Dr. Csillag Attila: Közjegyzői régiség (KK, 2011/5., 63-68. o.)[1]

Várnay Család

Csurgón is működött egykoron közjegyzőség...

Csurgó településről talán az általános iskolai tanulmányokból Csokonai Vitéz Mihály Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című verse és természetesen nem a közjegyzőség jut eszünkbe. A város méltóképpen ma is őrzi a költő emlékét[1].

Ugyanakkor hiába is keresgél, aki a Pécsi Közjegyzői Kamara irataiban szeretne nyomára bukkanni a hajdani csurgói közjegyzőségnek. Felesleges időtöltés, több évtizede már annak, hogy a bíróság megszűntetésével együtt állami közjegyző sem dolgozik a településen. A csurgói közjegyzői hivatal pedig ebben az évben ünnepelhetné alapítása 90. évfordulóját.

Nekem is elő kellett vennem a Magyarország tiszti czím- és névtára[2] könyvsorozatot, illetve átlapoznom a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara névkönyvét[3] ahhoz, hogy rábukkanjak a Csurgón dolgozó királyi közjegyzők nevére. Rövid keresgélés után meg is találtam a keresett személyeket: dr. Várnay Ernő kir. közjegyzőt és fiát dr. Várnay László kir. közjegyzőhelyettest. Az alábbi rövid megemlékezés nekik állít emléket.

Dr. Várnay Ernő (1878-1948) kir. közjegyző

A Várnay család erdélyi gyökerű, Ernő 1878. szeptember 1-én született Temesváron id. Várnay Ernő helyi ügyvéd és Králik Irma gyermekeként. Testvérei közül Dezsőből jogász lett, míg Akos katonatisztnek állt.

Várnay Ernő elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta. Jogi tanulmányait a budapesti és a kolozsvári egyetemen végezte. Doktorátust 1904-ben Kolozsváron szerzett, majd 1905-ben ügyvédi szakvizsgát tett a Budapesti Királyi Ítélőtáblán. Jó nyelvérzékének köszönhetően hamar megtanult a magyar nyelv mellett németül, franciául, román, majd szerbül is.

1905. május 27-én Temesváron feleségül vette az ugyancsak helyi illetőségű Capdebó Ferenc és Steiner Berta gyermekét baráczházi Capdebó Leonát. Három gyermekük született: Ferenc, László és György.[4]

Jogi pályáját mint közjegyzőhelyettes szülőföldjén Temesváron kezdte. Itt ismerkedett meg a közjegyzői hivatás alapjaival.

1907. október 31-el az igazságügyi miniszter kinevezte közjegyzőnek Újvidékre, így a Várnay családnak a kis gyermekekkel együtt költöznie kellett a Délvidékre. A nyugalom évei Újvidék városban sajnos csak pár évig tartottak. Az I. világháború kitörésekor 1914-ben Várnay Ernő is bevonult katonának a 8. huszárezredhez. Később Budapestre a katonai parancsnoksághoz osztották be és főhadnagyi rangban szerelt le 1916-ban.

Miután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia tagállamaként a vesztes hatalmak oldalán fejezte be az I. világháborút 1920-ban a megszálló szerb csapatok hazafias magatartása miatt végleg kiutasították Várnay Ernő közjegyzőt Újvidékről.

Egy 1920. január 20-án a szegedi katonai pályaudvar parancsnokságán kiállított jegyzőkönyv szerint megjelent itt több délvidéki értelmiségi[5] társával dr. Várnay Ernő szakaszvezető főhadnagy, majd előadták: "az éppen beérkezett szabadkai vonattal jöttek, mert az újvidéki városparancsnokság által a városból eltávolíttattak katonai kíséret mellett s katonai illetve szerb állami határrendőrségi kísérettel együtt a demarkacionalis vonalon át magyar területre lettek kiűzetve.".[6]

Az állását a történelmi események következtében, kényszerűen elvesztő királyi közjegyzőnek több mint egy évet kellett arra várnia, hogy ismételten önálló székhelye és irodája legyen. Az igazságügyi miniszter 1921. április 1. napjával[7] új közjegyzőséget rendszeresített a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara területén Csurgón, ahova egyidejűleg dr. Várnay Ernőt nevezte ki közjegyzőnek.

