2001. évi XIX. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról
1. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja."
(MK 2001. V. 23., Hatályos: 2001. V. 31-től)
Az igazságügy-miniszter 9/2001. (VI.) IM rendelete a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról
1. § A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (továbbiakban: R.) 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett közjegyzői tevékenységért - eltérő rendelkezés hiányában - a 9. § szerinti munkadíj negyed része, de legalább 2000 Ft jár."
2. § Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 1500 Ft."
3. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 Ft."
4. § Az R. 21. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Leírási díjként a közjegyző oldalaként 100 Ft-ot számíthat fel, ha az oldal tartalma kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelvű, ennek kétszeresét kell fizetni."
(MK 2001. VI. 8., hatályos: 2001. VI. 23.)
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
(MK 2001. V. 12., hatályos: 2001. VIII. 1.)
A zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény
(MK 2000. XII. 23., hatályos: 2001. IX. 1.)
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló
(MK 2000. XII. 23., hatályos: 2001. IX. 1.)
88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról
7. § (1) A devizabelföldi devizaszámláján fennálló követelése felett a számlatulajdonos és az általa meghatározott devizabelföldi és devizakülföldi rendelkezhet [Dtv. 47. § (3) bekezdése].
(5) Az ügyvéd és az ügyvédi iroda, illetve a közjegyző a letétkezelésre átadott konvertibilis fizetőeszközt, továbbá a devizakülföldi ügyfele által letétkezelés, illetve bizalmi őrzés jogcímén konvertibilis pénznemben átadott vagy átutalt devizaösszeget felhatalmazott hitelintézetnél nyitott devizaszámlán tarthatja (ügyvédi letéti devizaszámla, közjegyzői bizalmi őrzési devizaszámla). Az ügyvédi letéti devizaszámlára, illetve a közjegyzői bizalmi őrzési devizaszámlára kizárólag ügyvédi letétkezelés, illetve közjegyzői bizalmi őrzés céljából teljesíthető befizetés, illetőleg átutalás, és e számláról valutafelvétel, illetőleg kifizetési (átutalási) megbízás kizárólag az ügyvédi letétkezelés, illetve a közjegyzői bizalmi őrzés szabályainak megfelelően (Ütv. 30. §-a, Ktv. 162-165. §-a) kezdeményezhető.
(MK 2001. évi 66. szám - 2001. június 16.)
2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról
(MK 2001. évi 70. szám - 2002. január 1.
HK: a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény)
1/2001. Munkaügyi jogegységi határozat:
a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igény érvényesítéséről
"A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét - választása szerint - munkaügyi jogvitában is érvényesítheti."
(MK 2001. június 26.)
2001. évi L. törvény pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
23. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a következő címmel és a cím utáni 17/B. §-sal egészül ki:
Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye
"17/B. § (1) Az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó (e § alkalmazásában a továbbiakban: kisvállalkozó) kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből a (3)-(5) bekezdésben meghatározott illetékalap kedvezményre jogosult, ha a vállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal folytatja.
(2) A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy
a) öröklés esetén a túlélő házastárs, illetve túlélő házastárs hiányában vagy annak egyetértésével a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson az elhunyt kisvállalkozásának folytatásáról előzetes nyilatkozatot tegyen. A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az illetékhivatalnak. Az illetékhivatal a nyilatkozó örököst a fizetési meghagyás meghozatala előtt határidő megjelölésével felhívja az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatására;
b) ajándékozás esetén az ajándékozó kisvállalkozásának megszűnéséről, a magánszemély megajándékozott pedig a kisvállalkozás folytatásáról az ajándékozási illetékről szóló fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozzon az illetékhivatalnál. Az együttes nyilatkozatban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen az ajándékozó az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadta, illetve amelyen azt a körzetközponti jegyző visszavonta, továbbá a magánszemély megajándékozott egyéni vállalkozói igazolványát kiállító körzetközponti okmányirodát, a vállalkozói igazolvány számát, kiállításának időpontját, valamint a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységi kört (köröket) és a vállalkozó székhelyét.
(3) Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét megszerző túlélő házastárs folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 50%-kal, de legfeljebb 5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
(4) Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző - a (3) bekezdésben nem említett - más magánszemély örökös folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
(5) Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti illetékalap kedvezmények figyelembevétele nélkül kell a kisvállalkozást nem folytató más örökös, haszonélvező, illetve megajándékozott - a 15. §-ban meghatározott - illetékfizetési kötelezettségét megállapítani.
