Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán jelentette be, hogy benyújtotta az Alaptörvény módosítását az Országgyűlésnek.
Keddi bejegyzésében azt írta: az orosz-ukrán háború "a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett" és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez Magyarországnak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét - írta. A parlament honlapján kedden megjelent előterjesztés - ahogy azt korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte - bővíti a veszélyhelyzet jogállását.
Az Alaptörvény tizedik módosításának javaslata két cikket tartalmaz, az első módosítja az Alaptörvénynek a veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó 53. cikkét, amely alapján a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás mellett a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A javaslat második cikke ugyanezzel harmonizálja az Alaptörvény előző, 2023-ban hatályba lépő módosítását.
Az első cikk a kihirdetését követő napon lép hatályba, a második 2023. július 1-jén.
2022. május 4.
A Kormány továbbra is az Európai Unióban (EU) képzeli el Magyarország jelenét és jövőjét - szögezte le Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője, miniszterjelölt szerdán a kinevezés előtti meghallgatásán. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának ülésén Varga Judit ugyanakkor kijelentette azt is, hogy az Uniónak változnia kell, és ezért "határozottan és aktívan" fel fognak lépni. Hangsúlyozta: az uniós ügyek koordinálásáért felelős miniszterként, miniszterjelöltként elsődleges célja az, hogy megvédje Magyarországot, a magyar érdekeket és a magyar emberek jogait az EU-ban.
A magyar emberek elvárásainak megfelelően azon dolgozik majd, hogy az EU megújuljon, és ehhez szövetségeseket és partnereket is keres majd - tette hozzá Varga Judit. Azt mondta, az európai integrációt az EU ma sajnos minden hagyományos értéket megelőző és minden nemzeti érdeket felülíró öncélnak tekinti. "Látjuk most már a kézzelfogható jeleit az európai birodalom építésének, létrehozásának szándékait" - fogalmazott. Kiemelte, ezzel szemben a magyar emberek úgy gondolják: az integráció egy eszköz arra, hogy a nemzetek szabadsága - egymással, kölcsönös tiszteletben együttműködve - kiteljesedhessen. Ebben a szellemben fognak javaslatokat tenni az EU jövőjével kapcsolatban - közölte Varga Judit.
Kitért arra: az EU ma a hagyományos európai értékeket megtagadó Európát építi. Ezzel szemben viszont "mi úgy gondoljuk", hogy a hagyományos közösségek - család, nemzet, történelmi egyházak - továbbra is kulcsfontosságúak Európa fennmaradásában. Számunkra a gyermekét nevelő anya és apa, vagy a tetteinket vezérlő erkölcsi iránytű nem a múlt, hanem Európa jövőjének záloga - jelentette ki. Szerinte a birodalomépítési törekvések egyik legaktuálisabb jele, hogy az uniós költségvetést - elszakadva a költségvetési logikától - politikai és ideológiai zsarolóeszközként kezdték el alkalmazni.
Hozzátette, továbbá ma az EU a "véleményhegemónia" Európáját építi. "Európa nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, az idomulásban és az öncenzúrában egyesül napjainkban" - fogalmazott, hangsúlyozva, ezzel szemben mi a szabadság és a pluralizmus pártján állunk: elfogadjuk, hogy vannak különböző világnézetek, érdekek és álláspontok Európában. Kijelentette: az EU jövője attól függ, hogy képes lesz-e a jövőben hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és az integráció irányairól. "Mi úgy gondoljuk, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének az urai és a szuverenitás kizárólagos hordozói, így egyedül a tagállamok dönthetnek arról, mely hatásköreiket kívánják közösen gyakorolni" - mondta Varga Judit.
Közölte, az EU ma "demokrácia nélküli Európát épít", hiszen "az európai nép uralmának megvalósítása ürügyén valójában az európai nemzetek uniós intézmények feletti demokratikus ellenőrzésének felszámolását próbálják meg elérni". Varga Judit kiemelte: az európai demokrácia csak a demokratikusan szerveződő nemzeti közösségek erősítése révén építhető és biztosítható.
