A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli, hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével történő elutasítása és a cégeljárásban alkalmazott "8 napos elutasítás" lényegében két azonos tartalmú jogintézmény, amelynek célja a hiánypótlások számának csökkentése.
Az 1999. évi CX. törvénnyel megállapított, 2000. január l-jén hatályba lépett Pp.-novella 124. §-ának (2) bekezdése alapján a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a Pp. 121. §-a (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetését [Pp. 124. § (2) bekezdés].
A jogalkotó kétségtelenül egy bevált [az 1989. évi 23. tvr. 16. §-ának (2) bekezdésével, majd az 1997. évi CXLV. tv. 26. §-ának (2) bekezdésével megfogalmazott] cégeljárási szabályt emelt át a Pp.-be, azonban ezt - nézetem szerint - tehette volna precízebben is. (Itt elsősorban arra gondolok, hogy az illeték megfizetésére vonatkozó szabály a cégeljárásban egyértelműbb, vagyis a kérelem elutasítható akkor is, ha a szükségesnél kevesebb illetéket róttak le.)
A törvényhez fűzött indokolás szerint hasonló tartalmú rendelkezést a cégeljárás szabályai 1995 óta tartalmaznak. Ezek a gyakorlatban beváltak, és segítségükkel a hiánypótlások száma jelentősen csökkent. A polgári peres eljárásban is remélhető tehát, hogy a jogi képviselők - az idézés kibocsátása nélküli elutasítás veszélye miatt - nem nyújtanak be keresetlevelet a törvényben a keresetlevél elemi kellékeiként megjelöltek hiányában.
Talán nem haszontalan a két jogintézmény, vagyis a Pp. 124. §-ának (2), illetve az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 26. §-a (2) bekezdésének összevetése, aminek még az is aktualitást ad, hogy az előbbi téma bírói megbeszélések tárgya volt, így azzal foglalkozott egy bírósági polgári kollégiumvezetői konzultatív tanácskozás is.
A Ctv. 26. §-ának (2) bekezdése szerint ha a cégbejegyzési kérelemhez
- a jogszabályban előírt okiratokat nem csatolták, vagy azok hiányosak,
- az illetéket nem, vagy csak részben fizették meg, a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet a benyújtástól számított 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
A fentiek alapján a legszembetűnőbb különbség, hogy amíg a keresetlevél elutasítására a Pp. szerint a bíróságnak 30 nap áll rendelkezésére, addig a Ctv. szerint a cégeljárásban ez a határidő lényegesen rövidebb, 8 nap. A Ctv. határidejének rövidsége nyilván a cégeljárás nem peres jellegével, és más vonatkozásokban is szigorú határidőkhöz kötöttségével áll összefüggésben.
Természetesen mindkét esetben csak a jogi képviselővel eljáró fél esetében alkalmazható ez a szankció, a cégeljárásban azonban annyiban "automatikus" ez a megoldás, hogy ott a jogi képviselet mindig kötelező.
Érdemes felidézni a polgári kollégiumvezetői konzultatív tanácskozás állásfoglalását, amely a Pp. 124. §-ának (2) bekezdéséhez az alábbiakat fűzte:
"A keresetlevélnek - hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével történő - elutasítása alkalmazandó jogi képviselővel eljáró fél esetében:
a) Ha a keresetlevélből egyértelműen kitűnik a pertárgy értéke, de a kereseti illetéket a fél nem, vagy hiányosan rótta le, és nem jelölte meg, hogy kötelezettségét mire alapítottan nem teljesítette.
Nem alkalmazható a keresetlevél hiánypótlási felhívás nélküli elutasítása, ha a keresetlevélből a pertárgy értéke egyértelműen nem állapítható meg, és a bíróság hatásköre egyébként nem kétséges.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