(7) Ha a (3)-(5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt az egyéni kisvállalkozást elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
(8) A vagyonszerző az (1) bekezdésben meghatározott időtartamra, valamint a vállalkozás egyéni vállalkozási formában történő működtetésére vonatkozó feltétel teljesülését legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül köteles igazolni az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyző által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal."
(MK 2001/VII. 3.-2001. július 18.)
20/2001. (VII. 18.) GM rendelet egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről
XIII. Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása
28. § (1) Az előirányzatból a támogatás pályázati rendszer keretében nyerhető el. (2) A pályázatot a minisztérium írja ki.
(3) A pályázó által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, címét, telefon- és faxszámát,
b) a pályázati felhívásban megjelölt célok teljesítéséhez a 26. §-ban felsorolt jogcímek alapján igényelhető támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok
ba) részletes ismertetését,
bb) megvalósításának és finanszírozásának időbeni ütemezését,
bc) megvalósításhoz igényelt támogatás összegét,
bd) megvalósításához igénybe vehető saját forrás, valamint az igényelt és kapott egyéb támogatások összegét, formáját szervezetenként felsorolva
a pályázati útmutató alapján.
(4) A pályázathoz csatolni kell;
a) a szervezet megalakulásáról és nyilvántartásáról szóló 60 napnál nem régebbi okirat, valamint alapszabály hitelesített másolatát,
b) a szervezet bankszámláját vezető hitelintézet 60 napnál nem régebbi igazolását - pontos számlaszám megjelölésével - a szervezet bankszámla vezetéséről,
c) a pályázó írásbeli nyilatkozatát
ca) a pályázatban foglalt adatok, információk, dokumentációk teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről,
cb) annak tudomásulvételéről, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg,
cc) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege nyilvánosságra hozható,
cd) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,
ce) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
(5) A pályázatokat szakmai bizottság értékeli, melynek tagjait a közigazgatási államtitkár jelöli ki, illetve kéri fel. A bizottság elnöke a Védelmi és Hadiipari Osztály vezetője; tagjai: a Befektetési és Nemzetközi Kapcsolatok Helyettes Államtitkárság, a Közgazdasági Helyettes Államtitkárság, Igazgatási Főcsoportfőnökség, valamint az Oktatási Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium által megbízott személyek. A Bizottság a támogatási igénynél kisebb összeg odaítélésére is tehet javaslatot.
(6) A pályázatok alapján nyújtandó támogatásról - a bizottság javaslata alapján - a miniszter dönt. A támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma az R. 66. § (10) bekezdés alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül.
(7) A pályázatok elbírálása negyedévenként történik, és annak eredményéről a pályázót írásban kell értesíteni.
29. § (1) A minisztérium a nyertes pályázóval
a) a támogatás igénybevételéről,
b) a támogatás felhasználásának feltételeiről,
c) a támogatás folyósításának ütemezéséről,
d) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről, az ellátás jogáról szerződésben állapodik meg.
(2) A szerződéskötés feltétele, hogy a pályázó
a) az R. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, az R. 87. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat benyújtsa,
b) a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott támogatás esetén;
ba) a természetes személy, a mikro- és kisvállalkozás olyan körjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot tegyen, amelyben feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy az odaítélt támogatás biztosítékaként felajánlott ingatlanra vagy ingó dologra a támogatási összeg mértékéig - a támogatási program lezárásáig - a minisztérium javára jelzálog kerüljön bejegyzésre.
(MK 2001. VII. 18.)
2001. évi XVII. törvény az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról
2. § 1991. június 19-ének, az utolsó idegen megszálló katona hazánkból történt eltávozása napjának emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánítja.
3. § Szabadságküzdelmeink vívmányának, a kivívott szabadságnak tiszteletére június hó utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánítja.
(MK 2001. évi 58. szám - 2001. május 31.)
Bár nem kifejezetten szakmai jellegű de e sorok íróját, mint a természet szerelmesét, nagyon jól elszórakoztatta hatályosító munkája során talált, a Magyar Közlöny 2001/3. számában közzétett 13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet 1. és 2. számú melléklete, amely a magyar védett törvények, és állatok listáját adja közre. Így ismerhető meg például a 77 darab védett moha neve és értéke, mint az Arnoldi-hasadtfogú moha, vagy a Sokcimpájú holdruta haraszt, illetve a Borsóképű lednek, vagy a Lápi nádtippan, Kis hólyaghúzó, illetve a Lomha lápipozdorján. ■
Visszaugrás
