nyelvű változatainak közzétételét célzó program mellett az elmúlt időszak eredményei közé sorolta a jelenleg belső elérhetőségű jogszabályfordítási útmutatót, a Termin terminológiai adatbázis megújulását és bővítését a jogszabályfordításokból kinyert új terminusokkal és a magyarázatokkal mint új adatmező-kategóriával.[4] Az előadó bemutatta a jogszabályfordítások folyamatábráját, amelynek az OFFI Zrt. a jogszabályok fordításával szerves részét képezte. Érdekességként kiemelte, hogy az Alaptörvény legújabb fordítása egyfajta szintézist képez az eddigi öt fordításhoz képest. A jogszabályfordítási útmutatóval a jogi szakfordítók hasznos tanácsokat kaphatnak az angol-magyar nyelvpárban előforduló nehézségek kezeléséről. Ezek közé tartozik például a személyes névmások használata, amely az Alaptörvényben angolul he or she megoldással szerepel, de nem ez az egyetlen, a gyakorlatban létező változat, mint ahogyan azt az egyesült államokbeli szokások a person/he or she/they alkalmazásával mutatják; ennél egyszerűbb az uniós minta a he hímnemű alak használatával, amelyet a Nemzetközösség tagjai az ún. Interpretation Act jogszabályok alkalmazásával oldanak fel, amelyben az szerepel, hogy a hímnemű névmás alatt mindkét nem értendő.

Pöschl Dániel (SZTE ÁJK) mint Németországban végzett jogász, jogi szakfordító és a szegedi-postdami képzés végzett hallgatója beszélt a Szakfordítók ki- és továbbképzése című előadásában a jogi szakfordítók esetében a szaktudás, a nyelvi ismeretek és a megfelelő díjazás fontosságáról. A konferenciát Christoph Lehker oktató (Universität Potsdam) német nyelven elhangzott videó­előadása zárta, aki a német jogi képzés magyar hallgatóinak 2012 óta a DAAD támogatással kínált intenzív német nyelvi felkészítő tréningjeit ismertette, amelyek jelenlegi formájukban online és személyes jelenlétet igénylő kurzus keretében zajlanak (lásd Möglichkeiten und Grenzen der studienbegleitenden Deutschausbildung - ein Erfahrungsbericht aus Potsdam/Az intenzív szaknyelvi felkészítő tréning lehetőségei és korlátai - élménybeszámoló Postdamból). A konferencia jó hangulatban, színvonalas előadásokkal körülbelül hatvan érdeklődő keretében zajlott le.■