Társasági jogunk a pótbefizetés jogintézményét korábban kizárólag a korlátolt felelősségű társaságok számára tartotta fenn. Lényege szerint a tagok, akár az alapító társasági szerződésben, akár később, a szerződésük módosításával vállalták, hogy a társaság veszteséges működése esetén többlet befizetéseket teljesítenek, amelyet akkor fog a társaság visszafizetni, amikor arra, a veszteségek fedezetére már nem lesz szüksége. A Polgári Törvénykönyv 2022. január 1-én hatályba lépett módosítása a gazdasági tárasaságok közös szabályai közé emelte a pótbefizetésre vonatkozó szabályokat, bár nagyobb jelentősége továbbra is a korlátolt felelősségű társaság, valamint a részvénytársaság vonatkozásában van, ettől kezdve lehetővé vált a közkereseti és a betéti társaság esetében is a pótbefizetés elrendelése. A szerző cikkében a korábban kialakult szabályozás és számos hasznos jogalkalmazási szempont ismertetése mellett a módosításból fakadó néhány sajátosságra is felhívja a figyelmet.
Our company law used to reserve the legal institution of a supplementary contribution exclusively for limited liability companies. In essence, the members, either in the company's memorandum and articles of association or later by amending their memorandum and articles of association, undertook to make additional payments in the event of the company making losses, which the company would repay when it no longer needed them to cover the losses. The amendment to the Civil Code, which entered into force on 1 January 2022, introduced the rules on additional payments into the common rules for companies, although they remain more relevant for limited liability companies and joint stock companies, which now also allow for the imposition of additional payments for general partnerships and limited partnerships.
A pótbefizetés a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó első törvényünk, az 1930. évi V. törvénycikk révén majd száz éven át e társasági formához kapcsolódó jogintézmény volt. Lényege szerint a tagok, akár alapító társasági szerződésben, akár később, a szerződésük módosításával vállalták, hogy a társaság veszteséges működése esetén többletbefizetéseket teljesítenek, amelyet akkor fog a társaság visszafizetni, amikor arra, veszteségek fedezése céljából már nem lesz szükség. Ezt a "hagyományt" későbbi társasági törvényeink, de eredetileg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) is megtartotta[1], majd a Ptk. 2021. évi XCV. törvénnyel történt módosítása után 2022. január 1-jével a kft.-nél elhelyezett szabályokat hatályon kívül helyezte, és azt 3:99/A. § alatt, a gazdasági társaságok közös szabályai közé iktatta[2]. Ebből egyértelműen következik, hogy a pótbefizetés mint a veszteség átmeneti kezelésének lehetősége, a (8) bekezdésben írt nyilvánosan működő részvénytársaságok kivételével, most már valamennyi, a Ptk.-ban írt társasági formára vonatkozik.
A rendszerbeli elhelyezéstől eltekintve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok lényegében nem változtak. Kiegészültek természetesen a már említett nyilvános részvénytársaságra vonatkozó tilalmi rendelkezéssel, valamint az egyszemélyes társaságra vonatkozó azon előírással, hogy e társaságok esetében nincs szükség létesítő okiratbéli felhatalmazásra, arról az egyedüli tag/alapító dönt.
A pótbefizetés társasági jogi intézmény, kivetéséhez a létesítő okirat ezirányú felhatalmazása, valamint ezen alapuló társasági határozat szükséges. Különbözik a tag által nyújtott kölcsöntől, mivel a kölcsön polgári jogi szerződésen alapul, az a tag önkéntes vállalása, amit a társaság elfogad. Visszafizetésének vagy a nem teljesítésnek is polgári jogi jogkövetkezményei vannak, a tagsági viszonyra nem hat ki.
