A témakörrel foglalkozó anyag, cikk változatlan szándéka az aktualitások bemutatása, egyes részek hangsúlyozása annak feltételezésével, hogy a Tisztelt Olvasó valamilyen okkal érintett a helyi adózás rendszerében. A kapcsolat lehet csak az adószakma iránti affinitásból következő, még inkább az adóigazgatás területén valamilyen feladatot végző ok, de nem kizárt az adóalanyként érdeklődő személy, valamint a könyvelői, adószakértői, könyvvizsgálói feladatot végzők részéről történő érdeklődés sem a hivatástudat bizonyítása érdekében.
A téma körüli ideológia gyakori változása miatt indokolt kiemelni a jelen anyag megfogalmazásának időpontját, így február végét, mert a politika és adópolitika nem mindig találkoznak, a jogalkotási szándék és annak végrehajtási gyakorlata zörejeket mutat, a sajnálatos pandémiás környezeti hatások kezelésének indoka triviális, ám gazdasági környezetet befolyásoló szerepe nem hagyható figyelmen kívül. Ezekből is következik, hogy a makro- és mikroszintű, vagyis a központi, állami szintű és a helyi önkormányzati adószabályozási akarat nem találkoznak egymással.
A fentiekben röviden felsorolt adótérkép alapján érdemes néhány gondolat kiemelése, amely a szabályozások változásával, az önkormányzatok költségvetésével, fizetőképességével foglalkozik, meg kívánja közelíteni az év további adóigazgatási feladatait, összefüggést mutat és jövőre vonatkozó feltételezhető irányt próbál figyelembe ajánlani.
A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a helyi iparűzési adót 1%-os adómérték alkalmazásával állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, ha a jelen esztendőben a foglalkoztatottak létszáma nem éri el a 250 főt, éves árbevételük vagy mérlegfőösszegük - nem mindegy - nem haladja meg a 4 milliárd forintot, illetve az utolsó két feltétel kivételével ugyanezt kell alkalmazni a partner és kapcsolt vállalkozásokra is. Ezt az említett jogszabály "adóelőnyként" említi meg az adóalanyokra, azokra nézve is, amelyeknél adóbevétel-csökkenés nem következett be, akiknél felhalmozódott adóhátralék mutatkozik, adóellenőrzés során adóhiány, adókülönbözet, bírság, késedelmi pótlék (korábbi cikkben is említve) keletkezett. Mindez, adómorál szempontjából a korrekt adózási feltételek mellett működő vállalkozásoknál, negatív gondolatokat ébreszthet.
Érdekes információt ad a március 15-ig már befizetett adóelőleg összege, amelyet helyi adónemenként egymástól eltérően érdemes elemezni. Az építmény- és telekadóban jelentős csökkenés nem feltételezhető, a települési adóban a helyzet hasonló alakulása várható. Idegenforgalmi adóban egyértelmű a visszaesés, a havi fizetési kötelezettség felfüggesztése és a bevallás benyújtása miatti változás is egyértelműen indokolt.
Az iparűzési adó esetében február 25-ig a 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint az adóalanynak nyilatkoznia kellett, hogy megfelelt az átmeneti támogatás feltételeinek. Ha ezt elmulasztotta, igazolás kérelemmel pótolhatja még ezen cikk megjelenésének időpontjában is. Itt kell azt is megemlíteni, hogy a nyilatkozattal a telephelyet (telephelyeket) is be kell jelenteni a NAV-hoz. Ha az adóalany nem tett nyilatkozatot, akkor a március 15-ei előlegfizetési kötelezettség alól mérséklést, felmentést kérhet, de az önkormányzati adóhatósághoz kell a kérelmet illetékmentesen benyújtania. Amennyiben az adóalany adóbevallását a május 31-ei határidő előtt kívánja benyújtani, akkor már a 2021-es esztendőtől az új adófeltételeket kell alkalmaznia. Jelzem, hogy a KATA-alanyok a 2021-es adót két egyenlő részletben - már 1%-os adókulcs alkalmazásával - nyilatkozattétel nélkül fizethetik meg március 16-ig, illetve szeptember 15-ig. Mint említésre került, az iparűzési adó ebben az esztendőben átmeneti támogatási címen kerül előírásra. Ezt a tényt az önkormányzati adóhatóságnak 2021. április 30-ig vissza kell igazolnia. A 2021-es évben kezdő vállalkozó a teljes adókötelezettségre vonatkozó szabályozási feltételeket elsősorban az önkormányzati adóhatóságnál, de a NAV-nál is megismerheti.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletet, amely szerint a különleges gazdasági övezetekben (KGÖ) székhellyel, telephellyel rendelkező, ideiglenes jelleggel iparűzési tevékenységet végző adóalanyok adóügyei-vel kapcsolatos feladatok, hatáskörök a központi, állami adóhatósághoz kerültek! Az adójogszabályok értelmezéséhez elsősorban az önkormányzati adóhatóságoktól kérhetnek segítséget, különösen azonnali válasz igénye esetén, fizetési könnyítések témakörében, igazolások érintettségében. A NAV is felkínált lehetőséget az iparűzési témakörben internetes és telefonon történő elérhetőséggel, ám az ügyfél-azonosításra (helyesen) szükség van.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