A miniszterjelölt szólt arról is, hogy az EU ma egy "kiszolgáltatott" Európát épít. A válságok felfedték az unió gyengeségeit, és megmutatták, hogy csak a cselekvőképes, erős nemzetállamok tudnak veszélyhelyzetben reagálni. Ezért olyan unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást ad számukra - mondta. Varga Judit úgy fogalmazott: "az Európai Unió ma nem a sikeresek, hanem a sikertelenek Európáját építi". Az uniós együttműködés arra épült, hogy közösen nagyobb gazdasági sikert érhetünk el. Így az uniós költségvetés felzárkózási forrásainak csökkentése vagy az eltérítése, "ideológiai célokra való felhasználása" az EU versenyképességét rontja, éppen ezért továbbra is küzdenek majd ezeknek a forrásoknak a megtartásáért - mondta.
Kitért arra is, hogy az EU ma "európaiak nélküli Európát épít", hiszen kizárólag a tömeges bevándorlás megvalósításához nyújt anyagi segítséget. Hangsúlyozta: minden népnek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, és ennek a jognak érvényt kívánnak szerezni. Továbbá Európa jövőjét a családok támogatásában és a gyermekvállalási kedv
- 57/58 -
erősítésében látják, az EU-nak ezt a modellt is legitim megoldásként kell elismernie, és "kézzelfogható, anyagi" támogatásban kell részesítenie. Varga Judit emlékeztetett arra, hogy "az előttünk álló kormányzati ciklusban" Magyarország kiemelt szerephez jut az uniós intézményrendszer működtetésében: 2024 második félévében Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját.
Kérdésekre válaszolva közölte, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat "egy nagy színjátékként is beállítható". Le tudtuk leplezni a "sunyiságot", hiszen a föderális liberális fősodor próbálja demokratikus népakaratként beállítani a saját politikai törekvéseit, és ehhez lejátszott egy konferenciát - fogalmazott. Szerinte fontos lenne bevezetni, hogy a tagállamok kormányainak, parlamentjeinek is legyen lehetőségük jogszabályt kezdeményezni az európai jogalkotás számára. Azt mondta, a 7. cikk szerinti eljárás minden uniós értéket sért, azt politikai eljárásnak tekintik.
2022. május 19.
"Célom, hogy megtartsam a közös eredményeket", amit az elmúlt 12 év nemzeti konzervatív kormányzása a magyar emberekkel együtt elért, és "szeretném folytatni a megkezdett közös munkát" - mondta kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés szakbizottsága előtt az igazságügyi miniszteri posztra ismét jelölt Varga Judit csütörtökön.
A politikus - akinek kinevezését a testület támogatta -a korábbi eredmények közé sorolta a közjogi jogalkotás tekintetében az Alaptörvény 9. módosítását, amely rögzítette a szülők nemét és azt is, hogy a házasság intézménye nő és férfi közt áll fenn. Hangsúlyozta: ez a változtatás az azonos neműek esetében nem vezetett be új szabályt. A módosítás a gyermekek önazonosságának védelméért azt is kimondta, hogy az állam feladata olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely biztosítja "az önazonosság megváltoztathatatlanul fennálló megóvását" - fűzte hozzá.
Mint mondta, ezt megerősítette április 3-án a gyermekvédelmi népszavazás is. Varga Judit megjegyezte, 1990 óta nem volt még akkora egyetértés Magyarországon egy népszavazáson, mint a gyermekvédelmin, amelyen a magyar emberek világossá tették: a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga.
A különleges jogrendi szabályozásról azt mondta: veszélyes idők veszélyes kihívásaira adott válaszul a korábbi hat rendkívüli jogrendi állapotot háromra változtatták: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre. 2015 óta tart a migrációs válság, világjárvány van és "most már a szomszédságunkban háború is dúl" - sorolta, miért volt szükség a változtatásra. Hangsúlyozta: az Igazságügyi Minisztériumot rendkívüli kihívások elé állította a pandémia, 2020 márciusától a veszélyhelyzeti jogalkotás miatt a munkatársai dupla műszakokban dolgoztak, sokszor hétvégén is, hogy olyan szabályozásokat alkossanak, amelyekkel az emberek életét, egészségét meg lehet védeni, a gazdasági károkat pedig elhárítani.
Kiemelte a 2019-ben kezdődött bírói és ügyészi illetményemelést, hangsúlyozva: ez három ütemben 68 százalékos béremelést jelentett, ami "garanciája ezen hivatásrendek függetlenségének". Arról is szólt, hogy az igazságszolgáltatás gyorsan alkalmazkodott a világjárványhoz, az eljárások statisztikája alapján nem volt visszaesés, sőt a járvány "hozadékaként" felgyorsult a bírósági digitalizáció. Hozzátette: Magyarország az európai igazságügyi eredménytábla szerint is az élen jár a bírósági digitalizációban.