Az önálló közjegyzőség Csurgó település fejlődésében is meghatározó esemény volt, mert korábban a marcali királyi közjegyzőség illetékességi területéhez tartozott. A közjegyzői iroda a Petőfi téren a postával szemben lévő házban, a patika mellett kapott helyet. A korabeli visszaemlékezések szerint[8] Várnay Ernő a világ legnyugodtabb, legbékésebb emberei közé tartozott. "A nyugalmából őt nem zökkentette ki semmi és senki. Szolid és csendes, de különc ember. Apró gyöngybetűkkel írta a sorait, melynek sem mélysége, sem magassága nem volt." Irodájában a rend és a fegyelem uralkodott, munkáját Hencler Irma segítette.

A családi ház - ami átalakítva, de még még ma is megvan - Csurgón a Kossuth Lajos utca 29. szám alatt állt, kertjében egy szép teniszpályával. A zömök testalkatú közjegyző nem túl sokat mozgott, a sportpályát sem ő, hanem fia László és barátai használták.

Dr. Várnay Ernő élénken részt vett a vármegye politikai és társadalmi életében is. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának a királyi közjegyzők által beválasztott, valamint Csurgó település képviselő testületének virilis tagja volt. Közvetlenül nem politizált, így rendszeresen elnökölt a helyi választási bizottságban.[9]

Elnökének választotta a csurgói nemzeti kaszinó, de az országzászló bizottság társelnöki tisztét is betöltötte. Szinte az összes csurgói egyesület vezetőségébe beválasztották. Igazgatósági tagja volt dr. Hochreiter Kornél ügyvéd által alapított Somogy-Csurgó Takarékpénztár Részvénytársaságnak.

Feleségével együtt hatalmas magánkönyvtárral rendelkeztek, de gyűjtötte az érmeket és a bélyegeket is. Élénk társadalmi életet élt, barátaival gyakran eljárt kártyázni az állomás melletti Raposa vendéglőbe. Szociális érzékenységét mutatja, hogy a legszegényebbeknek rendszeresen elengedte a közjegyzői díjat. Adományainak emlékét őrzi a csurgói Jézus Szíve katolikus templom egyik üvegablaka is.

70. életévében 1948. október 31-én Csurgón hunyt el. Szivarozás közben érte a halál, sírja a csurgói újvárosi temetőben található.[10]

Dr. Várnay László (1907-1972) kir. közjegyzőhelyettes

1907. április 16-án született Temesváron ifj. dr. Várnay Ernő királyi közjegyzőhelyettes és baracházi Capdebo Leona második gyermekeként.[11]

Általános iskolai tanulmányait Temesváron és Újvidéken folytatta. Középiskolai alsó tagozati tanulmányait Újvidéken, felső tagozati tanulmányait már Csurgón végezte, ahol 1926. júniusában sikeres érettségi vizsgát tett.

Még ebben az évben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karára. Az egyetemen belépett az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szent István Bajtársi Szövetségébe. A tanulás mellett kedvelt időtöltései közé tartozott a különböző magán tánciskolák látogatása illetve művészi szinten játszott gordonkán.

Budapesten 1931. október 10-én házasságot kötött Oszeszly Mártával, aki betegség következtében egy év múlva 1932-ben elhunyt.

1933. július 22-én jegyezték be a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara közjegyzőjelölti lajstromába édesapja mellé közjegyzőjelöltnek. November 11-én Longauer Imre hittanár mellett fő szervezője volt a csurgói katolikus templom-alap javára szervezett estnek, ahol a második műsorszámként Schubert Ave Mariáját adta elő gordonkán.

1936-ban Budapesten doktorrá avatták, a következő év márciusától pedig a Kaposvári Ügyvédi Kamara ügyvédjelölti lajstromába történő felvétellel - dr. Hochreiter Kornél és dr. Kovácsy Gyula csurgói ügyvédek mellett - folytatott ügyvédjelölti joggyakorlatot.

1941. július 4-én sikeres bírói és ügyvédi vizsgát tett, majd augusztusától Pécsi Közjegyzői Kamara édesapja állandó helyetteseként jegyezte be a lajstromkönyvbe.[12] A Csurgói Járásbíróság területét mindig motorral járta, szenvedélyes fényképész volt.

