A Személyek Munkacsoport 2000. október 19-én dr. Petrik Ferenc vezetésével ülést tartott. Megvitatta:
dr. Jobbágyi Gábornak "Az ember és az emberi személyiség" problematikáját taglaló,
dr. Havasi Péternek ,A személyek polgári jogi védelmét" taglaló és dr. Darák Péternek "A jogi személyek létrejöttével és megszűnésével" foglalkozó tanulmányait.
Dr. Jobbágyi Gábor tanulmányában kifejtette, hogy a személyek joga feltétlenül bővítendő, modernizálásra szorul. A jelenlegi Ptk.-ban a képviselet szabályai kuszák, logikátlanok, áttekinthetetlenek, helytelenül a kötelmi jogban nyertek elhelyezést, holott a képviselet csak meghatalmazás esetén kötelmi jogi jellegű. Az összes többi esetben személy- és családjogi képviseletről van szó. A jelenlegi szabályokból nem derül ki, hogy kik a törvényes képviselők, a szülők, a gyám és a gondnok képviseleti jog részben a Ptk.-ban, részben a családjogban nyert szabályozást. Kiemelte, hogy az alkalmazottat és a tagot megillető képviselet sem kötelmi jogi jogcímen alapul, hanem a jogi személyek szervezeti képviseletével kapcsolatos, illetve az örökbefogadás, amely a családi jog részeként is a klasszikus polgári jogba tartozik, szintén képviseleti jogokat és kötelezettségeket teremt. A gondnokság problematikájával összefüggésben rámutatott arra, hogy nincs egységes szabályozása, nincsenek értelmezhető, használható tartalmi szabályai, amely alapvetően akadályozza az emberi jogok érvényesülését (pl. az elmeegészségügy területén).
A gyámsági jogot is az egységesség hiánya jellemzi, illetve a gyám tevékenységének felügyeletéhez hiányoznak a megfelelő eszközök. A személyiségi jogok szabályozását vizsgálva megállapította, hogy a 90-es évekre egy többé-kevésbé megfelelő személyiségvédelmi rendszer alakult ki, viszont a Ptk. szabályainak tartalmi része gyakorlatilag nem változott, továbbra is súlyos koncepcionális hiányosságok, ellentmondások találhatók benne. A személyiségvédelem néhány kulcsterülete hiányzik, vagy csak dekralatív jelzéssel van jelen. Általánosítható hiányosság, hogy a Ptk. az egyes személyiségi jogok fogalom-meghatározását nem tartalmazza, nem említi meg a sérelem eseteit, nem szól az egyes jogok jogos korlátozásának lehetőségeiről, nem utal a törvénynek az Alkotmánnyal való kapcsolatára. A névviseléssel való joggal összefüggésben hiányolja, hogy a Ptk. nem utal a jogszerű névhasználat eseteire. A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme körében ellentmondásos a sajtó-helyreigazítási eljárás, részben a Ptk.-ban, részben a Polgári perrendtartásban való szabályozása. A képmás és a hangfelvétel védelme bővítendő, néhány újabb esetkörrel (pl. a modell helyzete és jogai, a rejtett felvétel kérdése, a tömegfelvételek). A titokvédelmi szabály nem definiálta a titok fogalmát. A jogsértő magatartások leírása ellentmondásos, hézagos. A magánlakás védelme esetében nem tisztázott a tulajdonvédelmi, illetve birtokvédelmi eszközökhöz való viszony, illetve, hogy jogi személyeket megillet-e, ha igen milyen helyiség tekintetében a védelem. A szabadság védelmének szabályozása elfogadhatatlan, mert nincsenek meghatározva a terület szinte önállóvá nőtt részterületei (pl. a munka szabadsága, a nemi szabadság, a mozgás szabadsága). A Ptk. generálisan a jogellenes korlátozást tiltja, ezért bármilyen jogszabályban meghatározott korlátozás jogosnak minősülhet. Az élet, testi épség, egészség védelme körében kiemeli, hogy az orvosi tevékenység az új egészségügyi törvény szemlélete szerint polgári jogi jellegű. A bírói gyakorlat mégis a Ptk. 339. §-a alapján bírálja el a kárigényeket, ezért a gyógyítási szerződést önálló szerződésfajtaként kellene kezelni, és önálló felelősségként szükséges szabályozni az orvosi felelősséget. Kiegészítésre szorul az élet kezdetének és végének szabályozása a Ptk.-ban. Hiányzik a magzat jogi státuszának meghatározása, amely a tanulmányíró álláspontja szerint alakulóban lévő emberi személy, akinek jogképessége általános, egyenlő és ideiglenes. A Ptk.-ból az sem tudható, hogy a törvény mit tekint a halál időpontjának, hiszen az egészségügyi törvény a mai orvosi gyakorlat alapján megkülönbözteti a klinikai és az agyhalál fogalmát, de a Ptk. azt sem rögzíti, hogy a halál bekövetkezését orvosi vizsgálattal kell megállapítani, amelynek alapján halotti anyakönyvi kivonatot kell kiállítani. Indokolt lenne nevesíteni a kegyeleti jogot, amely összefügg a holttestből való szerv kivételével, a boncolás kérdésével, a sírhelyhasználattal, temetéssel, továbbá a kegyeleti jogként újraéledő számos személyiségi jog jóval szélesebb kört fog át, mint a meghalt személy emlékének megsértése, illetve jó hírnevének sérelme. Utalt arra, hogy a természetes személyek személyiségvédelme mellett szükséges a jogi személyek személyiségvédelmének szabályozása is. Bővíteni kell a jogi személy felelősségét (pl. a nem munkaviszonyban álló tagok felelősségére vonatkozó szabályokkal).