A magánjogról szólva felidézte: már korábbi, 2019-es miniszterjelölti meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a társadalmat mélyen érintő kérdésekben konzultációkat kezdeményez, ezt a családjog és a digitális kihívások területén meg is tették. A családjogi jogalkotásban 62 civil szervezettel működtek együtt a családjogi jogalkalmazás segítéséért és könnyebbé tételéért. Példaként említette, hogy az elmúlt években megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert. Úgy fogalmazott: "Ennél hálásabb feladat nincs nőként, anyaként egy igazságügyi miniszter számára, mint az, hogy tudja segíteni a családjogi jogalkalmazást, és talán könnyebbé tudja tenni a legnehezebb élethelyzeteket az emberek életében."
Beszélt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium felel a jövőben a fogyasztóvédelemért, a terület egy helyettes államtitkársághoz tartozik majd. Célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztókat még jobban megvédjék és még nagyobb figyelemmel hallgassák meg igényeiket, ehhez civilekkel is egyeztetnek. Hozzátette: külön figyelmet szentelnek a gyermekek és fiatalkorúak védelmének, de a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a tisztességtelen pénzügyi-kereskedelmi gyakorlattal szemben is fel kívánnak lépni.
Az áldozatsegítésről szólva azt mondta: szívügyének tekinti. Emlékeztetett: amikor átvette az igazságügyi tárca vezetését, három áldozatsegítő központ volt az országban. Ma már 11 - folytatta -, a cél pedig, hogy 2025-ben minden megyeszékhelyen legyen ilyen.
2022. május 20.
A kivételes eljárásban tárgyalt javaslat összevont vitájában Varga Judit előterjesztő hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a keleti szomszédságában, Ukrajnában dúló háborúból. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a háború humanitárius és gazdasági hatásai érintik Magyarországot is - tette hozzá.
Úgy folytatta, hogy a háború következményeit ne a magyar emberek és családok szenvedjék el, azonnali intézkedések szükségesek, ezért hirdetett a Kormány veszélyhelyzetet május 25-től. Elmondta: a Kormány a különleges jogrendben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tesz most javaslatot annak érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a fegyveres konfliktus elől menekülő emberek megsegítésére, támogatására, lakhatásuk, munkavállalásuk segítésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország minél előbb maga mögött hagyja a háború káros gazdasági következményeit.
A miniszter rámutatott arra, hogy a törvényjavaslattal a Kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseit november 1-jéig
- 58/59 -
tarthatja jogilag fenn, de ha a helyzet lehetővé teszi, akkor a kabinet hamarabb is kezdeményezheti a veszélyhelyzet megszüntetését. Varga Judit hangsúlyozta: a Kormány azért dolgozik, hogy az ország polgárainak élete a szomszédban zajló háború és a háborús helyzetre adott, sokszor elhibázott szankciós válaszok okozta európai gazdasági válság ellenére a normális kerékvágásban maradhasson. Azért dolgoznak, hogy megvédjék a magyar családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat. A tárcavezető kiemelte, hogy a veszélyhelyzeti intézkedéseit a Kormány a fokozatosság, a szükségesség, arányosság és a célhoz kötöttség elve mentén hozza meg. Hozzátette: a Kormány arra törekszik, hogy a várható gazdasági visszaesés Magyarországot a lehető legkisebb mértékben sújtsa. A háború árát nem fizethetik meg a magyar családok, ehelyett a gazdasági terhekből azoknak a nagyvállalatoknak kell kivenniük a részüket, amelyek a megváltozó világgazdasági környezetben extraprofitra tettek szert - magyarázta.
Varga Judit elengedhetetlennek nevezte a törvényjavaslatot ahhoz, hogy a Kormány valamennyi intézkedést a kellő időben meg tudja hozni. Elmondta: a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról dönt, hogy fenntarthatók-e a takarmány- és élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedés mellett a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek. Arról is döntenek a képviselők, hogy fennmaradhatnak-e a hatósági árak, kiszélesíthető-e Széchenyi Pihenőkártya felhasználása és megfelelően biztosíthatók-e a humanitárius intézkedések - tette hozzá. A politikus kitért arra is, hogy a felhatalmazás nem korlátlan, az időkorlát mellett tájékoztatási kötelezettsége is van a Kormánynak az Országgyűlés felé.
