Panta rhei (minden cseppfolyós) - Herakleitosznak ez a leggyakrabban idézett felismerése az európai versenyjog vonatkozásában napjainkban is meglepően találó. Különösen annak tűnik, ha a versenyjognak (ez alatt itt csak a tisztességtelen piaci magatartás jogát értem) a fogyasztóvédelem irányában történő eltolódását figyeljük.
Az EU Bizottsága (a továbbiakban: "Bizottság") a fogyasztóvédelemről Zöld Könyv1-et tett közzé 2001-ben, ezt követően és annak kapcsán széleskörű vita bontakozott ki, majd pedig 2003. január 22-én és 23-án a Bizottság 150 szakember részvételével, ahol is az EU tagállamai is képviseltették magukat konzultációt (workshop) rendezett. Ennek eredményeként a Bizottság a Tanáccsal együtt most már Irányelv-tervezetet2 tett közzé. Ez utóbbinak célja olyan jogi mechanizmus létrehozása, amely védi a fogyasztót a tisztességtelen üzleti magatartással szemben.
Az Irányelv-tervezet kiindulása az egységes belső piac (jelenleg 15 ország) megléte, amelyen folyamatosan jelennek meg olyan új termékek, amelyeket a fogyasztó saját országában nem kaphat meg (6. pont). Az e tárgyban végzett felmérés ugyanakkor azt mutatta, hogy az egyes tagországokban a kiskereskedelmi árak között gyakran 40%-os eltérés is előfordulhat, mind lefelé, mind felfelé. (S akkor még nincs is szó a jövedelmi viszonyok közötti eltérésről - a szerző megjegyzése.) Ezért az Irányelv-tervezet következtetése, hogy a további integráció és a verseny fejlődése nagyobb konvergenciát eredményezhetne, ez pedig egyrészt a fogyasztók számára lehetne előnyösebb, másrészt a piac hatékonyabb funkcionálását is szolgálhatná. A határon túli bevásárlások (cross-border shopping), valamint az elektronikus kereskedelem (e-mait shopping) ugyancsak előmozdíthatná az árak konvergenciáját, valamint csökkentését (9. pont).
Egy fogyasztói megkérdezés (Eurobarometer) ezenfelül azt mutatja, hogy az EU-ban a fogyasztók 53%-a biztosan, vagy legalábbis feltehetőleg fontolóra venné a határon túli vásárlást, ha az ott kínált termék olcsóbb vagy jobb. A korszerűsítéstől remélhető hasznok elérése, ill. a jelenlegi helyzet hátrányai növekedésének megfékezése akkor még intenzívebben mutatkozik majd, ha az EU-nak 25 tagországa lesz (11. pont).
A fogyasztóvédelem szabályai más EU országokban való ismeretének hiánya (nevezetesen, hogy a védelem magasabb vagy alacsonyabb szintű, mint a saját országban) a megkérdezettek 79%-a szerint ugyancsak akadálya a határon túli vásárlás terjedésének (18. pont).
A terjedelmes Irányelvtervezet koncepciójának lényege:
• annak meghatározása, hogy mi tisztességtelen (unfair), mivel a fogalom ilyen irányból történő megközelítése nagyobb jogbiztonságot jelent, mint a "tisztességes" fogalmának esetleges meghatározása,
• annak előírása, hogy a gazdasági élet szereplőinek a származási ország szabályait kell tiszteletben tartaniuk, valamint, hogy a tagállamok joga nem tartalmazhat szigorúbb előírásokat (ez a szabály a gazdasági élet szereplőinek jogbiztonságát szolgálja),
• a tisztességtelenség tilalmának kimondása a tagállamok egymástól eltérő generálklauzulái helyébe lép,
• az EU Bírósága által zsinórmértékként használt "átlagos fogyasztó" (értelmes, körültekintő fogyasztó) modellként való előírása,
• a tisztességtelen gazdasági magatartás két alaptípusának: a megtévesztésnek és az agresszív piaci magatartásnak nevesítése,
• a megtévesztő reklámozásról szóló 1984/450/EGK és az azt módosító 1997/55/EK Irányelveknek a kereskedelemre orientált (business-to-business) szférára való korlátozása,
• az Irányelvtervezet mellékleteként olyan "feketelista" közzététele, amely a fogyasztók érdekeit sértő magatartásokat példálózva sorolja fel (például: piramisjáték).
Magától értetődik, hogy az Irányelv-tervezet mintegy kétéves "érlelődési" szakaszában több tanulmány, szakvélemény3 jelent meg. Az Irányelv-tervezet egyrészt ezeken alapul, másrészt figyelemmel van ezekre, valamint számos korábbi a tárgykörben megjelent tanulmányra, amelyek impulzust adtak az európai kodi-fikációs munkához.
Ezeket foglalja össze a Bizottság részére készített szakvélemény,4 amelynek 8 szerzője közül kettő által rövidített formában és olvasmányosan is megjelentetett ún. Kessler-Micklitz-tanulmány,5 amely egyben a német versenyjog küszöbön álló reformjához6 is érdekes adalékokkal szolgál.
A tisztességes piaci magatartás jogát (Lauterkeitsrecht) szabályozó német törvény7 tervezett reformjára, és nem utolsó sorban annak az európai joggal tervezett további harmonizálására tekintettel az a magyar jogalkotás számára is gondolatébresztő lehet. E reform koncepciójának ismertetését ehelyütt mellőzöm,8 mivel célom nem a német, hanem az európai versenyjog várható fejlődésének felvázolása.
Az európai versenyjog (ez alatt ehelyütt nem a kartelljogot, hanem a tisztességes piaci magatartás jogát értem) alapjai az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződésre nyúlnak vissza: a 3. cikk g) pontja a hamisítatlan verseny biztosítását, s) pontja pedig a fogyasztóvédelem erősítését tűzi célul (Masstricht-i szöveg, 1992). E két rendelkezés egybevetéséből következik, hogy a fogyasztó a piaci versenyben nemcsak címzettje az oltalomnak, de egyúttal piaci szereplő is, akinek a verseny alakításánál lényeges szerepe van (Kessler-Micklitz 45. old.).
Alátámasztja azt, hogy a Római Szerződés 28. és 30. cikkeinek értelmezése alkalmával az Európai Bíróság több ítéletben a "tájékozott fogyasztó" modelljét vette alapul9 és az alacsonyabb (10-15%-os) összetévesztési rátát figyelmen kívül hagyta.
Az előzőekben ismertetett Irányelvtervezet és az alakulóban levő európai versenyjog mellett a fogyasztó versenyjogi védelme szempontjából figyelemre tarthat számot a kipróbált és tapasztalati alapon nyugvó finn, svéd és norvég jogszabályalkotás is (Kessler-Micklitz 56. old.).
A finn fogyasztóvédelmi törvény 2. § (1) bekezdésének 2. pontja szerint:
"A marketingtevékenység, amely olyan tájékoztatást (a német fordítás szerint »adatot«) hallgat el, amely a fogyasztók egészsége vagy gazdasági biztonsága szempontjából jelentős, tisztességtelen."
A svéd piacforgalmazási törvény 4. § (2) bekezdése szerint:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
