2022-ben visszatért egy rég nem látott jelenség, az infláció, ami Magyarországon 2023 januárjában 25,7 %-on tetőzött. A növekvő infláció maga után vonta a kamatok változását, a jegybanki alapkamattól a hitel-, illetőleg betéti kamatokon át a késedelmi kamatokig. Ez a kamatváltozás az infláció elleni küzdelemben a monetáris politikát alapvetően meghatározó jegybankon túlmenően a jogalkotói válaszreakciókat is kiváltotta, aminek megjelenési formái az ársapkának, illetve kamatstopnak nevezett intézmények. Az Ukrajnában zajló háborúra figyelemmel Magyarországon veszélyhelyzet került kihirdetésre, ami együtt jár a különleges jogrenddel, lehetővé téve a kormány számára a rendeleti jogalkotást. Ennek keretében a kormány évi 25%-ban maximalizálta az érvényesíthető késedelmi kamatot, valamint a forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egy éves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat tekintetében írt elő felső határt meghatározott intézmények - jogi személyek - és húsz millió forintot meghaladó betétet elhelyező lakossági befektetők tekintetében. A jelen írás a speciális gazdasági helyzetre adott jogalkotói válaszokat tekinti át két részben. Az első részben a válságjogi jogalkotás általános jellemzői és a közelmúlt jogalkotásának kamatmértéket érintő szabályai kerülnek ismertetésre, a második részben a késedelmi és a betéti kamatmaximum szabályok elemzésére kerül sor, értékelve azok hatásait.
In 2022, a long-unprecedented phenomenon, the inflation returned, which peaked in Hungary at 25.7% in January 2023. Rising inflation has led to changes in interest rates, from the base rate of the central bank to lending and deposit rates and interest on late payments. In addition to the central bank, which is the main monetary policy maker, this change in interest rates has triggered a legislative response in the fight against inflation, in the form of institutions known as price caps or interest rate freezes. In the light of the war in Ukraine, a state of emergency has been declared in Hungary, which has a special legal regime that allows the government to legislate by decree. In this context, the government has capped the interest rate at 25 percent per year, and imposed a cap on the interest paid on the amount of deposits placed in forints under demand deposit agreements with a maximum maturity of one year for certain institutions - legal entities - and retail investors with deposits exceeding HUF 20 million. This article reviews the legislative responses to this specific economic situation in two parts. In the first part, the general features of the crisis legislation and the interest rate rules of the recent legislation are described, and in the second part, the default and deposit interest rate rules are analysed and their effects are assessed.
Kisebb részben már 2021-ben, de nagy intenzitással 2022-ben visszatért egy rég nem látott jelenség mind Magyarországra, mind a fejlett világ gazdaságaiba. Egyre nagyobb mértékben növekedett/növekszik az infláció, ami nem csak a gazdaságra, hanem az emberek mindennapi életére is komoly hatással van. Ha statisztikai oldalról közelítünk a témához, akkor megállapítható, hogy hazánkban 2022 novemberében az infláció 22,5%-os szintet ért el, a maginfláció 23,9%, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 23,8%-on alakult.[1] Az euroövezetben 2022 novemberében az infláció 10% volt.[2] A 2022. decemberi magyar infláció 24,5%, a 2022. évi átlagos infláció 14,5% volt.[3] A hazai infláció 2023 januárjában tetőzött 25,7%-on[4], majd a következő hónapokban fokozatosan, lassú ütemben csökkeni kezdett.
A növekvő infláció nem csak a közbeszéd központi témájává vált, hanem maga után vonta a kamatok változását, kezdve a jegybanki alapkamattól a hitel-, illetőleg betéti kamatokon át a késedelmi kamatokig. Ez a kamatváltozás az infláció elleni küzdelemben a monetáris politikát alapvetően meghatározó jegybankon túlmenően[5] a jogalkotói válaszreakciókat is kiváltotta. Ezen reflexiók elsődleges megnyilvánulási formái az ársapkának, illetve kamatstopnak nevezett intézményekben, a piaci viszonyokba kógens normákkal beavatkozó jogalkotói válaszreakciókban öltenek testet, jelentősen befolyásolva alapvető gazdasági folyamatokat. A nem kívánatos gazdasági változások elleni jogalkotói fellépés karakterisztikájának elemzésével a jogtudomány már régebben sem maradt adós,[6] hangsúlyozva a válságjogi szabályok szerepét a társadalmi-gazdasági rend és a jogrend között felborult egyensúly helyreállításában, rámutatva az intézkedések alapvető átmeneti jellege mellett arra is, hogy a szabályok bizonyos része állandósulhat is a megváltozott gazdasági viszonyok között, melyek jelentősen korlá-
- 35/36 -
tozzák a kógens normákon keresztül a szerződési szabadságot.[7] Az ársapkák valójában a tipikus megjelenési formái a hatósági áraknak, beleilleszkednek a múltból ismert és különösen a társadalmi-gazdasági rendszerváltást megelőzően, de azt követően is alkalmazott egyéb intézkedések sorába, mint amilyenek az export-import korlátozások, illetőleg engedélyek rendszere, valamint a különböző mezőgazdasági terményekre vonatkozó kötelező, meghatározott áron történő felvásárlást előíró szabályok,[8] illetve a devizában nyilvántartott tartozásokat ex lege megváltoztató, az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény.[9]
Az általunk a jelen kétrészes írásban vizsgált egyes jogalkotói produktumok, az elemzett kormányrendeletek maguk is utalnak a válságjogi helyzetben történt jogalkotásra, ugyanis ezek[10] hivatkoznak az Alaptörvény 53. cikkének (1) bekezdésében foglaltakra, azaz arra, hogy a különleges jogrendben a kormány rendeletet alkothat, amellyel nemcsak, hogy egyes törvények alkalmazását függesztheti fel, hanem törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.[11] A válságjogi normaalkotás alapjaként utalnak továbbá a kormányrendeletek a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény azon rendelkezéseire, amelyek a rendkívüli jogrend esetén, így veszélyhelyzet idején is lehetővé teszik az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében kormányrendelettel egyes törvények alkalmazásának felfüggesztését, törvényi rendelkezésektől való eltérést, illetve egyéb rendkívüli intézkedések hozatalát.[12] Az említett törvény külön kiemeli, hogy a kormány ezen hatáskörét - egyebek mellett - a gazdaság- és ellátásbiztonsággal összefüggő, a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, illetve káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő szabályozási tárgykörökben gyakorolhatja.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