A pótbefizetés tehát valamennyi tagot/részvényest (a továbbiakban tag) terheli, szükséges ezért annak szerződésben történő rögzítése, hogy mi annak a legmagasabb összege, milyen gyakorisággal lehet erre a tagokat kötelezni. A teljesítés módjáról, ütemezéséről, teljesítésének határidejéről a pótbefizetés elrendeléséről szóló legfőbb szervi határozat fog dönteni. A pótbefizetés összege a tag vagyoni hozzájárulását nem növeli. A pótbefizetés az apporttal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a társasággal tagsági jogviszonyban álló tagok részére vissza kell fizetni, amelyre azonban, csak a vagyoni hozzájárulások teljes befizetése után kerülhet sor. A nem teljesítésnek rendkívül súlyos következménye van. A 3:98. §-ban írt eljárás lefolytatása után, a (2) bekezdés szerint a tag tagsági jogviszonya megszűnik, részesedését értékesíteni kell. Szerencsés esetben erre nézve a tag és a társaság meg tud állapodni. Ha a megállapodás szerinti módon és időben a részesedés nem értékesíthető, vagy ha megállapodás nem jön létre, azt nyilvános árverésen kell eladni. Amennyiben ez az eljárás sem jár sikerrel, a jegyzett tőkét a törzsbetét értékével, illetve részvény névértékével le kell szállítani.
A pótbefizetés elrendelése - feltételeinek fennállása esetén - a társaság döntésétől függ. Indoka, a vesztesé-
- 59/60 -
ges működés, ezért az hitelezői érdekeket is szolgál. A 3:189. § a taggyűlés kötelező összehívását írja elő az ott felsorolt krízishelyzetekben, amikor is a tagoknak határozni kell pótbefizetés elrendeléséről, vagy egyéb intézkedések megtételéről. A 3:270. § ugyancsak kötelező közgyűlés összehívást ír elő veszteséges helyzet kialakulása esetében. A Ptk. szerint a részvényesek kötelesek olyan határozatot hozni, amely alkalmas a kialakult válsághelyzet megszüntetésére. Ennek egyik lehetséges módja 2022. január 1. óta a pótbefizetés. A legsajátosabb képet a közkereseti és a betéti társaság mutatja. Bár e társasági formáknál is lehetőség van pótbefizetés elrendelésére, de messze nincs olyan szerepe mint a fent említett két társasági formánál, miután e társaságok a tagok korlátlan felelőssége mellett működnek, akik a társaság tartozásaiért helytállni tartoznak, kivéve a betéti társaság kültagját.[3] Jelentősége annyiban lehet, hogy amennyiben a befizetés pótbefizetés címén történik, az a feltételek megszűnése után visszakövetelhető, a nem teljesítésnek jogkövetkezményei vannak, bár ennek más jogcímen létrejött ügylet esetében sincs akadálya. Mindez megállapodás kérdése.
Az ismertetett szabályokból egyértelmű, hogy pótbefizetésre társasági veszteségek kezelése esetén van mód, egyébként annak nincs helye. Mindez feltételezi, hogy az erről határozó legfőbb szervi ülésnek olyan előterjesztést kell készíteni, amelynek alapján megállapítható a válsághelyzet kialakulása, és annak elhárítására a pótbefizetés alkalmasnak tűnhet. A 3:17. § (3) bekezdés ezért előírja, hogy a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha elvetik az indítványt, ezzel a kérdés adott időben lezártnak tekinthető. Miként alakul azonban a pótbefizetés sorsa, ha azt a legfőbb szerv megszavazza, de a kisebbségben maradt tagok azt vitatják, áll-e valamilyen jogorvoslati lehetőség a rendelkezésükre. A főszabály ugyanis az, hogy - figyelemmel a 3:35. §-ra - a határozatot gazdasági, célszerűségi szempontokra figyelemmel nem lehet megtámadni. Úgy gondoljuk, ha egyértelműen megállapítható, hogy a társaságnak nincs vesztesége, a határozat létesítő okiratba ütközés címén megtámadható. Ebbe az értelmezésbe talán az is belefér: a legfőbb szerv olyan határozatot hozzon, amellyel az aktuális veszteség finanszírozható, de veszteségkezeléstől eltérő esetre, "előrelátásból", vagy egyéb visszaélés szerű okból, ennél magasabb összeget jogszerűen nem szavazhat meg. Nincs akadálya a feltételes elrendelésnek, ha a társasági határozat a fizetési kötelezettség beálltát egyértelműen meghatározza.[4]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
