Az alábbiakban lexikográfiai-szemantikai módszerek segítségével teszek kísérletet a környezetvédelmi témájú jogi szövegekben előforduló egyes szakkifejezések célnyelvi megfelelőjének feltárására, ezen keresztül bemutatva az ilyen szövegek fordítási nehézségeit.[1]
Fel kell hívni a figyelmet a környezetvédelmi témájú jogi szövegek fordításához használandó forrásanyag széles körére. Adrian Loets An Old Debate Revisited: Applicability of Environmental Treaties in Times of International Armed Conflict Pursuant to the International Law Commission's 'Draft Articles on the Effects of Armed Conflict on Treaties' című 2012-es cikke (Loets 2012: 127-136) jól példázza azt, hogy milyen sok különböző szakterület - ezzel szaknyelv - alkalmazandó hasonló jogi szövegekben egymással párhuzamosan. A Time of International Armed Conflict kifejezésről első látásra megállapítható, hogy nemzetközi jogi szakkifejezés. Ennek megfelelően a helyes lefordításához először azt érdemes ellenőrizni, hogy a magyar nyelvre lefordított nemzetközi jogi dokumentumokban (nemzetközi szerződésekben, bírósági döntésekben) szerepel-e már. Az International Armed Conflict szókapcsolat mint szakkifejezés több európai uniós előzetes döntésben (C-542/13, C-562/13, C285/12.) is előfordul, és szinte minden esetben nemzetközi fegyveres konfliktusnak fordítják. Ehhez képest kivételt jelent a C-285/12 sz. előzetes döntésben előforduló nemzetközi fegyveres összeütközés szakkifejezés. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előremozdítására szolgáló iránymutatások II/9. pontjának angol változatában az International Armed Conflict, a magyar változatban megint a nemzetközi fegyveres konfliktus szerepel.[2] Az 1949. augusztus 12-i genfi egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló jegyzőkönyv (I. jegyzőkönyv, Genf, 1977) címének idevonatkozó részlete angolul Relating to the Protection of Victims of International Armed Conflicts. Csak önmagában a cím lefordításához már figyelembe kellett venni a nemzetközi humanitárius jog szókészletét is.
A szöveghűség és a tartalmi tisztaság mellett érdemes mindig szem előtt tartani a következetességet is: ha az adott területen egy kifejezésnek egy adott nyelven már létezik széles körben használt megfelelője, érdemes azt alkalmazni, akár annak ellenére, hogy a használt kifejezés nem a legszerencsésebb. Erre példa a jogalap nélküli gazdagodás és a brit angol jogi nyelvben használt unjust enrichment (mely inkább jogtalan gazdagodást jelent); a brit angol jogászok annak ellenére használják ezt a - jogintézmény tekintetében a jogalap nélküli gazdagodással szinte teljesen azonos tartalmat fedő - szakkifejezést, hogy ennél az unjustified enrichment (jogosulatlan, tehát jogalap nélküli gazdagodás) sokkal pontosabban visszaadná annak jelentését.
A cikkben előforduló environmental destruction tipikusan környezetvédelmi jogi szakkifejezésnek tűnik, azonban általánosan alkalmazott és elfogadott magyar fordítása nincs. A leggyakrabban környezetkárosításnak fordítják, más jogterületen, az energiajogban viszont inkább környezetrombolásnak, például az Európai Parlament (2010/C 117 E/28) állásfoglalásában, vagy a magyar joganyagban a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) országgyűlési határozat 3.1 pontjában ez utóbbi kifejezés szerepel.
Más jogterületeken gyakran visszaköszönő kifejezés a threshold. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - Zöld könyv az elektronikus közbeszerzés Európai Unión belüli alkalmazásának kiterjesztéséről [COM(2010) 571 végleges] 3.8 pontja értékhatár alatti közbeszerzéseket említ, angolul: below the threshold. Az emberi jogok területén is rendszeresen esik szó tűréshatárról, legalacsonyabb vagy legmagasabb mértékről - a környezetvédelem területén azonban ennek létezik bevett és általánosan alkalmazott fordítása, ez pedig a küszöbérték vagy csak egyszerűen küszöb.
Mivel a környezetvédelmi jog jelentős részét nemzetközi egyezmények, szerződések alkotják, szükségünk lehet az ilyen dokumentumok sajátos nyelvezetének ismeretére is. Adrian Loets cikkében szerepel a következő fordulat: "[...] Cynically, the major military powers - remarkably except for Russia - have excluded precisely these weapons from the Additional Protocol I's scope through reservations." (Loets 2012: 128) A Black's Law
- 42/43 -
Dictionary a reservation szó jelentését a következőképpen határozza meg:
"Reservation
1. The creation of a new right or interest (such as an easement), by and for the grantor, in real property being granted to another.
2. The establishment of a limiting condition or qualification; esp., a nation's formal declaration, upon signing or ratifying a treaty, that its willingness to become a party to the treaty is conditioned on the modification or amendment of one or more provisions of the treaty as applied in its relations with other parties to the treaty."
Bár látható, hogy a szó elsődlegesen egészen mást jelent, a nemzetközi szerződések jogában egy eltérő, szűkebb jelentést kap; ezt a jogintézményt pedig a magyar jogban fenntartás néven ismerjük.
Megint a nemzetközi szerződések joga fog eligazítani a host State fordításakor. Itt is szükséges lesz túllépni a szakkifejezés elsődleges jelentésén: a legtöbb nemzetközi jogi dokumentumban, melyeknek témája az emberi jogok, azon belül is a személyek mozgása, a menekültek jogállása, ezt befogadó államnak kell fordítani. Itt azonban környezetvédelmi jogról van szó, ennek következtében nem beszélhetünk befogadásról. Ha a szakkifejezést a környezet oldaláról próbáljuk megragadni, az eredmény egy hosszú körülírás lesz, mint például az állam, melynek területén a védendő környezeti érték található. Egy ilyen körülményes megoldás helyett érdemes a szakkifejezést az állam jogállása szempontjából megközelíteni, és előtérbe helyezni azt a forrást, ami környezetvédelmi kötelezettséget telepít az államra; innen kiindulva a (szerződésben) részes állam megfelelő fordítás lesz, ha a mondatból, szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy a nemzetközi szerződés alapján az államnak természeti értékek védelmére keletkezett kötelezettsége. Ezt az egyértelműsítést szolgálhatja, ha az olyan általánosabb jellegű kifejezéseket, mint például (Adrian Loets cikkének következő mondatában szereplő) war-specific degradation összetételt szűkebb jelentésben fordítjuk le, mint amennyire önmagában a kifejezés, vagy az azt tartalmazó mondat pontos fordítása érdekében szükséges lenne. A háború okozta romlás helyett, mely nemcsak természeti, hanem kulturális javak károsodását is jelenti, beszélhetünk inkább környezeti kárról, ezáltal nem változtatunk a szöveg jelentésén, hiszen az eddig kizárólag a környezetre koncentrált, azonban a korábbi mondatot ezáltal gördülékenyebbé tesszük. Jogi szövegek esetében ugyan nem szerencsés szabadabb fordítást készíteni, de a fenti enyhe eltérés - figyelembe véve, hogy a fordított szöveg tudományos szakcikk és nem jogszabályszöveg vagy egy ítélet, végzés, ennél fogva közvetlen joghatással nem bír - veszélytelen, nem okoz lényegi változást a szöveg tartalmában, ellenben könnyíti a megértést és gördülékenyebbé teszi a célnyelvi szöveget.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