A Munkacsoport a tanulmány alapján az alábbi állásfoglalásokat fogadta el:
1. Az új kódex megalkotása során erőteljesen növelni szükséges a joganyag súlyát és kidolgozottsági színvonalát.
2. A Személyek c. kötet tartalmát arra figyelemmel kell megállapítani, hogy a családi jog is a Ptk. részévé válik. Erre figyelemmel a Személyek c. rész tartalmazza a gyermekek jogképességére, törvényes képviseletére, és a gyámságra vonatkozó szabályokat. Itt kell elhelyezni a gondnokságra vonatkozó rendelkezéseket is.
Egyetért a Bizottság azzal is, hogy a családi jog vagyonjogi része kerüljön vissza a szorosan hozzákapcsolódó polgári jogi anyaghoz.
3. A Ptk. tartalmazzon személyiségvédelmi generál klauzulát. Emellett külön nevesített személyiségvédelmi jogterületeket is foglaljon magában, így
a) névjog, névvédelem,
b) jó hírnév, becsület, emberi méltóság védelme, amely magába foglalja a diszkrimináció tilalmát is,
c) képmás és hangfelvétel védelme,
d) titokvédelem,
e) a magánlakás védelme,
f) a szabadság védelme,
g) élet, testi épség, egészség védelme.
Az egyes területeken belül is szükség van a fogalom-meghatározásra, és nevesíteni kell a jogsérelem egyes legfontosabb eseteit.
4. A Ptk. határozza meg az élet kezdetének és végének idejét és a magzat státuszát.
A Munkacsoport a tanulmány alapján javasolja, hogy a kodifikáció során a kötelmi jog körében történjék meg a gyógyítás szerződés kategóriájának kidolgozása.
Dr. Havasi Péter tanulmányában a bírói gyakorlat elemzése alapján foglalta össze azokat a problémákat, amelyek a személyek polgári jogi védelme körében a bírói gyakorlatban gondot okoznak, és egyúttal de lege ferenda javaslatokat tartalmaznak. A jelenlegi szabályozást elsősorban azért nem tartja kielégítőnek, mert nem határozza meg az általános személyiségi jog fogalmát, illetve nem tartalmazza a személyiségi jogok teljes felsorolását. A személyiségi jogokat is sértő magatartás jogellenessége az emberi életminőség sérelmében mutatkozik meg. A bírói gyakorlatra utalva felhívja a figyelmet arra, hogy a személyiségi jogok is csak a rendeltetésszerű joggyakorlás betartása mellett érvényesülhetnek. A jogellenességet csak a sértett beleegyezése, a jogszabály felhatalmazása, a jogos védelem vagy a szükséghelyzet zárja ki. A Ptk. azonban csak a sértett beleegyezéséről szól, amelyet a Ptk. 207. § (3) bekezdése értelmében, mint joglemondó nyilatkozatot kiterjesztően nem lehet értelmezni. A személyhez fűződő jogok védelme a jogi személyeket is megilleti, olyankor, amikor jellegéből következően a személyiségi jog nemcsak magánszemélyt érinthet, pl. a névviseléshez vagy a jó hírnévhez való jog esetében. A bírói gyakorlat szerint a korlátolt felelősségű társaság is érvényesíthet sajtó-helyreigazítási igényt a jó hírnevét sértő valótlan tényállítások közlése esetén. A joggyakorlat a jogvédelmet kiterjesztette a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan gazdasági társaságokra is, amelyek saját név alatt jogot szerezhetnek, és kötelezettséget vállalhatnak. Kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a személyiségi jog alanyai nem a saját személyes adottságukhoz igazodva, illetve személyiségük értékelésétől függően, hanem mindenkivel szemben azonosan alkalmazott mérce alapulvételével jogosultak a személyiségi jog sérelméből származó igény érvényesítésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
