Tisztelt Kolléganők!
Tisztelt Kollégák!
Az Önök körében közismert, hogy a Pro Iure Laboris Díjat olyan személyek kaphatják, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a magyar munkajog művelésében, elméleti és gyakorlati tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a magyar munkajog fejlődéséhez. Az is közismert a Magyar Munkajogi Konferencia résztvevői számára, hogy a Pro Iure Laboris Díj eddigi díjazottjai között a magyar munkajogász társadalom közmegbecsülést szerzett tagjait találjuk. Úgy vélem, hogy a 2017. évben a kuratóriumnak hasonlóan érdemes kolléganővel sikerült gazdagítania a Díj birtokosainak névsorát! A Pro Iure Laboris Díj kuratóriuma a Díjat a 2017. évben Lehoczkyné Kollonay Csilla professzor asszonynak ítélte oda.
Kérem, engedjék meg, hogy - noha az a jelenlévők széles körében ismert, ha másért nem, mert sokan a díjazott tanítványai - röviden ismertessem Lehoczkyné Kollonay Csilla szakmai, tudományos pályafutásának jelentősebb állomásait!
Lehoczkyné Kollonay Csilla 1968-ban szerezte meg állam- és jogtudományi diplomáját az ELTE-n. A következő évben nevezték ki az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi Tanszékére egyetemi tanársegédnek. A később Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékké alakult tanszéknek évtizeden keresztül volt oktatója, 1977-től adjunktusi, 1987-től egyetemi docensi munkakörben. Az ELTE a 2008. évben habilitálta. A kilencvenes években a tanszék vezetőjeként működött, de részt vállalt a kar vezetésében is; négy esztendőn keresztül látta el a tudományos ügyekért és külkapcsolatokért felelős dékánhelyettes feladatait. 1996-tól a karon folyó társadalombiztosítási, korábban főiskolai, később alapképzési szak szakmai vezetője volt. A kilencvenes évek elejétől vállalt vendégoktatói tevékenységet a Central European Universityn. 1997-től az Egyetemnek úm. főállású, majd részállású oktatója lett, s éveken keresztül vezette az Egyetem Jogi Tanszékét (Legal Studies Department).
A díjazott tudományos publikációs tevékenységét a hetvenes években kezdte. A Magyar Tudományos Művek Tárának katalógusa szerint első munkája az 1973-ban az állam- és jogtudományi karok hallgatói számára készített tansegédlet. Megjegyzem, hogy én már korábbi közleményével is találkoztam, mégpedig - ha szabad megtennem ezt a szubjektív megjegyzést - olyannal, amely saját, a kollektív szerződésekkel kapcsolatos utóbbi évekbeli kutatásaim szempontjából is nagyon érdekesnek bizonyult. Lehoczkyné Kollonay Csilla a Jogtudományi Közlöny 1971. évi májusi számában részletes ismertetést közölt Hágelmayer Istvánnénak "A kollektív szerződés jogi természete" című dolgozatával kapcsolatos vitaülésről, amelyen a korszak legjelesebb jogtudósai (nemcsak munkajogászok) vettek részt. A díjazott beszámolója nagyon részletes, túl ezen, az elhangzott vélemények értékelésére is kiterjed, s számomra is inspirálóan mutatta be a kollektív szerződés jogi megítélésével kapcsolatos nézeteket. A hetvenes években - amint utaltam rá - több dolgozata is megjelent, s tudományos alaposság iránti elkötelezettségét az ELTE jogi kari "Acta..." sorozatában megjelent dolgozatai mutatják (például a munkaszerződés módosításának tárgykörében).
A '80-as évek publikációs tevékenységét - az első olasz, orosz és angol nyelvű dolgozatok mellett - az évtized közepén kandidátusi értekezéssé érett tematika, az ún. vállalati belső viszonyok feldolgozása jellemezte. Az 1987-ben, "A vállalati belső viszonyok elméleti alapkérdései munkajogi oldalról" című értekezéssel megszerzett kandidátusi címet követően 1990-ben jelent meg "Az alanyok és viszonyok a vállalaton belül" című monográfia (amelynek alapját - jelentős átdolgozás nyomán - a kandidátusi értekezés képezte). A mintegy 400 oldalnyi terjedelmű monográfia a korabeli szakmai és tudományos közvéleményben jelentős visszhangot váltott ki. Tematikája rendkívül összetett: munkajogi kérdéseken túl a jogrendszer tagozódásának elméleti és történeti alapjait tárgyalja, tulajdonjogi kérdéseket is érint, jelentős terjedelmet szentel a kollektív viszonyoknak, és a vezetők jogállásának is. Noha, mint számos esetben és számos szerzővel abban az időszakban előfordult, a politikai, gazdasági rendszerváltás leértékelni látszott korábbi kutatásokat és tudományos eredményeket, ma már megállapíthatjuk, hogy az említett monográfia időtállónak bizonyult, s a késői szocialista munkajog időszakában született értekezés ma is értékes intellektuális kihívásokat tartogat az olvasó számára.
A kilencvenes évektől lehet határozottan megállapítani, hogy - nyilvánvalóan az akkor megnyílt lehetőségekkel párhuzamosan - Lehoczkyné Kollonay Csilla érdeklődése és aktivitása a nemzetközi tudományos élet felé fordult. Ekkortól már igen nagy számban jelentek meg idegen nyelvű közleményei, kezdetben szép számmal kollektív munkajogi tárgykörben. Itt kell megállapítani, hogy Lehoczkyné Kollonay Csilla a magyar munkajogász társadalomnak talán legkiterjedtebb nemzetközi tudományos és szakmai kapcsolatokkal rendelkező tagja, egyedülállóan széles körű nemzetközi oktatási és kutatási aktivitást fejtett és fejt ki.
Noha a díjazott már a nyolcvanas években működött vendégoktatóként az Egyesült Államokban (Chicagóban), a ki-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