Dr. Kasza Sándor marcali királyi közjegyző halála után a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara 1943. márciusától 1943. május 5-ig, dr. Fabuss Béla irodájának megnyitásáig

Marcaliba rendelte ki helyettesnek. Itt ismerkedett meg második feleségével dr. Kasza László volt hatvani közjegyző özvegyével, Grőssinger Máriával, akivel 1946. június 23-án Karmacson kötött házasságot.

1944. augusztus 2-tól 1945. október 12-ig katonai szolgálatot teljesített, illetve amerikai hadifogságba esett. Édesapja 1948. október 31. napján bekövetkezett halála után 1950. március 31-ig a csurgói közjegyzői iroda vezetésére kirendelt helyettesként működött.

Állami közjegyzői szolgálatba nem vették át, ezért 1950. és 1954. között a MÁV Hídépítő Ü. V. alkalmazásában állt, mint segédmunkás, majd 1954-től az Iharosberény és Vidéke Földműves-szövetkezetnél könyvelőként dolgozott.

1955. május 16-tól ismét ügyvédként dolgozott Csurgón a Kaposvári 2. számú Ügyvédi Munkaközösség helyi kirendeltségének tagjaként.

1972. október 28-án hunyt el Csurgón, a helyi temetőben a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

A Várnay család története hozzá tartozik Csurgó város történetéhez. Dr. Várnay Ernő közjegyző talán megérdemelné, hogy az utókor egyszer majd egy táblával a régi közjegyzői iroda falán emléket állítson róla. ■

JEGYZETEK

[1] Pl.: Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Általános Iskola és Kollégium, ahol egykoron rövid ideig Csokonai V. Mihály is dolgozott.

[2] Magyarország tiszti czím- és névtára, Központi Statisztikai Hivatal, (1873-1944), 51 kötet.

[3] A Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara iratai 1875-1951., Baranya Megyei Levéltár.

[4] György 1930-ban nagyon fiatalon 16 éves korában, betegségben elhunyt.

[5] A csoportban ott találjuk pirosi dr. Szlávi Kornél korábbi pancsovai, majd mohácsi kir. közjegyzőt is.

[6] 1920. január 20. katonai pályaudvar Szeged Rókus, jegyzőkönyv, magántulajdonban.

[7] 15.342/1921. I.M. számú rendelete, kelt Budapesten 1921. március 20-án.

[8] Benke László visszaemlékezése, Városi Múzeum Csurgó

[9] Zalai Közlöny 1935. november 12., 1.o.

[10] Felesége 1954. május 13-án hunyt el Csurgón.

[11] Várnay László testvére György katonai pályára lépett, őrnagyként harcolt a II. világháborúban, 1955-ben hunyt el, míg öccse Ferenc 1930-ban 16 éves korában betegségben hunyt el.

[12] Pécsi Közjegyzői Kamara 279/1941. kjk. sz. határozata, Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara iratai 1875-1951., Baranya Megyei Levéltár.

A cikk megírásához nyújtott segítségért köszönettel tartozom az alábbi személyeknek: Polgár Tamás főlevéltáros (Somogy Megyei Levéltár), Puskás Béla ügyvezető (Somogy Temetkezési Kft.), Ihász János (Városi Múzeum Csurgó) Várnay György (Kaposvár), Máté István (Csurgó) és a Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár, a Somogy Megyei Levéltár, a Marcali Múzeum jelenlegi és volt dolgozói segítségét.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Csurgó járás II. sz. Igazoló-Bizottság jegyzőkönyvei 210/1945, Somogy Megyei Levéltár - anyakönyvek - Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara iratai 1875-1950, Baranya Megyei Levéltár - Horváth József: Csurgó monográfiája, Csurgó Város Önkormányzata, Csurgó, 2009. - Hortobágyi Jenő: Keresztény magyar közéleti almanach, Pátria Irodalmi Vállalat, Budapest 1940, I-II Kötet - Somogy megye adattára, szerk: Zsadányi Oszkár. Történeti részt írta Kozma Béla. Pécs, 1937. Haladás - Benke László kézirata, Városi Múzeum Csurgó - családi iratok - Zalai Közlöny folyóirat, szerk: Barbarits Lajos