2022. június 8.
A Kormány kiemelt feladata a magyar emberek, családok, fogyasztók jogainak képviselete, azok védelme és érvényesítése - hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden a Kormány fogyasztóvédelmi politikáját bemutató sajtótájékoztatón Budapesten.
Hozzátette, hogy a technológiai fejlődés, a digitalizáció világa, a piaci változások kihívások elé állítják a fogyasztóvédelmet is, ezért olyan garanciákat kell kialakítani, amelyek biztosítják a magyar fogyasztók jogainak érvényesítését. A fogyasztóvédelmi politika a jövőben négy területre fókuszál, a digitális fogyasztóvédelemre, a gyermekvédelemre, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására - mondta a miniszter.
Varga Judit kifejtette, a minisztériumban már korábban létrehozták a digitális szabadság bizottságot annak érdekében, hogy az online térben is biztosítsák többek között az átláthatóságot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a versenyjogi elvek érvényesülését. A digitális fogyasztóvédelemben az lesz a vezérlőelv, hogy ami offline tilos, az online térben is az legyen. A miniszter kiemelte, az Alaptörvénnyel összhangban a fogyasztóvédelemben is fontos, hogy biztosítsák a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát. Az elérhető fogyasztóvédelem témában pedig azon dolgoznak, hogyan lehetne megerősíteni a panaszérvényesítést, és fogyasztóbarátabbá tenni a szervezeti rendszert - tette hozzá. Varga Judit jelezte, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében fogyasztóvédelmi kerekasztalt hoznak létre az érintett kormányzati és állami szereplők részvételével.
A sajtótájékoztatón a miniszter szólt arról is, hogy a magyar fogyasztóvédelmi rendszer jelenleg három lábon áll, az egyik a hatósági terület, a feladatot a kormányhivatalok látják el, a másik a békéltető testületek hálózata, a harmadik az egyesületek tevékenysége. A minisztérium a fogyasztóvédelem szakmai irányításában fog szerepet játszani, míg az ellenőrzések, a hatósági intézkedések továbbra is a kormányhivataloknál maradnak. A fogyasztóvédelem szakmai irányítása a politikai fókuszpontok meghatározását jelenti. Példaként említette, hogy a minisztériumban határozzák meg az ellenőrzési tervet, amelyet a kormányhivatalok hajtanak végre.
Kiemelt figyelmet fordítanak az életkor alapján kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztói csoportokra, vizsgálják majd azokat a területeket, ahol kiemelkedő a panaszok száma, illetve kiszűrik a piacon lévő veszélyes termékeket -mondta Varga Judit. A sajtótájékoztatón a miniszter a szomszédban zajló háborúra utalva felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormány legfontosabb feladata megvédeni a magyar családokat, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, ennek érdekében extraprofitadót vetett ki, és a Kormány szigorúan figyelni fogja, hogy ezt az érintett vállalatok ne a fogyasztókra és a háztartásokra terheljék.
Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, céljuk a fogyasztóvédelemben új szemlélet és új fókuszpontok meghatározása. Egyebek közt jelezte, hogy a kerekasztalon elhangzó megállapításokat becsatornázzák a most is működő fogyasztóvédelmi tanács munkájába. Az elérhető fogyasztóvédelem területében pedig közelebb hozzák a témát az emberekhez, és erre új eszközöket alakítanak ki. Tovább erősítenék a fogyasztói tudatosságot a fogyasztóvédelem hatékonysága érdekében, valamint folyamatosan felülvizsgálják a fogyasztóvédelem jogszabályi környezetét, hogy a megfelelő intézkedéseket meg lehessen tenni.
Kérdésre válaszolva Kupecki Nóra elmondta, a Ryanair légitársaság ellen indított fogyasztóvédelmi eljárásról az ügy lezárását követően tájékoztatnak. Varga Judit újságírói kérdésre válaszolva közölte, határidőre részletes jogi választ küldenek az Európai Bizottságnak az üzemanyagárakkal kapcsolatban.
2022. június 15.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2022. június 30. * * * ■
Visszaugrás
