Folyóiratunk folyamatosan közli az új Ptk. Családjogi Könyvének a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által 2005 júniusában elfogadott szakértői tervezetét, nem titkoltan abból a célból, hogy a családjog területén maga is az új törvény tervezetének vitafórumává váljon. A tervek szerint a 2006. évben az új magánjogi kódex már elkészült könyveit az Igazságügyi Minisztérium széleskörű szakmai és társadalmi vitára kívánja bocsátani. A családjogi részben várhatóan a viták egyik csomópontja a házassági vagyonjog lesz, amelynek szabályozása - a Csjt. jelenlegi öt §-ával szemben - ötvenegy §-ra bővül. Ez egyrészt a házassági vagyonjogi szerződés szabályainak a mainál részletesebb kidolgozásából, az ún. alternatív vagyonjogi rendszerekre vonatkozó rendelkezéseknek a szerződésre vonatkozó fejezetbe történő beépítéséből ered, másrészt annak a következménye, hogy az elmúlt évtizedekben a bírói gyakorlat által kidolgozott elvi tételek a törvény részévé válnak. A szakértői tervezet (a továbbiakban: Javaslat) a törvényes vagyonjogi rendszerként megtartott házastársi vagyonközösség szabályozásában is végigvezeti azt a kettősséget, amely a házastársi vagyon összetételében megtalálható: a használat, a kezelés, a rendelkezés joga valamint a vagyon megosztása tekintetében különbséget tesz a házastársak mindennapi életvitelét szolgáló vagyon, illetve a házastársak foglalkozásának gyakorlását, üzleti életben való részvételét szolgáló vagyon között; kísérletet téve egyúttal a házassági vagyonjog és a gazdasági jog közötti kapcsolat megteremtésére.
A normaanyag terjedelmére tekintettel magát a házassági vagyonjogot (Családjogi Könyv VI. Cím) is több részletben közöljük. Ebben a számunkban a törvényes vagyonjogi rendszer (házastársi vagyonközösség) normaszövegének tervezetét és annak rövidített indokolását tárjuk Olvasóink elé.
A házastársi vagyonközösség Csjt.-beli szabályait az évtizedek során a bírói gyakorlat töltötte meg tartalommal, és számos kérdésben olyan időtálló jogtételekkel gazdagította, amelyeket célszerű a törvény rendelkezései közé iktatni. Más kérdésekben viszont éppen a bírói jogalkalmazás helyes irányba terelése miatt szükséges a jogszabály kiegészítése. Végül nem mellőzhető a törvényes házassági vagyonjog kérdéseinek a mai gazdasági viszonyokhoz igazodó, előremutató szabályozása. A törvényhozás ugyanis nem indulhat ki abból, hogy a törvényben nem rendezett kérdéseket, esetleg joghézagokat a házastársak majd házassági vagyonjogi szerződésben rendezik, vagy azokat a bírói gyakorlat megoldja. Ennek érdekében a jelenlegi öt § helyett huszonhat §-ra bővíti a házastársi vagyonközösség szabályait, és azokat jól áttekinthető rendszerbe foglalja, amelynek felépítése: a közös vagyon és a különvagyon körének meghatározása és az egyes vagyontárgyak alvagyonhoz való tartozásának megváltoztatása a házastársak közti szerződéssel (1. pont), a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használata, kezelése, az azokkal való rendelkezés szabályai (2-3. pont), a vagyonközösség megszűnése (4. pont) és a közös vagyon megosztása, beleértve az alvagyonok vegyülése folytán előállt megtérítési igények rendezését (5. pont).
37. §
(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak a tulajdonjognak mindazok a tárgyai, továbbá mindazok a vagyoni értékű jogok és követelések (a továbbiakban együtt: vagyontárgy), amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek.
(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha a törvény másként nem rendelkezik - közösen viselik bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek illetve tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
A házastársi vagyonközösséget a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése lényegében a házastársak osztatlan tulajdonközösségeként határozza meg. A jogirodalom már az 1950-es években, de az utóbbi évtizedben a bírói gyakorlat is egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a vagyon szélesebb körű fogalom, mint a tulajdon a házassági vagyonjogban is, a házastársak vagyonának elemévé válik tehát egyrészt az a vagyoni érték vagy jog is, amit nem tulajdonként szerzenek meg, másrészt abba beletartoznak a vagyon passzív elemei is (Lásd pl. BH 1998/5/233., 2000/9/395., 22. sz. és 209. sz. Elvi Határozat).
A 37. § (1) bekezdése a közös vagyon aktív oldalát határozza meg: e szerint a közös vagyonba tartozik mindaz, ami tulajdonjog tárgya lehet (birtokba vehető dolgok, illetve amire a tulajdonjog szabályait alkalmazni kell - vö. hatályos Ptk. 94. §, kiegészülve a Kódex koncepciójának megfelelően az üzletrésszel), továbbá a vagyoni értékű jogok (pl. haszonélvezet, jelzálogjog) és a követelések (pl. szerződéses szolgáltatásra vonatkozó jogosultság), feltéve, hogy azokat a házastársak együttesen vagy bármelyikük külön-külön a vagyonközösség fennállása alatt szerezte. A vagyon felsorolt aktív elemeinek átfogó elnevezése a továbbiakban: vagyontárgy.
A (2) bekezdésben a vagyon passzív oldala szerepel: a közös vagyontárgyak terhei valamint a közös (illetve a közösnek tekintendő) tartozások. A Javaslat nem az adósság, hanem a valamennyi kötelemre használható legátfogóbb "tartozás" szót tartja a vagyon elemeinek felsorolásakor helyesnek. A (4) bekezdés az (1) és (2) bekezdéssel szemben kiveszi a közös vagyon köréből azokat a vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat, amelyeket a 38-39. §-ok különvagyonként felsorolnak.
A hatályos törvény hiányossága, hogy hiányzik belőle az a - gyakorlatban következetesen érvényesülő - rendelkezés, hogy a közös vagyon a házastársakat osztatlanul és - eltérő megállapodásuk hiányában - egyenlő arányban illeti meg. Az első fordulatnak a használat, kezelés és a rendelkezés körében van jelentősége, a másodiknak a vagyon megosztásakor.
38. §
(1) A házastárs különvagyonához tartozik:
a) az a vagyontárgy, amelyet szerződésben a különvagyonának nyilvánítottak,
b) a házassági vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy,
c) a házassági életközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy,
d) az olyan életbiztosítási szerződés kedvezményezettjeként kapott biztosítási összeg, amelyben nem maga a szerződő fél a kedvezményezett,
e) a házastársat mint a szellemi alkotások és egyéb szellemi javak létrehozóját megillető vagyoni jogok, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjakat,
f) a személyét ért sérelemért kapott sérelemdíj illetve kárpótlás,
g) a személyes használatára szolgáló és szokásos mértékű, illetve mennyiségű vagyontárgy,
h) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő értéktérítés.
(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt, a kezelési, fenntartási költségek, valamint a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
