| Rendes ülésszak kezdete és vége | 2023.szeptember 25. - december 13. |
| Rendkívüli ülés kezdete és vége | 2023. november 30. |
| Ülések száma | 7+1 |
| Ülésnapok száma | 20+1 |
| Plenáris napirendi tárgyalási idő | 156 óra 41 perc |
| - ebből törvényalkotás | 93 óra 15 perc |
| - ebből parlamenti ellenőrzés | 22 óra 46 perc |
| Plenáris napirenden kívüli tárgyalási idő | 29 óra 51 perc |
| Törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje | 40,7 nap |
| - ugyanez gyors eljárások nélkül | 41,9 nap |
A 2023. őszi ülésszak 2023. szeptember 25-én vette kezdetét, az utolsó rendes ülést december 13-án tartották meg. Összesen 20 ülésnapon keresztül 7 rendes ülést tartott az Országgyűlés. Ebben az ülésszakban egyetlen rendkívüli ülésre került sor, 2023. november 30-án. A plenáris napirendi tárgyalási idő ezen időszakban 156 óra 41 perc volt, ebből 93 óra 15 perc törvényalkotással, 22 óra 46 perc pedig parlamenti ellenőrzéssel kapcsolatban zajlott. Plenáris napirenden kívüli tárgyalással 29 óra 51 percet töltöttek. A legaktívabb képviselő az ülésszakban Rétvári Bence (KDNP) volt, aki képviselői minőségében egyszer, a kormány tagjaként 90 esetben, tehát összesen 91 alkalommal szólalt fel, felszólalásainak összideje 6 óra 19 perc 44 másodperc.[2]
A törvényjavaslatokat átlagosan 40,7 nap alatt fogadta el az Országgyűlés. Az ülésszakban elfogadásra került törvényjavaslatok közül a leghosszabban többek között a T/3677 számú javaslat várakozott, 189 nap után fogadták el, viszont azt
- 113/114 -
hozzá kell tenni, hogy a benyújtására még a tavaszi ülésszak alatt került sor.[3] A legrövidebb idő 20 nap volt, erre több példát is láthatunk ebben az időszakban.[4]
| Alaptörvény-módosítások | 1 |
| Törvények | 62 |
| - ebből új | 16 |
| - ebből módosító | 36 |
| - ebből nemzetközi szerződés | 11 |
| Országgyűlési határozatok | 13 |
| - ebből személyi döntés | 2 |
| Politikai nyilatkozatok | 1 |
Az ülésszakban három, az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat került benyújtásra, mindhárom novemberben.[5] A javaslatok közül egynek a kijelölt bizottság még az őszi ülésszak során elutasította a tárgysorozatba vételét.
A T/6221 Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása javaslatot 2023. november 21-én nyújtották be az Országgyűlésnek és nem sokkal később, december 12-én elfogadásra is került. A módosítás többek között a honvédelemmel, Magyar Honvédséggel, digitális állampolgársággal és idegenrendészeti joganyaggal kapcsolatban eszközöl változtatásokat.[6]
Összesen 62 törvénnyel kapcsolatban tárgyalt az Országgyűlés, az ülésszakban 16 új törvény[7] született és 35 törvénymódosítás[8] történt, továbbá 11 nemzetközi szerződés került kihirdetésre.[9] A 2022-es ciklus korábbi ülésszakaihoz viszo-
- 114/115 -
nyítva a 62 törvény teljesen átlagosnak mondható. A 2023. tavaszi ülésszakban 60, a 2022. őszi ülésszakban 56 törvényről tárgyalt az Országgyűlés. A választást követően, 2022. tavaszi ülésszakban figyelhető meg egy alacsonyabb adat, ekkor a rendes, illetve rendkívüli üléseken mindössze 28 törvény szerepelt a napirenden.
A 2023. őszi ülésszakban 14 országgyűlési határozat született,[10] melyből kettő személyi döntés.[11] Politikai nyilatkozatból egyet jegyeztek a tárgyalt időszakban, mely a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadásával kapcsolatos.[12]
| Európai Ügyek Bizottsága | 8 |
| Fenntartható Fejlődés Bizottsága | 10 |
| Gazdasági Bizottság | 12 |
| Honvédelmi és Rendészeti Bizottság | 6 |
| Igazságügyi Bizottság | 8 |
| Költségvetési Bizottság | 8 |
| Kulturális Bizottság | 9 |
| Külügyi Bizottság | 8 |
| Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága | 11 |
| Mentelmi Bizottság | 2 |
| Mezőgazdasági Bizottság | 6 |
| Nemzetbiztonsági Bizottság | 7 |
| Nemzeti Összetartozás Bizottsága | 4 |
| Népjóléti Bizottság | 6 |
| Törvényalkotási Bizottság | 8 |
| Vállalkozásfejlesztési Bizottság | 8 |
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 14. §-a alapján az Országgyűlés egyes bizottságokat kötelező jelleggel hoz létre, ezek a következőek: a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, valamint költségvetéssel, alkotmányügyi kérdésekkel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó
- 115/116 -
bizottságok.[13] A törvényalkotási bizottságot az Országgyűlésnek szintén a megalakulását követően kötelező létrehoznia.[14]
Alapkövetelmény a bizottságok munkája során a rendszeres ülésezés, a fenti táblázatból látható, hogy ez a követelmény a 2023. őszi ülésszakban is teljesült.
A 16 bizottságból legtöbbet a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ülésezett, szám szerint 11 alkalommal. Ezt követi a Gazdasági Bizottság 12, valamint a Fenntartható Fejlődés Bizottsága 10 és a Kulturális Bizottság 9 üléssel. Legkevesebbszer a Mentelmi Bizottság tagjai találkoztak, csupán 2 ülést tartottak az őszi ülésszakban. A bizottságoknak összesen 121 ülése volt, mely a 2023. tavaszi és 2023. nyári rendkívüli ülésszakhoz képest 22,5%-kal kevesebb ülést jelent.[15] A 2022-es ciklus egészét tekintve azonban növekedést mutat a megtartott ülések száma a 2022. őszi és 2022. tavaszi és nyári rendkívüli ülésszakokhoz viszonyítva.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
